A GK KHT. JUBILEUMA

1999. szeptember 7-én ünnepi jubileumi tudományos ülésre került sor Szegeden a Gabonatermesztési Kutató Kht.-ban, abból az alkalomból, hogy 75 éves fennállását ünnepli a hazai mezőgazdasági kutatás e vezető intézménye. Lapunk az intézet három fő szakmai igazgatósága vezetőjének az ünnepi ülésen elhangzott előadásának közreadásával emlékezik meg a jubileumról.

Búzakutatások és nemesítésa hetedik évtized után.
(Dr. Matuz János)

Korszakváltás a Kukorica Igazgatóságon.
(Dr. Szél Sándor)

Az Olaj- és Fehérjenövény Igazgatóság eredményei az elmúlt öt évben.
(Dr. Pálvölgyi László).

BÚZATERMESZTŐKNEK

Termesztéstechnológiai fejlesztések a minőségi búzatermesztésben.
(Dr. Pepó Péter)
A hazai gabonatermesztést az elmúlt évtizedben az agrotechnikai ráfordítások színvonalának visszaesése és a még létező termesztéstechnológiai tartalékok feltárása jellemezte. A ráfordítások drasztikus csökkenéséből eredő káros hatások elsősorban a termésbiztonság és a termés minőség kedvezőtlen alakulásában jelentkeztek. A magyar búzatermesztés fejlesztésében:

1. elkerülhetetlen a gabona-ágazat belső és külső piaci stabilizációja,
2. agronómiai szemponokból a búzatermesztést új alapelvekre kell helyezni.

A tanulmányban a szerző a Debreceni Agrártudományi Egyetem több évtizedes tartamkísérletei alapján elemzi a búzatermesztés technológiai elemeinek a termés mennyiségére, a termésbiztonságra és a minőségre gyakorolt hatásait. Mondanivalóját kifejtését 7 táblázat és 6 ábra teszi teljesebbé.

Az őszi búza gyomproblémái és vegyszeres gyomirtása.
(Szentey László)
A búzavetések gyomnövény-összetétele az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Az egyoldalú herbicidhasználat nyomán egyes gyomfajok széleskörűen elszaporodtak. A sajátos gyomproblémák megoldására ugyan rendelkezésre állnak speciális herbicidek, de sok esetben – főleg a néhány hektáron gazdálkodó termelők – semmiféle gyomirtást nem végeznek. A szerző ismerteti az őszi búza gyomirtásának tervezési elveit, a gyomirtás lehetséges időpontjait, a herbicidek megválasztásának szempontjait. Részletesen taglalja a búza őszi gyomirtására használható herbicideket, a felhasználásuk során követendő szempontokat. Mindezt egy áttekintő táblázat egészíti ki.

Fiktív levél. (Egy trágyázási kísérlet idei tapasztalatai.)
(Dr. Árendás Tamás)
A rendhagyó közlemény szerzője a 40 éves martonvásári tartamkísérletek eredményi alapján hívja fel a búzatermesztők figyelmét megfelelő tápanyag-utánpótlás fontosságára, a különböző makroelemek helyes arányára. A nagyszámú trágyázási kísérlet igazolja, hogy a műtrágyák a termés növelésén túl jelentősen befolyásolják a búza malom- és sütőipari minőségét is.

MARTONVÁSÁRI őszi VETŐMAG ajánlat (x)

A SZŐLŐ VÉDELME

A fehérpelyhes gyökérpenész (Rosellinia necatrix)
(Dr. Véghelyi Klára)
A közlemény a termesztett fás növényeink leggyakoribb gyökérbetegségét, a fehérpelyhes gyökérpenészt és annak kórokozóját, a Rosellinia necatrix gombát ismerteti. A legfontosabb tudnivalók irodalmi áttekintése után ismerteti a betegség ill. kórokozójának kimutatására alkalmazott laboratóriumi vizsgálati módszert, a kórokozó biológiáját, a betegség lefolyását. Az év folyamán a gazdanövényeknek három kritikus fenofázisa van:
1. Tavasszal a teljes virágzás ill. a kilombosodás ideje,
2. Nyáron június vége, az első hajtásnövekedés lezáródás,
3. A termésérés ideje. Az ismertetést 7 színes kép teszi szemléletessé.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Veszélyes tizenkettő (III/11.) A muhar fajok. (Setaria spp.)
(Gazdagné dr. Torma Mária, Lovász Csaba, Nagy Lajos)
A sorozat újabb tagja ezt az általánosan elterjedt egyszikű gyomnövényt mutatja be. A botanikai és morfológiai leírások után a szerzők röviden ismertetik a három faj: a Setaria glauca, a S. viridis és a S. verticillata biológiáját, majd részletesen tárgyalják a védekezés lehetőségeit. A vegyszeres védekezést a legfontosabb kultúrákhoz kötve taglalják. A felhasználható herbicideket 3 táblázatba foglalva ismertetik.

