SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Őszi kalászosok nitrogén fejtrágyázásának tapasztalatai
(Dr. Pálmai Ottó,  Dr. Horváth József, Dr. Németh Tamás)
Az Agrofórum korábbi számaiban (1998/4. és 13.) már foglalkoztunk az őszi vetésű gabonák ásványi nitrogén (N_min) vizsgálatán alapuló kora tavaszi fejtrágyázásával. E módszerrel tél végén pontos információt kapunk arról, hogy 0–60 cm-es mélységben mennyi N áll rendelkezésre a növénynek a vegetáció indulásakor. Nagy tapasztalatokkal rendelkező szaktanácsadó az N_min adatokból pontosan ki tudja számolni, hogy mennyi fejtrágyára van szükség. A cikk áttekintést ad a búza tápanyagellátásának általános helyzetéről, az N_min vizsgálatok nyomán szerzett tapasztalatokról. Megállapítják, hogy a mai műtrágyaárak mellett e módszer a leggazdaságosabb nitrogén utánpótlási lehetőség.

Az őszi búza szaprofita gombáinak és nekrotróf kórokozóinak előfordulása 2000-ben
(Csősz Lászlóné)
A szerző 2000-ben egy több évre tervezett vizsgálatot kezdett a búza nekrotróf kórokozói előfordulásának felmérésére, a szegedi nemesítésű fajták e kórokozókkal szembeni ellenállóságának vizsgálatára, valamint a termésveszteség mértékének megállapítására. az elmúlt időszakban két igen szélsőséges év követte egymást. E célból április, május és június hónap folyamán 13 helyről összesen 1879 levélmintát (mintánként átlagosan 5 levél) gyűjtöttek be saját kísérletei helyeikről, illetve az OMMI által beállított elismert fajták kísérletéből. A vizsgált helyek egyikében sem fordult elő búza elővetemény vagy monokultúra, és nem alkalmaztak fungicid kezelést sem. 2000-ben a szokatlanul száraz és meleg idő nem kedvezett a szaprofita gombák és nekrotróf kórokozók felszaporodásának. Emiatt a fajták közötti rezisztenciális különbségeket 2000-ben nem tudták értékelni.
A három hónap során begyűjtött és feldolgozott minták alapján azt tapasztalták, hogy áprilisban a S. tritici fordult elő nagyobb mértékben, míg júniusban a D. tritici-repentis és a S. nodorum.
A nekrotróf kórokozók összetételében jelentős helyhatást tapasztaltak, pl. Táplánszentkereszten és Szombathelyen a D. tritici-repentis, Debrecenben a S. nodorum, Szegeden és Bólyban pedig a S. tritici-t találták meg gyakrabban. A vizsgálatok eredményeit két ábra és négy táblázat mutatja be részletesen.

Új karantén kórokozó veszélyezteti Magyarország burgonyatermesztését
(Dr. Németh József, Szőnyegi Sándor)
A 2000. évben ismét egy súlyos, karantén kórokozó magyarországi előfordulását regisztrálták a növényvédelmi szakemberek: hazánkban is megjelent a burgonya barna baktériumos gyűrűsrothadása, amelynek kórokozója a Ralstonia (Pseudomonas) solanacearum. A  kórokozó előfordulása az 1990-es évek elején Belgiumban, Nagy-Britanniában, de főképp a betegség tömeges megjelenése Hollandiában, 1995-ben különös aggodalomra adott okot Európa-szerte. A rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a kórokozó Hollandiából importált Kondor fajtájú gumótétellel került be az országba. Az 1999-évi kedvező (csapadékos) időjárási körülmények között a kórokozó felszaporodott, majd 2000-ben a rendkívüli meleg időjárási és öntözéses viszonyok mellett tüneteket okozott.
A Ralstonia solanacearum baktérium polifág kórokozó. Elsősorban a Solanacae család tagjait fertőzi, de sok egyéb fajt is károsít. A kórokozónak gazdanövényekre specializálódott változatai, úgynevezett rasszai ismeretesek. Az eddig fellépett hazai fertőzéseket egyébként kivétel nélkül a 3-as  rassz okozta.
Adatokat ismertetnek a betegség 2000. évi hazai előfordulásáról. Részletesen tárgyalják a védekezés lehetőségeit és a növényegészségügyi rendszabályokat.

