Harangszó
(Dr. Bódis László)

A HÓNAP TÉMÁJA

Gondolatok az agrárpolitikáról (1.)
(Kurucz Miklós)
Egy mértéktartó, kritikus írást olvashatnak a szerzőtől, melyben az agrárpolitikával kapcsolatos véleményét fejti ki.

„A jó gazda gondosságával” (1.)
(Dr. Kralovánszky U. Pál)
AZ OMFB Fehérje és Biotechnológiai Irodájának egykori igazgatója – sok évtizedes tapasztalata alapján – egy összegző elemzést készített a hazai élelemtermelés helyzetéről, melyben a fejlesztés érdekében szükséges feladatokra, új irányvonalakra is felhívja a figyelmet.

Exkluzív riport Ángyán Józseffel, a VM államtitkárával
(Szilágyi Bay Péter)
Az írásban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával folytatott beszélgetést olvashatják, mely a XVIII. Szatymazi Őszibarack Fesztiválon készült.

FÓKUSZBAN A REPCE (folytatás)

A korszerű repcetermesztés elemei (2.)
(Dr. Pepó Péter)
Az írás második részében a szerző rávilágít arra, hogy a repcetermesztés sikerét az egyes agrotechnikai műveletek végrehajtásának optimális ideje és minősége határozza meg. A repce termesztéstechnológiájában számos esetben a korábbi ismereteket gyökeresen át kell gondolni, és alakítani ahhoz, hogy a termesztés hatékonyságát megfelelően növelni lehessen. A repce agrotechnikai elemei közül a növényvédelem, a tápanyagellátás, valamint a regulátorhasználat számít kritikus tényezőnek. A szerző a korszerű repcetermesztés néhány – az előbbieken túlmenően – fontos agrotechnikai elemét elemzi a saját kísérleteikben elért eredmények alapján.

Bemutatkozott az EURALIS (x)
(Dr. Demes György)
Szezonnyitó rendezvény keretében mutatkozott be a hazai repcetermesztők és viszonteladók számára az EURALIS nemesítő ház magyarországi leányvállalata, az EURALIS Vetőmag Kft.

Minden rólunk (x)
Rövid „hírcsokor” a Dow AgroSciences háza tájáról.

Repcét jövedelmezően Yara-technológiával! (x)
(Dr. Czinege Erik, Dr. Térmeg János)
A Yara tápanyagellátási javaslata a repcetermesztők számára.

Hibrid repcék – Miért is növekszik a vetésterületük? (x)
(RK, BK, BZ)
Újgenerációs repcehibridek a Saaten Union kínálatában.

Fontos tudnivalók a repce alaptrágyázásáról (x)
(Vári Rita)
Linzer Agro Trade Hungary Kft. szakembere a LINZER WARE termékeket ajánlja a repce alaptrágyázására.

Őszi kártevők repcében (Farkas István)
A repcebolha és egyéb földibolhák populációja az elmúlt években folyamatosan növekedett. A szerző hangsúlyozza a csírázó repce napi gyakorisággal történő figyelését, mivel ősszel ismét nagy létszámú betelepedésükre kell számítani. Ezen kívül bemutatja azon készítmények listáját, amelyeket az őszi kártevők ellen engedélyeztek.

A repce sikeressége már ősszel eldől! (x)
(Csorba Csaba)
Bayer CropScience 2010-es őszi növényvédelmi ajánlata repcében.

Repce, intenzív repce, Kwizda-repce… (x)
(Fehér Tamás, Tamás István)
Kwizda Agro ajánlatát olvashatják a repcetermesztők számára.

Rancona^® 15 ME új, mikroemulziós csávázószer a Chemtura AgroSolutions-től (x)
Ez év őszén kereskedelmi forgalomba kerül Magyarországon a világ első mikroemulziós csávázószere, a Rancona 15 ME (ipkonazol).

A repce lombvédelme (x)
(Dr. Tóth Elemér, Rácz István)
DuPont megoldás a repce őszi lombvédelmében.

IDŐSZERŰEN, KORSZERŰEN

A napraforgó és a kukorica gyomirtásának tapasztalatai az idei év extrém időjárási körülményei között
(Benécsné dr. Bárdi Gabriella)
A Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakembere írásában – az idei év napraforgó és kukorica gyomirtási tapasztalatai alapján – felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad megfeledkezni a preemergens gyomirtási technológiáról, és tartósan számolni kell a posztemergens kezeléseknél is a hatást segítő és az utánkezelést megakadályozó, talajon keresztül is hatni képes hatóanyagokkal.

