A vetőmagtermesztés a magyar mezőgazdaság jelentős és nagy hagyományokkal rendelkező ágazata. Magyarország a világ és Európa vetőmagtermelésében és kereskedelmében betöltött jelentős szerepét jól szemlélteti az az adat, hogy a 2000–2010 közötti időszakban a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben az OECD rendszerű vetőmag-minősítés mennyiségi összesítésében Franciaország mögött a második helyet értük el.
A hibridnövények (kukorica, napraforgó, repce) mellett a 2015. évtől jelentős szerepet játszanak nemcsak export célú, hanem beföldi felhasználásra termelt, ún. zöldtrágya keverékek komponenseinek vetőmag-előállításai is hazánkban. Azóta ugyanis az Európai Unió területén a közvetlen támogatások egy meghatározó hányadát kifejezetten az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra kell fordítani.
Nézzük a három legnagyobb területtel rendelkező zöldtrágya keverék komponens esetében, hogyan alakultak a vetőmag-előállítással kapcsolatos adatok hazánkban.
Jellemzően hullámzó, de egyre nagyobb szaporítóterületek
A legkorábbi, szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó adatokat a három faj közül a fehér mustárra találtunk a NÉBIH, illetve jogelődjeinek éves kiadványaiban. Budakalászi fajta vetőmagját állítottak elő 0,87 hektáron 1967-ben közel 600 kg átlagtermés mellett. 1974-re már meghaladta az 1.845 hektárt, 1998-ban pedig elérte 19.368 hektárt, amely nagyságra azóta sem volt példa.
1974-ben az olajretek vetőmagszaporítások hivatalos szántóföldi minősítése is megkezdődött hazánkban. A Siletta és a Silettina export céltermeltetésű német nemesítésű fajták szaporítása történt 455 hektáron. A terméseredményeket megfelelőnek nevezték az akkor hatóság munkatársai (1230 kg/ha). 1978-ban már elérte az 1800 hektárt, 1984-ben pedig meghaladta a 6300 hektárt. Közel 50 éves adatsorában a legmagasabb területet a zöldítési szabályok bevezetésének köszönhetően 2016. évben érte el (15.880 ha).
Mézontófű vetőmagot több, mint száz éve termelünk Magyarországon, de ennek közel 100%-a külföldi igényre készül, az ún. zöldítési rendelet magyarországi bevezetése után nőtt meg hazai felhasználása. Elsőként állami ellenőrzésre csak az 1986. évben jelentettek be összesen 432 hektáron export céltermeltetésű vetőmag-szaporításokat. A rákövetkező évben már meghaladta az 1000 hektárt, 1995-ben pedig már a 9000 hektárt. Ebben az évszázadban a legnagyobb szintén 2016-ban termeltük eddig (10.659 ha).
Az export céltermeltetés erősen rányomja a bélyegét mindhárom faj előállítására. Az árszínvonalat és a mennyiségi igényt külföldön határozzák meg, a magyar piac pedig kénytelen lekövetni. Az ingadozó vetésterületi adatok ennek eredményét mutatják (1. ábra). Az elmúlt néhány évben azonban –elsősorban a zöldítési szabályok miatt – újra növekedésről lehet beszámolni a megelőző 5 év adatait alapul véve.
Tavaly Zala megye kivételével minden megyében volt fehér mustár vetésbejelentés (2. ábra), Győr-Moson-Sopron megyében majdnem elérte az 1000 hektár, Bács-Kiskun és Veszprém megyékben pedig az 500 hektárt. Olajretek esetén már 4 dunántúli megyében nem volt előállítás, legnagyobb területen pedig Békés megyében volt bejelentve vetőmag-szaporítás (3. ábra). A mézontófű szaporítások döntő hányada, több mint 60%-a Győr-Moson-Sopron megyében volt a 2002. évben, egyedül Tolna megyében nem volt bejelentés (4. ábra).
Bár ezek a fajok az ipari növényekhez képest esetenként jelentősen kisebb területtel bírnak, a mögöttük álló speciális szaktudás, és az általuk elért export lehetőségek miatt mégis nagy jelentőségű növények. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy míg búzát „mindenki tud termelni”, addig például a mézontófű vetőmagtermesztése még Európán belül sem tartozik az alapismeretek közé.