A Solubor a repcében
(Dr. Eőri Teréz)
A különböző Solubor adagokkal repcében beállított kisparcellás kísérletek kedvező eredményeit ismerteti.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Veszélyes tizenkettő. (IV/5.) A pongyola pitypang (Taraxacum officinale)
(Dr. Czimber Gyula, Magyar László)
A sorozat most ismertetett tagja mindenki által ismert gyomnövény. Bár a hazai flóraművek a Taraxacum nemzetség hat fajáról tesznek említést, a gyakorlatban a címben is szereplő faj mellett a kései pitypang (T. serotinum) érdemel figyelmet. A szerzők ábrákkal is szemléltetve részletesen bemutatják a pongyola pitypang alaktanát. Tárgyalják szaporodását, előfordulását, kártételét és – elsősorban gyógynövényként megnyilvánuló – hasznát. A cikk második része a védekezés témakörét tárgyalja. Ezen belül kitérnek az agrotechnikai és a mechanikai védekezés jelentőségére, majd kultúra-csoportonként ismertetik a vegyszeres védekezés lehetőségeit. A szóba jöhető herbicideket és felhasználásuk körülményeit három táblázatba foglalva sorolják fel.

Védekezési lehetőségek a parlagfű (Ambrosia elatior) és a selyemmályva (Abutilon theophrasti) ellen
(Hoffmanné Pathy Zsuzsana)
Az őszi búza és kukorica vetések gyomösszetételének összevont értékelése alapján Magyarországon a gyomnövények közül legnagyobb borítással a parlagfű (Ambrosia elatior) található meg. Emellett folyamatosan nő a selyemmályva (Abutilon theophrasti) gyomborítása és ijesztő mértékű a terjedése is. Az ellenük való védekezés kiemelt jelentőséggel bír a mindennapi gyakorlatban. A védekezés elveinek áttekintése után táblázatokban ismerteti a két gyomnövény ellen kukoricában, a napraforgóban és a szójában preemergensen és posztemergensen felhasználható gyomirtó szereket és azok hatásosságát.

GYÜMÖLCSFÉLÉK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Az almatermésűek tűzelhalás betegsége 2000-ben, Magyarországon
(Pálfi Katalin)
A tűzelhalás 1996-os hazai megjelenése óta 2000-ben okozta a legszembetűnőbb károkat. A betegség leküzdése meglehetősen nehéz feladat, ezért a növényvédelmi szervezet keretein belül 1997 óta működik előrejelzési program (MARYBLYT) az Erwinia amylovora elleni megelőző kémiai védekezés szükségességének és időzítésének meghatározására. A program a virágzáskori fertőzés előrejelzésére összpontosít, mert ebben a fenológiai állapotban a legnagyobb az infekcióveszély. 2000-ben az almában már valamennyi megyében, összesen 110 helyen, körtében tíz megyében, összesen 19 helyen folytak a megfigyelések. Ismerteti a betegség elmúlt évi megjelenésének részleteit, s a hatósági intézkedéseket.

Az Erwinia amylovora fertőzés megjelenését befolyásoló tényezők és a védekezés költségei az 1999. és a 2000. évben
(Dr. Bubán Tamás, Sallai Pál, Dr. Dorgai László, Merő Ferenc, Varga Adrienn)
A Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. ültetvényeiben (Újfehértón) az Erwinia amylovora okozta tűzelhalás az 1999. évben kisebb, a 2000. évben sokkal nagyobb mértékben károsított. Ennek okait vizsgálva elemezték a két év időjárási adatait. Megállapították, hogy a 2000. évben a teljesvirágzást is magába foglaló 10 napból (ápr. 24. – máj. 3.) hat alkalommal volt több órára kiterjedően hosszú ideig nedves a levélfelület, s természetesen a virágok is. Nagyon valószínű, hogy ennek – és a kritikus értéket gyakran meghaladó átlaghőmérsékletnek – meghatározó szerepe volt a járvány kialakulásában. A vegyszeres (streptomycin) és a mechanikai védekezés (csonkolás, nyesedék megsemmisítése) jelentős többletköltséget okozott mindkét évben.

