Ház, táj blog

Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes II. rész

Agrofórum Online

Hogyan terjed a madárinfluenza? Milyen tünetek jelennek meg a megfertőzött madarakon? Ismerjük meg közelebbről a betegséget, hogy időben megakadályozzuk a továbbterjedését!

Az előző cikk összefoglalása

A madárinfluenza olyan megbetegedés, amelyet a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus okoz. A vírus a többi influenzavírushoz hasonlóan genetikailag igen változékony, mivel a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak. Emiatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. A legerősebb megbetegítő képessége jelenlegi ismereteink szerint a H5 és H7 altípusoknak van.

Az influenza altípusok közül azok a halálosabbak, amelyek inkább az alsó légutakat támadják. Ezek a típusok több halálos áldozatot követelnek, de kevésbé képesek terjedni (pl.: köhögéssel). Ilyen például a H5N1 is (a madárinfluenza emberre legveszélyesebb vírustörzse). Idén Európában a fő influenzatörzs a H5N8, amelynek magas megbetegítő képessége 2016-ban vált ismertté. Ez a vírustörzs januárban Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyékben jelent meg a szigorú rendszabályok kihirdetése ellenére is.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a házunk táján és a nagyobb állattartó telepeken elterjedő, majd rengeteg állat elhullását vagy leölését követelő betegséget, mindenképpen tisztában kell lennünk a betegség természetével, a terjedésével és az okozott tünetekkel is. Ebben a cikkben ezekről a tudnivalókról lesz szó.

Ezt követően a cikksorozat harmadik részében foglalkozunk a madárinfluenzához kapcsolódó hatósági intézkedésekkel, valamint az állattartó és állattenyésztő kötelezettségeivel.

A madárinfluenza terjedése

Ahogy Európa legtöbb országába, úgy hazánkba is az ország területén vonuló vadmadár-fajokkal jutott be a vírus. A madarak legkönnyebben ürülékkel tudják átadni egymásnak a betegséget, tehát nem szükséges érintkezniük egymással – elegendő, ha a vírust hordozó madár ürüléke szalmával, takarmánnyal bejut a háztájon tartott állatok óljába. Az ürüléken kívül a fertőző madár tollaiban és a légcsövében is megtalálható a vírus.

Legtöbbször a fertőző anyagot tartalmazó ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, de akár a cipőnk talpával is be lehet vinni az ólba

A fertőző anyag rövidebb távolságra a szél segítségével terjed a legkönnyebben. Nagyobb távolságra történő terjedésében (pl.: települések között) a folyamatos mozgásban lévő embereknek, járműveknek és eszközöknek van a legnagyobb szerepe.

Legtöbbször a fertőző anyagot tartalmazó ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, de akár a cipőnk talpával is be lehet vinni az ólba. A háztájon tartott állatok közötti terjedést a szálló por, tollpihék és a többi állattal való többszöri érintkezés segíti elő.

A terjedést segíti, hogy az ürülékben hetekig, a természetes vizekben pedig nem ritkán két hétig is kimutatható a vírus. Ezzel magyarázható, hogy a fertőzést sokszor a vizekhez kötődő vándormadarak, köztük a vadkacsák vagy gázlómadarak terjesztik.

A hazai januári esetek példázzák legjobban, hogy a kórokozót a téli hidegek sem mindig képesek elpusztítani – sajnos alacsony hőmérsékleten is fertőzőképes marad a vírus.

A madárinfluenza tünetei

Míg a vadmadarak sok esetben tünetmentesek maradnak, a háziasított madarak esetében különféle tünetek jelennek meg. A betegség tünetei függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, a tartási körülményektől.

A betegség jele lehet a testtömeg, illetve a tojástermelés csökkenése is

Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követően (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) sok állat rövid időn belül elpusztul. A betegség jele lehet a testtömeg, illetve a tojástermelés csökkenése is.

Ha bármelyik háztáji baromfink viselkedésében a fentiekhez hasonló vagy azokkal egyező változásokat észlelünk, haladéktalanul értesítenünk kell az állatorvost! A megbetegedett állatok nemcsak hordozzák, de nagy mennyiségben termelik is a vírust, ami megsokszorozza a fertőzés terjedésének lehetőségét. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ha egy állat megfertőződött, sajnos meg is fog betegedni, és el fog hullani, ezért minél előbb meg kell fékezni a vírus továbbterjedését, és le kell ölni az állatokat.

Vigyázzunk az állataink és családunk egészségére! Tartsuk be az előírásokat, figyeljük a betegséggel kapcsolatos híreket, és intézkedjünk mielőbb, ha szükségessé válik!

Kapcsolódó cikkek:

Segítsünk a sünökön! - Beteg vagy sérült sünt találtam! Mi a teendő?

2025. augusztus 29. 05:40

Cikkünkben ismertetjük, hogy miként tudunk segíteni akkor, ha láthatóan beteg vagy sérült sünt találunk?

Mindent a keleti sünről

2025. augusztus 23. 05:40

A sünhöz számos közkedvelt mese, északi hiedelem fűződik, és gyakori vendég lehet a kertünkben, nem árt egy-két dolgot tudnunk róla.

Szőlő aranyszínű sárgaság betegség – amit a kerttulajdonosoknak is tudniuk kell!

2025. augusztus 21. 05:40

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.

Mit kell tudni a fitoplazmáról?

2025. augusztus 19. 05:40

Miután hazánk szőlőültetvényei is sorban fertőződnek a szőlő legpusztítóbb, bejelentésköteles kórokozójával, a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmával, sajnos érdemes közelebbről is megismerkednünk ezzel a kórokozóval.

Zárt baromfitartást írtak elő a madárinfluenza miatt

2020. január 26. 13:31

Az országos főállatorvos 1/2020-as számú határozatában előírt zártan tartás azokra a gazdaságokra vonatkozik, ahol az állatok kifutója felülről és oldalról nem védett megfelelő erősségű madárhálóval.

Ezekben a megyékben feloldották a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

2022. június 27. 14:24

Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

Növekedhet idén az uniós baromfitenyésztés

2020. június 5. 12:02

Az EU baromfitenyésztése ebben az évben várhatóan növekedni fog, bár mérsékelt ütemben. Az Európai Bizottság arra számít, hogy a növekedés 1,2% -kal magasabb lesz, mint tavaly.

Elrendelték a baromfik kötelező zártan tartását

2023. november 1. 07:40

A fokozott madárinfluenza veszély miatt dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte a magas kockázatú területeken a kereskedelmi célból tartott baromfik kötelező zártan tartását.