Tisztelt Olvasók!
(Dr. Megyeri Zsolt, Dr. Balogh József)

A talajművelésről
(Dr. Győrffy Béla)
A szerző áttekinti a talajművelés talajra gyakorolt hatásait, valamint azokat a feltételeket, amelyek a kedvező talajállapot kialakításához és fenntartásához szükségesek. Ennek kapcsán számol be saját és más szerzők talajművelési kutatási eredményeiről és azok tanulságairól. Megjelöli azokat a műveléssel összefüggő problémákat, amelyek ma a gyakorlatban időszerűek. Hangsúlyozza, hogy legkevesebb kár akkor remélhető, ha a művelés módszere, eszköze és ideje a talaj állapotához alkalmazkodó.

GYAKORLATI TALAJFIZIKA ÉS -BIOLÓGIA

A talajfizika gyakorlati alkalmazásai a fenntartható talajhasználatban.
(Dr. Várallyay György)
A fenntartható talajhasználat egyik alapeleme a talaj - zavartalan funkcióképességét biztosító - jó fizikai állapotának kialakítása és megőrzése. A talajfizika ehhez jól definiált paramétereket szolgáltat: így jellemzésére és változásának folyamatos nyomon követésére az információs és monitoring rendszereket, továbbá adatértékelési, modellezési és előrejelzési eljárásokat. Ezzel járul hozzá a termőhely-specifikus, környezetbarát precíziós technológiák kidolgozásához és bevezetéséhez.

A talaj biológiai állapotának vizsgálata
(Gy. Cs.)

A kedvező talajállapot biológiai feltételei. A földigiliszták.
(Gyuricza Csaba)
A talaj szerkezetébe való beavatkozás mértéke nem csak a termőhely fizikai állapotában idéz elő változásokat, de a biológiai aktivitást, a talajélőlények (edaphon) tevékenységét is befolyásolja. E tekintetben jelentős családot képeznek a földigiliszták (Lumbricidae), amely csak egy csoportja a talaj gazdag élővilágának, de tevékenységük figyelemmel kísérésével kiskertekben és szántóföldön egyaránt jól nyomon követhető a termőföld élve felépítettsége. E tanulmány célja a földigiliszták talajéletben betöltött szerepének ismertetése mellett a szerkezetkímélő talajhasználat fontosságának biológiai megközelítése.

A 3T SYSTEM alkalmazása és gyakorlati jelentősége.
(Dr. Sinóros-Szabó Botond, Szőllősi István)
A cikkben ismertetett mérőberendezés három talajszint (0-40, 0-60 és 0-90 cm) mérésére alkalmas változatban készül és 1 cm-ként folyamatosan összetartozóan méri a talaj nedvesség tartalmát, tömörödöttségét és a talaj ellenállást. Emellett a műszer megadja a talajművelés energiaigényét is. A kutatási eredmények alapján felállított művelésenergetikai kategória rendszert táblázatosan ismertetik. Felsorolják a műszer lehetséges főbb alkalmazási területeit.

A szarvasi PENETRONIK talajvizsgáló nyomószonda alkalmazása.
(Daróczi Sándor, Dr. Lelkes János)
A talajok fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságai közül különösen nagy jelentősége van a talajtömörség és nedvesség ismeretének. A helytelen talajművelés, a szakszerűtlen öntözés - ezekre gyakorolt hatása miatt - káros a növénytermesztés szempontjából. A cikkben ismertetett talajvizsgáló nyomószonda alkalmas a fentiek mérésére mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgálatok területén. Rendszeres használatával ellenőrizhetők, ill. megakadályozhatók a káros talajdegradációt okozó hatások.