Abiotikus és agrotechnikai tényezők hatása a parlagfű szántóföldi térfoglalására
(Dr. Pinke Gyula és mtsai)
Egy érdekes kutatási munkába nyerhetnek most betekintést, melynek az volt a célja, hogy feltárja, azokat az ökológiai és agrotechnikai tényezőket, amelyek pozitív vagy negatív korrelációban vannak a parlagfű szántóföldi térfoglalásával, ugyanis ezen összefüggések ismerete új információkkal szolgálhat a parlagfű ökológiai viselkedéséről és fontos alapja lehet a védekezési stratégiák optimalizálásának.

A Délkelet-Európai Aszálykezelő Központ
(Bihari Zita)
Az éghajlatváltozás várható tendenciái szerint hazánk és Európa délkeleti része fokozottan sérülékennyé válik az aszály szempontjából is. A találkozókon kifejeződött igény hatására így megvalósult a Délkelet-európai Aszálykezelő Központ (DMCSEE) projekt az Európai Unió és a csatlakozott országok társfinanszírozásában. A projekt főbb jellemzőit a cikkből ismerhetik meg.

Aszályindex számítás és térképzés Magyarországra a DMCSEE keretében
(Dr. Lakatos Mónika, Dr. Szalai Sándor)
A Délkelet-európai Aszálykezelési Projekt (DMCSEE) egyik legnehezebb, de kétség kívül leglátványosabb része az aszályindexek számításával és térbeli megjelenítésével foglalkozik, melyek az aszály mérésére szolgálnak. Jelen cikkben a szerzők az ún. SPI-t (Standardizált Csapadékindex), mutatják be részletesebben olvasóink számára.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Miniszter voltam…(13.) Beszélgetés Vonza Andrással
(Dr. Bódis László)
A sorozat mostani részében az egykori FVM miniszterek sorában dr. Vonza András állatorvossal beszélgettünk miniszteri munkájáról, az emlékezetesebb feladatokról és nem utolsó sorban a magyar mezőgazdaság mostani helyzetéről.

A magyar növényvédelmi szervezet kialakulásának története… (7.)
(Szentgyörgyi László, Dr. Eke István)
A hazai növényvédelmi szervezet történetét bemutató sorozat mostani része a növényegészségügyi szervezet korszerűsítése érdekében tett intézkedéseket idézi fel a múlt század közepéig.

Könyvajánló. Növénynevek enciklopédiája
(Dr. Oláh István)
Nemrégiben a magyar nyelv kézikönyvei sorozat XIX. köteteként a Tinta Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Növénynevek enciklopédiájacímmel, Rácz János rendkívüli alapossággal megírt, sokoldalú tárgyismeretet tükröző munkája, melyről most rövid ismertetőt olvashatnak.

A kísérletező ember. Beszélgetés Schweighardt Lászlóval
(Dr. Békési Pál)
Beszélgetés az Aranykocsi Zrt. növénytermesztési és növényvédelmi ágazatvezetőjével.

A miniszter is eljött. Tudósítás
(Dr. Bódis László)
A Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézete által június 23-án tartott szűk körű szakmai tanácskozás témája a növénynemesítés és vetőmag-szaporítás helyzetének bemutatása, szakmai értékelése és elemzése volt.

TERMÉNYPIAC

Terménypiaci összefoglaló
(PN)
A főbb szántóföldi kultúrák (búza, kukorica, napraforgó, repce) kapcsán időszerű áttekinteni – az elemzők előrejelzései és várakozásai alapján – a világ terménypiacain zajló folyamatokat, az árak és a termésmennyiségek alakulását.

Árutőzsdék (1.) – Kockázatkezelés piaci alapon
(Dr. Potori Norbert)
Az információs technológia az árutőzsdei kereskedést ma már a lehető legszélesebb kör számára hozzáférhetővé teszi. Magyarországon azonban a piaci szereplők továbbra is vonakodnak a származtatott piaci eszközök használatától. Ezen igyekszünk most induló, az árutőzsdéket bemutató sorozatunkkal változtatni. Az írás első része a származtatott árupiacok kínálta kockázatkezelési lehetőségeket (határidős piaci fedezeti ügyleteket) taglalja, amelyek segítségével ellensúlyozhatják a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók és a kereskedők az előre nem látható árváltozások kedvezőtlen következményeit.