Fajták száma a szaporításokban
A magyar fajtajegyzéken 4 magyar és 1 brit nemesítésű fehér mustár fajta található. (Bea, Budakalászi sárga, Éva, Marci, Tilney) Az EU fajtalistán jóval több, 165 fajta szerepel. Az elmúlt öt évben a fajták száma a szaporításokban évenként 34 és 47 között mozgott.
A szántóföldi növények Nemzeti fajtajegyzéke (2020) 3 db magyar és kettő német nemesítésű olajretek fajtát jegyez (Anna, Atlas, Dóra, Litinia, Siletta Nova), a legrégebb óta termesztésben lévő fajta az 1975-ös Litinia a mai napig szaporított fajta. Az EU fajtalista jelenleg 124 fajtát tart nyilván, ezekből az elmúlt években 50-70 fajtát szaporítottak Magyarországon. A három faj közül itt használnak fel a legtöbb fajtát (49-66) a szaporításokban.
A szántóföldi növények Nemzeti fajtajegyzéke (2020) két magyar facéliát(mézontófüvet) jegyez, a 2007-ben elismert Lilla és a 2017-ben elismerést kapott Liza fajtákat. Az EU fajtalista jelenleg 33 Phacelia tanacetifolia fajtát tart nyilván, ezeknek körülbelül a felét folyamatosan szaporítják Magyarországon. A gyors fajtaváltás a nagy területen vetett növények esetében megfigyelhető, de a facélia esetében 20 év alatt sem volt nagy változás a fajtaválasztékban, a rendszerváltozás óta 7-15 fajta szaporítása történik Magyarországon minden évben.
Termésátlagok és fémzárolások
A 2016. évben meghaladta az 1100 kg/ha-t, míg a többi évben 800 és 1000 kg/ha között mozgott a fehér mustár termésátlag a szaporításokban. A legalacsonyabb épp a tavalyi évben volt, elsősorban a rendkívül száraz tavaszi időjárás és a késői fagyok miatt (5. ábra).
Az olajretek az elmúlt öt évből 3 alkalommal meghaladta az 1000 kg/ha-t, de a másik 2 évben is majdnem elérte azt. A facélia átlaga az elmúlt öt évben 469 és 589 kg/ha között mozgott.
Az elmúlt években fehér mustár, olajretek és facélia vetőmagból 3.800–5.800, 6.200–10.500, 1.700–3.800 tonnát fémzároltak. 2015. évtől azonban jelentős mértékben nőtt a zöldtrágya keverék vetőmagtételek fémzárolása elsősorban hazai felhasználásra, amelynek meghatározó részarányát képviseli az olajretek, facélia és a fehér mustár is (6. ábra).
Jövőbeli várható tendenciák
Összességében az alábbiak miatt növekedés várható ezen három faj vetőmag-előállításában:
- Éghajlati és talajadottságainkat tekintve kiváló minőségű olajretek, fehér mustár, mézontófű vetőmag állítható elő szinte az ország egész területén. Értékesítésükre kiváló piaci lehetőségeink vannak és a jelenlegi jövedelmezőséget tekintve pedig versenyre tud kelni bármelyik termesztett kultúrával.
- Az új EU költségvetési ciklusban is kisebb változásokkal ugyan, de megmaradnak a zöldítési szabályok.
- A külföldi igény már jelenleg is meghaladja a hazai kínálatot.
- Rendkívül jó gabona-előveteménynek számít mind a három faj.
- Az ökológia területeket hazánkban is növelni kell a jövőben és ilyen termesztéstechnológia mellett is születtek már jó terméseredmények az elmúlt években.
- A vetőmag-előállítás a termelők szempontjából csak a termelési bizonytalanságok miatt rejt veszélyeket, melyet fegyelmezett, gondos termesztéssel tudnak ellensúlyozni.
- A pénzügyi része nagyon stabil, mivel általában fix áron, termeltetési szerződések alapján történik a finanszírozott előállítás.
- Viszonylag rövid vegetációs idejük miatt nagyon gyorsan juttatja árbevételhez a gazdálkodókat.
Benke Zoltán, Dr. Nagy Ida
Lajtmag Kft., Mosonudvar