MŰVELÉS ÉS TALAJÁLLAPOT

Talajállapot hibák és orvoslásuk.
(Dr. Birkás Márta)
A talaj művelője az idényben, vagy az évek során könnyebben helyrehozható, gyakran azonban több gondossággal és ráfordítással javítható hibát követ el. A szántóföldjeinken leggyakoribb művelési hibák: taposási károk, művelőtalp tömörödés, a talajok felrögösítése és elporosítása, összegyúrása, elkenése és a talajnedvesség elvesztegetése. A hibák egy része a szántáshoz kapcsolódik, mint pl. a forgathatóságnál mélyebb szántás, a vakbarázdás szántás, valamint osztóbarázdák és bakhátak kialakítása.

Alföldi csernozjom talajok érzékenysége a tömörödésre.
(Rátonyi Tamás, Dr. Nagy János, Megyes Attila, Dobos Attila)
A talajok állapotát veszélyeztető folyamatok között egyik legkárosabb a fizikai degradáció, ideértve a tömörödést. A tömörödés természetes és mesterséges hatások következménye, és a hazai talajokon ez utóbbi a súlyosabb. A szerzők a tartamkísérletek során végzett talajállapot vizsgálatok eredményeit mutatják be. Összehasonlítják az őszi és tavaszi szántás, valamint a tavaszi tárcsázás talajállapotra gyakorolt hatását. Felhívják a figyelmet arra, hogy a tömörödés egyik kiváltó oka a nedves talajon végzett művelés. Javaslatot tesznek a káros tömörödés megelőzésére, ill. mérséklésére.

Tanácsok, módszerek a talajállapot megítélésére.
(Dr. Birkás Márta)
A talajművelés eredményességét és költségeit számos tényező befolyásolja (a termőhely, a talaj, a talaj állapota, az idény csapadékviszonyai, a gépesítettség, a tarlómaradványok mennyisége és apríthatósága, a gazdálkodó szakértelme és alkalmazkodó képessége). A tényezők között egyik legfontosabb a talaj állapota, amely nehezíti, vagy segíti az utónövény fejlődését. E tanulmány olyan egyszerű módszereket ismertet, amelyek a gazdálkodó segítségére lehetnek a talaj állapotának és művelhetőségének megítéléséhez.

A talajok felszíni eliszapolódási, kérgesedési hajlama és megelőzési lehetőségei
(Dr. Karuczka Antal, Dr. Blaskó Lajos)
A talajok felszíni eliszapolódási hajlamának, a kérgek tulajdonságainak jellemzésére irányuló, még kezdeti stádiumban lévő kutatómunka eddigi eredményei alátámasztják, hogy a talajvédő művelési rendszerek, a különböző mulch technológiák és a kisadagú javítóanyagok felszíni alkalmazása jelentősen mérsékelheti a kérgesedési folyamatokat. Vizsgálták, hogy a különböző talajtípusok felszíni eliszapolódásában milyen meghatározó szerepe van az eső- és öntözővíz cseppek ütőerejének, ill. a fiziko-kémiai diszperziónak. Rámutatnak, hogy a kérgesedést mérséklő eljárások értékelésénél a talaj-növény komplex rendszer minél szélesebb körű elemzése vezethet a leghatékonyabb eljárások kiválasztásához. Az eredményeket táblázatokkal és ábrákkal is szemléltetik.

KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁS ÉS TALAJMŰVELÉS

A száraz időjárás kedvezőtlen hatásainak mérséklése művelési módszerekkel.
(Dr. Nyíri László)
Talajművelésünk fejlődésében mindig megkülönböztetett figyelmet és szerepet kapott a száraz időjáráshoz történő alkalmazkodás. A szárazgazdálkodás klasszikus talajművelési elemei között az őszi szántás, a tarlóhántás, az őszi vetésű növények talajelőkészítésében a manningeri elvek érvényesítése és a nedvességtakarékos magágykészítési technológiák ma már szabályként fogadhatók el. A klimatológiai előrejelzések alapján várható időjárási szélsőségek, valamint a fenntartható szántóföldi talajhasználat talajvédelmi követelményei miatt a szárazság kedvezőtlen hatásainak és a talajdegradációs folyamatok mérséklése érdekében az eddigieknél hatékonyabb módszerekre van szükség. Ezért a hazai fejlesztések mellett fel kell gyorsítani a külföldön eredményesen alkalmazott új technológiák adaptálását is.