Amit a gyomrezisztenciáról tudni kell. III/2. A monokultúrás termesztés és a vetésváltás hatása a gyomflórára és a rezisztens gyombiotípusok elterjedésére.
(Hartmann Ferenc, Pál Bernadett, Bernáth István, Holló-Szabó László)
A cikk a Bábolnai Mg. Rt. példáján mutatja be a címben jelzett témát. Bevezetőben visszapillant a monokultúrás kukoricatermesztés magyarországi kezdeteire, a triazin tartalmú herbicidek rendszeres használatára, majd az egyoldalú herbicidhasználat nyomán jelentkező gyomrezisztencia problémára. Ismerteti a vetésváltás és a herbicid-rotáció hatását a rezisztens gyombiotípusokra, valamint az 1973 és 1998 között végzett bábolnai gyomfelvételezések eredményeit, tanulságait. Végső konklúziója: a vetésváltás és a herbicid-rotáció megakadályozza a rezisztens gyombiotípusok kialakulását, s ez egyben a gyomnövények elleni integrált védekezésnek is egyik legfontosabb alapköve.

TALAJMŰVELÉS

Csökkentett talajművelési és direktvetési változatok vizsgálata az IKR Rt.-ben.
(Kiss Istvánné dr., Lepcsényi György)
Az IKR Rt. fejlesztési programjában évek óta szerepel a különböző redukált talajművelési módok és direktvetési eljárások vizsgálata, az azokhoz szükséges géprendszerek tanulmányozása és bevezetése. E programok elsődleges célja víztakarékos, s ezzel együtt energia- és költségkímélő talajművelési eljárások kidolgozása. A dolgozat a búzában és kukoricában végzett üzemi szintű kísérletek kedvező eredményeiről számol be.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Speciális finanszírozási megoldások a cukorrépa-termesztésben.
(Csima Ferenc)
A szántóföldi kultúrák közül a cukorrépa termesztése igényli a legtöbb ráfordítást. Ez a kiemelkedő költségigény - párosulva a termelők általános tőkeszegénységével - igen sok nehézséget okoza termesztés megfinanszírozásában. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a cukorrépa nem szerepel a földalapú növénytermesztési támogatások rendszerében. E pénzügyi problémák áthidalására a cukorvertikum szereplői a hagyományosan is erős integrációs kapcsolataikat továbbfejlesztették a bankok és biztosító társaságok e rendszerbe történő bevonásával. A cikkben a szerző áttekinti a cukorvertikumban alkalmazott finanszírozási megoldásokat, azok egymáshoz viszonyított előnyeit és hátrányait.

Az EU növény-egészségügyi nyilvántartási rendszere.
(Kiss Piroska)
Az Európai Únió tagállamaiban a mezőgazdasági termelőknek többféle nyilvántartásban kell szerepelniük, hogy a különböző támogatásokból részesülhessenek. A közösségi növény-egészségügyi szabályozásnak is egyik fontos eleme a nyilvántartási rendszer, amely elsősorban a szaporítóanyag-előállítókra és a forgalmazókra terjed ki. A nyilvántartási kötelezettség célja, hogy az EU piacán értékesítésre kerülő növény-egészségügyi ellenőrzés-köteles termékek és növények útját nyomon lehessen követni. A cikk ismerteti a növényegészségügyi vizsgálatra kötelezetteket, a kötelezett nyilvántartásba vételének és zavartalan működésének feltételeit, a nyilvántartással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A biotechnológiai módszerek eredményeinek alkalmazása napjaink növénytermesztési gyakorlatában.
(Dr. Kovács Géza)
Napjainkban egyre többet foglalkozunk a modern növényi biotechnológiai kutatások eredményeivel, különösen a géntechnológia, tehát a termesztett növények genetikai transzformációjának lehetőségével. A szélesebb értelemben vett biotechnológiai módszerek (pl. in vitro szövettenyésztés, az in vitro mutagenézis, a protoplaszt fúzió stb.) az elmúlt évek során már igazolták létjogosultságukat. A szűkebben értelmezett biotechnológia, a géntechnológia azon a felismerésen alapszik, hogy egy adott gén elvileg bármely más szervezetbe működőképes formában átvihető. Ez lehetővé teszi a termesztett fajták célirányos megváltoztatását. A cikk áttekintést ad géntechnológiai módszerek elveiről, és a növénytermesztésben eddig elért főbb géntechnológiai gyakorlati eredményekről.

Már elődeink is írták...
(Dr. Inczédy Péter rovata)

MELLÉKLET

Őszi búza és őszi árpa fajták 1999. évi kísérleti eredményei.
(Kovács Sándor)
(Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet közleménye)
A fajták érési csoportok szerinti, ún. teljesítmény eredményeit ismerteti a hivatalos állami fajtakísérletek eredményei alapján.