A magaságyás tavasszal gyorsabban felmelegszik, tovább tartja a nedvességet, és ideális környezetet biztosít a zöldségfélék fejlődéséhez. Ugyanezek a tulajdonságok azonban nemcsak a termesztett növényeket vonzzák.
Gyakran előfordul, hogy a szezon közepére hangyák jelennek meg az ágyásban, ami első látásra aggasztónak tűnhet. A legtöbb esetben azonban nem kártevőhelyzetről, hanem egy jól működő talajélet természetes jeléről van szó. A kérdés nem az, hogy jelen vannak-e, hanem az, mikor válnak problémává.
Nem minden hangyaboly indokol beavatkozást
A hazai kertekben előforduló hangyafajok jelentős része hasznos szervezet. Járataikkal lazítják a talajt, gyorsítják a szerves anyagok lebomlását és hozzájárulnak a talaj levegőzéséhez. Kis egyedszám mellett jelenlétük önmagában nem indokol védekezést.
A helyzet akkor változik meg, amikor a kolónia közvetlenül a termesztett növények gyökérzónájába telepszik. A túlzott járatképzés miatt a közeg gyorsabban kiszáradhat, az öntözővíz elvezetődhet, a palánták pedig instabillá válhatnak.
Beavatkozásra utaló jelek lehetnek:
- süllyedő vagy kilazuló palánták,
- feltűnően gyors talajszáradás,
- földkupacok megjelenése a tövek körül,
- erősödő levéltetű-fertőzés.
A háttérben gyakran nem a hangya, hanem a levéltetű áll
Sok kertész ott követ el hibát, hogy kizárólag a hangyák eltávolítására koncentrál. A gyakorlatban gyakran a növényeken megtelepedő levéltetvek jelentik az elsődleges okot.
A hangyák és a levéltetvek között úgynevezett trofobiózis alakulhat ki: a hangyák a levéltetvek által termelt mézharmatot fogyasztják, cserébe védelmet biztosítanak számukra és akár új hajtásokra is áthurcolhatják őket.
Ezért ha tömeges hangyamozgás figyelhető meg paradicsomon, paprikán vagy fűszernövényeken, érdemes a fiatal hajtásokat is átvizsgálni. A levéltetű-populáció korai visszaszorítása sok esetben önmagában csökkenti a hangyák aktivitását.
Kíméletes áttelepítés: a cserépedényes módszer
Amennyiben a boly már akadályozza a termesztést, érdemes olyan megoldást választani, amely nem károsítja a talajéletet. Az egyik legkíméletesebb módszer az áttelepítés. Ehhez egy közepes méretű agyagcserépre, faforgácsra vagy laza szalmára van szükség.
A cserépedényt célszerű előzetesen vízbe áztatni, majd kitölteni száraz, szellős anyaggal. Ezután fejjel lefelé a boly aktív kijáratai fölé kell helyezni. Az eljárás lényege, hogy a cserép belseje idővel meleg, védett és kiegyenlített mikroklímát alakít ki. Ha a körülmények kedvezőek, a kolónia fokozatosan elkezdi oda áthelyezni az utódokat. A folyamat néhány naptól akár egy hétig is eltarthat.
Amikor jól láthatóvá válik a lárvák és a fiasítás mozgatása, a cserép óvatosan alányúlva felemelhető, majd a kert egy nyugodtabb részére helyezhető át. Hazai viszonyok között célszerű legalább 30 méteres távolságot tartani, ellenkező esetben a dolgozók egy része visszatalálhat.
Mikor érdemes elvégezni az áttelepítést?
Magyarországon a legkedvezőbb időszak március végétől június végéig tart. Ebben az időszakban a bolyok még kisebbek, a talaj nem forrósodott át teljesen, és a kolóniák könnyebben alkalmazkodnak az új helyhez.
Nyár végén az áttelepítés hatékonysága csökkenhet. Az eredményességet növeli a folyamatos, egyenletes öntözés, mert a hangyák tartósan nem kedvelik az átázott közeget.
Mit tehet, ha a hangyák visszatérnek?
A visszatelepülés gyakori oka, hogy a régi fészek egy része érintetlen maradt, vagy továbbra is rendelkezésre áll a táplálékforrás. Az áttelepítés után néhány napig érdemes a korábbi boly helyét alaposan beöntözni.
A magaságyás szélére kijuttatott kávézacc, fahéj vagy erősebb illatú fűszernövények (levendula, kakukkfű vagy rozmaring) átmenetileg zavarhatják a tájékozódást, de ezek önmagukban nem jelentenek végleges megoldást.
Mikor jöhet szóba a biológiai gyérítés?
Ha a fészek mérete miatt az áttelepítés már nem kivitelezhető, bizonyos esetekben szóba kerülhetnek biológiai készítmények. A szakirodalomban említett entomopatogén fonálférgek alkalmazása azonban hangyák esetében nem tekinthető általánosan elfogadott, rutinszerű házikerti megoldásnak Magyarországon.
A gyakorlatban a megelőzés, az öntözés és a levéltetvek visszaszorítása általában eredményesebb.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