Művelési megoldások és fogások száraz és csapadékos idényben.
(Dr. Birkás Márta)
A száraz és a csapadékos időszakok káros hatásait fokozó tényezők között számos hasonlóság fedezhető fel. Ezek között a legfontosabbak a vetésváltás hiánya, a növényi sorrend leegyszerűsödése, az elgyomosodás, a melioratív eljárások szüneteltetése, valamint a szakszerűtlen művelés okozta talajállapot hibák súlyosbodása. A megoldást a körülményekhez való alkalmazkodás adhatja. Olyan gépekre is szükség van, amelyek használatával megelőzhető a talajok további károsodása.

AgriExpo '99
(AF)

A száraz időjárás hatásainak enyhítése minimális műveléssel.
(Dr. Nagy János, Dr. Huzsvai László, Rátonyi Tamás, Meggyes Attila, Dobos Attila)
Az aszálykárok mérséklésének legfontosabb eleme a természetes csapadék talajba jutásának elősegítése, megőrzése, amelyben fontos szerep hárul a termelőhelyhez és a talajhoz alkalmazkodó művelésre. A szerzők elsősorban a forgatás nélküli művelési rendszereket javasolják a nedvesség veszteségek csökkentésére. Felhívják a figyelmet a talajállapot javítására is alkalmas módszerekre, amelyekkel a belvizek kialakulása megelőzhető.

TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS

Nem kerülhetjük el a technológiaváltást!
(Széles József)
Az IKR Rt. szakembere a talajjal való törődést a gazdálkodás alapvető feladatául jelöli meg. Hangsúlyozza a talajállapot javító lazítás, az időnkénti szántás, a mulcsképző kultivátoros művelés, valamint a kombinált művelés és vetés jelentőségét, továbbá a talajkímélő járószerkezetek alkalmazását. Ehhez az IKR Rt. korszerű gépeket, géprendszereket és technológiákat ajánl a termelőknek. A technológiai változatokat a várható gazdasági előnyökkel és az alkalmazási feltételekkel együtt mutatják be, megjelölve a talajállapot javulás lehetőségeit is. A szerző az IKR Rt. által ajánlott gépekről színes fotókat, a technológiákról pedig táblázatos összefoglalókat mellékel.

Talajkímélő, csökkentett menetszámú technológiák a KITE fejlesztésében
(Búvár Géza, Fodor István, Honti László)
A KITE Rt.(Nádudvar) célja olyan gabonatermesztési technológiai fejlesztések felkutatása és hazai kipróbálása, amelyekkel a jelenleginél gazdaságosabban, kevesebb művelettel és talajkímélőbben termeszthetők a szántóföldi növények. A korszerű technológiák művelőgépei - a legfontosabbak: JD 510 Disk Ripper, JD 680 Chisel Plow, JD 714 Mulch Tiller, JD 980 Field Cultivator, JD 726 Mulch Finisher - és vetőgépei - mint pl. JD 750, JD 7200 - jelnleg öt partnergazdaságban (Kisújszállás, Csárdaszállás, Gönc, Szorosad, Bicsérd) vizsgáznak. A technológiai változatok talajokra, talajvédelemre, termésre, gyomosodásra, továbbá a gazdaságosságra gyakorolt hatásainak vizsgálata több évre tervezett program. A talajkímélő technológiák jobb megismerését színes képanyag segíti elő.