Búzapiacunk feldolgozói szemmel. Riport
(Kosztolányi Attila)
A Júlia Malom Kft. ügyvezető igazgatójával mint gabona-feldolgozóval a durumbúza piaci kilátásai mellett, arról beszélgettünk, hogyan látja, milyen búzát igényel ma a piac, és ennek mely fajták felelnek meg.

BIOTECHNOLÓGIA

Tanuljunk „géntechnológiául” (2.) Gének és funkciójuk
(Dr. Heszky László)
A sorozat mostani részében a genetikai program egymástól független szabályozás alatt álló egységeiről, a génekről, azok felépítéséről, funkcióiról, működésükről és szabályozásukról olvashatnak hasznos információkat.

BIOENERGIA

A tarlómaradványok szervesanyag-forrás értéke szélsőséges klímában
(Dr. Birkás Márta)
A tarlómaradványok a talaj szervesanyag-utánpótlási forrásai közül jelenleg a legfontosabbak. A maradványok fűtési célú felhasználása ellentétes a fenntartható fejlődés mezőgazdaságra vonatkozó elvárásaival. Fokozza a bajt, ha a szervesanyag-forrás eltávolítása mellett a talajművelés is szénvesztő. A szerző nyomatékosítja, a szélsőséges klíma kárai jó szervesanyag-mérlegű, megkímélt szerkezetű, biológiailag aktív talajokon csökkenthetők.

Megújuló energiák termelése és használata Délnyugat-Franciaországban
(Dr. Somogyi Norbert)
A növekvő energiaárak, a mezőgazdasággal szemben támasztott társadalmi elvárások egyaránt a szemlélet- és struktúraváltás irányába tolják a francia gazdatársadalmat. Az írás e téren több, az adott helyi viszonyokhoz igazodó példát mutat be.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

A jövedelmezőség vizsgálata egy fűszerpaprika-termesztő üzemben
(Dr. Deme Pál, Herédi Éva)
A szerzők írásukban egy Bács-Kiskun megyei társas vállalkozásnál végzett vizsgálati munkájuk eredményeibe engednek betekintést, melynek tárgyát a fűszerpaprika termőterületének, termésátlagának, termelési költségének és jövedelmének alakulása képezte.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

Talajvizsgálat gyümölcsültetvények telepítése előtt
(Dr. Szalay László)
Az írásból a gyümölcsültetvények telepítése előtt, a termőhelyi alkalmasság meghatározásának fontos lépését, a talajvizsgálatot, annak menetét, a figyelembe veendő talajtani paramétereket, szempontokat tekinthetik át.

A káliumszulfát-trágyázás jelentőségéről a minőségi gyümölcstermesztésben (x)
(Benedek Szilveszter)
A gyümölcstermesztésben a kálium-ellátás fontos szerepéről, valamint a helyes kálium-trágya megválasztásáról olvashatnak a cikkben.

SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT

Mi is az a DMR?
(Dr. Zanathy Gábor)
A pincészetek a fogyasztói igények kielégítése és a választék bővítése érdekében mind újabb és újabb szőlészeti és borászati eljárások kipróbálására kényszerülnek, melyek közül most a szőlő különleges zöldmunkái közé tartozó módszerrel, annak előnyeivel és hátrányaival ismerkedhetnek meg.

Szakmaközi szervezet alakításának lehetősége a hazai szőlő- és borágazatban (1.)
(Dr. Kator Zoltán, Dr. Sidlovits Diána)
A szerzők írásuk első részében az európai szőlő- és borágazatokban működő szakmaközi szervezetek kialakulását mutatják be példaként, majd a szakmaközi szervezetek szerepét és feladatait, jellemzőit ismertetik.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

„A gép munkájával annyira elégedett voltam…” (x)
(Dr. Demes György)
Gyakorlati tapasztalatok az új, hazai fejlesztésű és gyártású Framest Reptill kombinált talajművelő géppel, mely hiányt pótol a csökkentett menetszámú talajművelésre szolgáló eszközök sorában.

Ismerjük meg a betakarító gépeket… (13.) A rotációs kasza
(Dr. Bense László, Nagy István)
A sorozat mostani részében az ún. „zöldvonal”, azaz a szálastakarmány betakarítás gépei közül a rotációs kaszákkal, azok működési elvével és a felszerelhető kiegészítő eszközökkel ismerkedhetnek meg.

KITEKINTÉS

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter) 73, 96

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

A kenyérről röviden
(Kimmel István) 13

Agrármúltunk nagyjai. Stark Adolf (1834-1910)
(Kurucz Miklós) 107
Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében ebben a hónapban Stark Adolf életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)