18℃ 7℃
április 11. Leó, Szaniszló, Glória
Ház, táj blog

Amit a madárinfluenzáról tudni érdemes II. rész

Agrofórum Online

Hogyan terjed a madárinfluenza? Milyen tünetek jelennek meg a megfertőzött madarakon? Ismerjük meg közelebbről a betegséget, hogy időben megakadályozzuk a továbbterjedését!

Az előző cikk összefoglalása

A madárinfluenza olyan megbetegedés, amelyet a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus okoz. A vírus a többi influenzavírushoz hasonlóan genetikailag igen változékony, mivel a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak. Emiatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. A legerősebb megbetegítő képessége jelenlegi ismereteink szerint a H5 és H7 altípusoknak van.

Az influenza altípusok közül azok a halálosabbak, amelyek inkább az alsó légutakat támadják. Ezek a típusok több halálos áldozatot követelnek, de kevésbé képesek terjedni (pl.: köhögéssel). Ilyen például a H5N1 is (a madárinfluenza emberre legveszélyesebb vírustörzse). Idén Európában a fő influenzatörzs a H5N8, amelynek magas megbetegítő képessége 2016-ban vált ismertté. Ez a vírustörzs januárban Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyékben jelent meg a szigorú rendszabályok kihirdetése ellenére is.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a házunk táján és a nagyobb állattartó telepeken elterjedő, majd rengeteg állat elhullását vagy leölését követelő betegséget, mindenképpen tisztában kell lennünk a betegség természetével, a terjedésével és az okozott tünetekkel is. Ebben a cikkben ezekről a tudnivalókról lesz szó.

Ezt követően a cikksorozat harmadik részében foglalkozunk a madárinfluenzához kapcsolódó hatósági intézkedésekkel, valamint az állattartó és állattenyésztő kötelezettségeivel.

A madárinfluenza terjedése

Ahogy Európa legtöbb országába, úgy hazánkba is az ország területén vonuló vadmadár-fajokkal jutott be a vírus. A madarak legkönnyebben ürülékkel tudják átadni egymásnak a betegséget, tehát nem szükséges érintkezniük egymással – elegendő, ha a vírust hordozó madár ürüléke szalmával, takarmánnyal bejut a háztájon tartott állatok óljába. Az ürüléken kívül a fertőző madár tollaiban és a légcsövében is megtalálható a vírus.

Legtöbbször a fertőző anyagot tartalmazó ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, de akár a cipőnk talpával is be lehet vinni az ólba

A fertőző anyag rövidebb távolságra a szél segítségével terjed a legkönnyebben. Nagyobb távolságra történő terjedésében (pl.: települések között) a folyamatos mozgásban lévő embereknek, járműveknek és eszközöknek van a legnagyobb szerepe.

Legtöbbször a fertőző anyagot tartalmazó ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, de akár a cipőnk talpával is be lehet vinni az ólba. A háztájon tartott állatok közötti terjedést a szálló por, tollpihék és a többi állattal való többszöri érintkezés segíti elő.

A terjedést segíti, hogy az ürülékben hetekig, a természetes vizekben pedig nem ritkán két hétig is kimutatható a vírus. Ezzel magyarázható, hogy a fertőzést sokszor a vizekhez kötődő vándormadarak, köztük a vadkacsák vagy gázlómadarak terjesztik.

A hazai januári esetek példázzák legjobban, hogy a kórokozót a téli hidegek sem mindig képesek elpusztítani – sajnos alacsony hőmérsékleten is fertőzőképes marad a vírus.

A madárinfluenza tünetei

Míg a vadmadarak sok esetben tünetmentesek maradnak, a háziasított madarak esetében különféle tünetek jelennek meg. A betegség tünetei függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, a tartási körülményektől.

A betegség jele lehet a testtömeg, illetve a tojástermelés csökkenése is

Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követően (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) sok állat rövid időn belül elpusztul. A betegség jele lehet a testtömeg, illetve a tojástermelés csökkenése is.

Ha bármelyik háztáji baromfink viselkedésében a fentiekhez hasonló vagy azokkal egyező változásokat észlelünk, haladéktalanul értesítenünk kell az állatorvost! A megbetegedett állatok nemcsak hordozzák, de nagy mennyiségben termelik is a vírust, ami megsokszorozza a fertőzés terjedésének lehetőségét. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ha egy állat megfertőződött, sajnos meg is fog betegedni, és el fog hullani, ezért minél előbb meg kell fékezni a vírus továbbterjedését, és le kell ölni az állatokat.

Vigyázzunk az állataink és családunk egészségére! Tartsuk be az előírásokat, figyeljük a betegséggel kapcsolatos híreket, és intézkedjünk mielőbb, ha szükségessé válik!

Kapcsolódó cikkek:

Helyezzünk ki fészekalapanyagot a madaraknak!

2025. április 8. 05:40

A megfelelő fészekanyag összegyűjtése energia- és időigényes feladat a kertünkben fészkelő madarak számára is, éppen ezért már ezekben a hetekben is kevesebb idejük van a leendő madárszülőknek eleség után nézniük.

Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen II. rész

2025. március 28. 05:40

Milyen hibák miatt válhat büdössé a komposzt? Mit szabad adni a gilisztáknak, és mi tilos?

Március 22. - egy napon a Víz világnapja és a Föld órája

2025. március 22. 06:40

Idén különleges alkalom március 22., ugyanis a mindenkori Víz világnapja egy napra esik a Föld órájának napjával. Ez utóbbit minden évben március 3. szombatjára hirdeti meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) nemzetközi szervezete.

Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen I. rész

2025. március 21. 05:40

A gilisztáknak hála egy tápanyagokban rendkívül gazdag humuszanyagot nyerünk ki a gilisztakomposztálási folyamat végén.

Újra fenyeget a madárinfluenza

2020. november 2. 06:07

Továbbra is érvényben van a 3/2017-es országos főállatorvosi határozat, melynek értelmében a baromfikat zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt és az állatok almozására használt anyagot is zárt helyen kell tárolni.

Színes csirkékről álmodtak…

2018. szeptember 13. 06:30

A kilencvenes években, amikor a gasztroforradalom hullámai végig söpörtek Magyarországon, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ehhez szükség van minőségi alapanyagokra is. Ennek a felismerésnek a hatására jópáran gondolták azt, hogy ideje pályát módosítani, hogy aztán sajtkészítővé, kertésszé vagy akár mangalica tenyésztővé váljanak. Közülük kevesen maradtak talpon, termékeik, ha még jó minőségűek voltak is, nem feleltek meg a piac követelményeinek.

Bács-Kiskun megyében is felütötte a fejét a madárinfluenza

2021. január 15. 06:49

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul elrendelték az érintett állomány, összesen több mint 101.000 tojótyúk leölését.