A VEKTOR Rt. által ajánlott talajművelési technológia és géprendszere
(Pohárnok Pál)
A VEKTOR Rt. (Győr) újszerű művelési és vetési technológiákat ajánl a termelők figyelmébe. A szántáshoz REGENT típusú váltvaforgató ekéket (szükség szerint lazítóelemmel felszerelve) javasolnak, és felhívják a figyelmet arra, hogy a szántást egymentes magágykészítés és vetés követheti. Ezáltal szántásos rendszer alkalmazásakor is megvalósulhat a menetszám- és költségcsökkentés. Kombinált elmunkálásra és magágykészítésre Lely típusú eszközöket forgalmaznak. Tarlóhántásra és ápolásra tárcsa helyett a talaj szerkezetét kíméletesen porhanyító, a felszínen mulcsot hagyó kombinált kultivátorokat látnak alkalmasabbnak. A cikkhez színes képanyagot mellékelnek.

A Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetségének tájékoztatója.
(Körmendi Péter)
A cikk a szántóföldi növénytermesztés valamennyi eljárásának a MGBSZ által 1999-re ajánlott árait sorolja fel, kitérve a különleges, nagyobb energiaigényű munkákra is.

Költség- és talajkímélő gépek fejlesztése az AGRIKON KAM Kft.-ben.
(Oláh Menyhért)
Az AGRIKON KAM Kft. (Kiskőrös) talajkímélő és energiatakarékos művelésre alkalmas eszközeit ajánlja a gazdálkodók figyelmébe. Termékeik között a tárcsával kombinált középmélylazítók (KL-2.5/5), a kombinált, mulcsot is hagyó nehézkultivátorok (SZL, VSZL), a többcélú ásóboronák, valamint a PUMA-tipusú UNIMAT magágykészítők szerepelnek. A cikk végén a referenciagazdaságok címeit is közlik.

GAZDA-TAPASZTALATOK

Költségtakarékos művelés Nagykőrös határában.
(Kustár Tamás)
A cikk szerzője 400 hektáron gazdálkodik. Bemutatja a gazdálkodás termőhelyi, gépesítési körülményeit, a növényekre adaptált technológiákat. Ismerteti a legfontosabb növények talajművelési rendszereinek hajtóanyag igényét. Végül öt gazdasági év terméseredményeit tárja az olvasók elé. Az eredményes gazdálkodásának fő tényezői a szaktudás, a gépesítettség, a talajhoz és a közgazdasági viszonyokhoz alkalmazkodás.

Bérvállalkozóként Agárd határában.
(Gecse Mónika riportja)
A riport Papp Lászlóval az agárdi Szelekta Kft. ügyvezetőjével készült. A kft. növénytermesztési profilú, és a 600–650 ha részben bérelt terület 80 %-án vetőmag szaporítással foglalkoznak. A növénytermesztés eredményességét négy tényezőben jelöli meg, ezek: az időjárás kedvezőtlen hatásainak kivédése, a gépesítettség megfelelő színvonala, az ésszerű talajerő-gazdálkodás és a hatékony növényvédelem. A gazdaságban a takarékos és talajkímélő művelés különböző módszereit nagy hozzáértéssel alkalmazzák.

Gazdálkodás Véménden.
(Márton Menyhért)
Véménd Pécstől ÉK-re található. Itt terül el Márton Menyhért 120 hektáros (saját és bérelt terület) gazdasága. A kötött vályogtalaj művelése szakértelmet, jó gépeket és alkalmazkodást kíván a gazdálkodótól. Ő a termőföld szeretetét, a tulajdonosi szemléletet és a szaktudást sorolja a gazdálkodás alaptényezői közé. Bemutatja a munkáját segítő gépeket, a búza, kukorica és a napraforgó termesztési és művelési technológiákat és az erőfeszítéseinek eredményét tükröző termések szintjeit. Tapasztalatai például szolgálhatnak más gazdálkodóknak is.