Az őszibarack és a szilva termésritkítása
(Dávid Miklós)
Az őszibarack mint – gyakorlatilag – öntermékeny gyümölcsfajunk és a szilva öntermékeny és jól termékenyülő fajtái, különösen fagymentes virágzáskori időjárásban, igen sok gyümölcsöt kötnek. A fák teljesítőképességét meghaladó gyümölcsterhelés a kondíció romlásához, a gyümölcskezdemények növekedésének lassulásához, ezáltal apró, gyenge minőségű gyümölcsök kialakulásához vezet. Ahhoz, hogy a korai érésű őszibarack és nektarin fajták gyümölcsei elérjék a 90–100 g-os, a középérésűek a 100–130 g-os, a késeiek pedig a 120–150 g-os vagy azt meghaladó átlagtömeget, termésritkítással kell beállítanunk a céljainknak megfelelő gyümölcsszámot, az úgynevezett „optimális gyümölcsterhelést”.
A termésritkítás célja a gyümölcsméret növelése, az évenkénti megfelelő hozam biztosítása és a termőfelület egyensúlyának fenntartása. A szerző bevezetőben tárgyalja a termésfejlődés és terméshullás főbb fiziológiai tudnivalóit, majd ismerteti a kézi és a kémiai gyümölcsritkítás technológiáját.

ZÖLDSÉGFÉLÉK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A fűszerpaprika termesztése (3.)
(Dr. Márkus Ferenc, Dr. Kapitány József)
A sorozat harmadik része a kiültetés utáni teendőket foglalja össze. A növényápolásban legfontosabb a terület sorközművelése, kapálása és gyommentesen tartása. A tápanyagellátás két időszakban különösen fontos: 1./ a növekedés és fejlődés idején, az első kötésű termések 5–8 cm-es nagyságáig; 2./ a termésnövekedés és érés fázisában. A növényvédelmi tudnivalókat külön közlemények ismertetik részletesen. Végül tárgyalják a termésérés folyamatát és a szedés tudnivalóit.

A fűszerpaprika baktériumos betegségei és az ellenük való védekezés
(Mező Gábor)
A fűszerpaprikát több baktériumfaj is megtámadhatja. A legjelentősebbek a Xanthomonas campestris pv. vesicatoria és a Pseudomonas syringae pv. syringae, melyek a növény szinte minden föld feletti részét megfertőzhetik. Elsősorban bogyókárosodást idéznek elő a Pseudomonas viridiflava, valamint az Erwinia carotovora subsp. carotovora. Az utóbbi években a paprikatermés lágyrothadását elsősorban az Erwinia carotovora alfajai okozzák (E. carotovora subsp. atroseptica, E. carotovora subsp. carotovora). Az írás ismerteti a felsorolt kórokozók által előidézett betegségeket és az ellenük való védekezés módszereit.

A fűszerpaprika gombás betegségei és az ellenük való védekezés
(Varga András)
A gombabetegségek alárendelt szerepet játszanak a fűszerpaprika termesztésében. A legfontosabb kórokozókat és az ellenük való védekezést foglalja össze röviden a szerző.

A fűszerpaprika kártevői és az ellenük való védekezés
(Szabó Piroska)
A cikk a fűszerpaprikában károsító talajlakó kártevők (drótférgek, cserebogár pajorok), a vetési bagolylepke, a levéltetvek, a közönséges takácsatka és a gyapottok-bagolylepke kártételét, életmódját és a védekezés lehetőségeit összegzi.

GÉPESÍTÉS

Milyen vetőgépet célszerű használni a cukorrépa vetésére?
(Dr. Fűzy József)
A cukorrépa vetésére kizárólag a szemenkénti vetőgépek használhatók.
A cikk – a teljesség igénye és az egyes gyártmányok külön kiemelése nélkül – a cukorrépa vetésére szolgáló szemenkénti vetőgépek jellemző szerkezeti megoldásait, főbb műszaki és beállítási jellemzőit, és a gépek kiválasztása során figyelembe veendő szempontokat foglalja össze.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok: szeptember 12-15.
(Dr. Demes György)
Az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság és a Bábolna Rt. 2001. február 27-én közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ebben az évben szeptember 12. és 15. között ismét sor kerül a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok megrendezésére.

Kitekintés. Hat év Ausztráliában (Beszélgetés Dr. Simon Endrével)
(AF)
Rövid beszámoló a külföldön töltött évek szakmai tapasztalatairól.

Nyelvőrködés
(Dr. Kükedi Endre)

A szövetkezetek szövetkezete
(Dr Tüske Márton)
A Koppert Biological Systems B.V. holland cég által a munkatársak részére szervezett előadás ismertetése, amelynek vezérfonala a termelési mód, a minőség és az eladhatóság összefüggése volt.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)