Művelési problémák és megoldások a Gecse-birtokon.
(Gecse Mónika riportja)
Gecse Attila családi gazdasága Besenyszög (Szolnoktól 16 km-re) határában 325 hektáron terül el. A szikesedésre hajló öntéstalajon többnyire napraforgót, tavaszi árpát, őszi búzát, cukorrépát termelnek. A talaj, sajátosságaiból adódóan száraz és nedves állapotban is nehezen művelhető, amely csak kellő alkalmazkodással enyhíthető. A gépesítés fejlesztését a nyereség visszaforgatásával érik el. A mezőgazdálkodás állandó küzdés, ugyanakkor okos sáfárkodás a lehetőségekkel - hangsúlyozza a gazdálkodó.

Hogyan gazdálkodik William Scarrat ?
(Birkás Márta riportja)
William Scarratt - barátainak csak Stig - a Roslin Cottage farm ügyvezető igazgatója. A farm 7 kisebb gazdaságot egyesít, és összesen 550 hektáron gazdálkodnak. Talajaik könnyen művelhetőek, és ha nyáron gyakran és elegendő csapadék hull, kiválóan alkalmas a növénytermesztésre. Scarratt úr beszámol egyszerű, de hatékony módszereiről, hogyan előzi meg a talajtömörödést, csökkenti az eróziót dombvidéki tábláin. Bármely növény alá - többségében kalászosokat, és azok jó előveteményeit termesztik - a lehető legkevesebb művelési menetszámot tartják. A jó talajállapot a növénytermesztés kulcsa - tartják. Ennek érdekében választják a lehető legkevesebb, de a legmegfelelőbb eljárásokat és pl. vetés után a traktor csak a művelőnyomon haladhat.

A TALAJMŰVELÉS KÖLTSÉGEI

A talajművelés mint költségtényező.
(Dr. Józsa Árpád)
A talajművelés, és a hozamot, költséget befolyásoló hatása az utóbbi években végbement gazdasági változások, a ráfordítások költségeinek szinte követhetetlen növekedése miatt ökonómiai szempontból egyre nagyobb figyelmet érdemel. Az átalakuló tulajdon- és üzemstruktúra, a költségtakarékosságra való törekvés kényszere, az elégtelen eszközellátottság és a pillanatnyi lehetőséget szem előtt tartó vetésszerkezet igen erős gátat jelent a szakszerű, több évet figyelembe vevő és ezáltal kevesebb ráfordítással járó talajművelés kialakításának. A gázolaj, a gép- és alkatrész-áremelkedés oda vezethet, hogy a talajművelésben is indokolatlanul megnő takarékosságra való törekvés, ami előbb vagy utóbb, de a termesztéstechnológia többi ráfordításai (műtrágya, vegyszer, vetőmag, stb.) érvényesülését is gátolni fogja. A termőföld, a szántóterület ésszerű hasznosítása, szakszerű művelése mindenképpen össz-társadalmi-gazdasági érdekként kezelendő.

KRÓNIKA

A magyar talajművelés klasszikusai
(Dr. Birkás Márta gyűjtése)
A teljesség igénye nélkül olyan szerzők munkásságát ismertetjük, akik teljes életpályájukkal, vagy annak egy részével járultak hozzá talajművelés fejlesztéséhez, akik kísérleti eredményein, előadásain, könyvein nemzedékek tanultak és művelődtek, akik igényességre, a föld szeretetére, tiszteletére, szakszerű használatára neveltek, és nem túlzás, nevelnek ma is.

Már elődeink is írták...
(Dr. Inczédy Péter)
A szerző régi szaklapokban és könyvekben tallózva olyan gondolatokat idéz, amelyek ma is megszívlelendők. A korabeli szerzők egyike a talaj elparlagosodásának megelőzésére legbiztosabb esélyt az okszerű földművelésben látja. Időtálló véleményeket találunk az időnkénti mélyművelés (ekével, ill. lazítóként működő ún. túróekével) hasznáról és az ezzel kapcsolatos teendőkről.

A szerkesztő utószava
(Dr. Princzinger Gábor)