Ház, táj blog

Eltűnt a magyarországi árterek 93 százaléka

WWF Hungary

Tudta, hogy a nagy folyószabályozás előtt az árterek kiterjedése a mai Magyarország területén mintegy 23 ezer km² volt, ma ezzel szemben a folyók mindössze 1600 km² hullámtéren terülhetnek szét? Vagyis: ezeknek a területeknek a 93%-a eltűnt! Ez egy szörnyen nagy szám!

A folyószabályozással párhuzamosan és ezt követően lecsapolták a mocsarak, lápok és egyéb vizes területek hasonlóan nagy részét is, hogy még több szántható területet nyerjenek (így még több vizes terület veszett oda).

Sajnos a tájhasználat kedvezőtlen változása nem állt meg ezt követően sem – például a gyepterületek kiterjedése folyamatosan csökken azóta is, míg a beépített felület folyamatosan növekszik. A füves területek 1990-ben 11 856 km2-t fedtek le, míg 2019-ben már csak 7094 km²-t, ami 40%-os csökkenés. A mesterséges felszínek kiterjedése az 1990-es 5200 km²-ről 2018-ig 6028 km²-re változott, ami mintegy 16% növekedést jelent.

Ez a változás több szempontból is problémás: egyrészt közvetlenül az élővilágtól veszünk el területeket, másrészt a burkolt, mesterséges felszínekről a csapadék egyből lefolyik, nem tud a talajba szivárogni és így elraktározódni, a talajvízkészletet utántölteni.

Az előző posztokból ön is tudhatja: a szürkén csúszok, a zöldön viszont megpihenek (mármint én, Csepi – a vízcsepp és rokonaim). Így csapadékos időszakokban helyenként megnő a villámárvizek, elöntések veszélye is, míg száraz időszakokban hiányzik a tájban elraktározott, felhasználható víztartalék.

Ha elraktározzuk a többletvizeket azáltal, hogy több teret engedünk a víznek a tájban, akkor az az egyre gyakoribb aszályos időszakokban javítja a mikroklímát, csökkenti a mezőgazdasági és erdészeti károkat, valamint az egészségügyi problémákat is, így mérhető hasznot hoz.

(Fotó: WWF Hungary/Facebook)

Segítsünk a sünökön! - Beteg vagy sérült sünt találtam! Mi a teendő?

2025. augusztus 29. 05:40

Cikkünkben ismertetjük, hogy miként tudunk segíteni akkor, ha láthatóan beteg vagy sérült sünt találunk?

Mindent a keleti sünről

2025. augusztus 23. 05:40

A sünhöz számos közkedvelt mese, északi hiedelem fűződik, és gyakori vendég lehet a kertünkben, nem árt egy-két dolgot tudnunk róla.

Szőlő aranyszínű sárgaság betegség – amit a kerttulajdonosoknak is tudniuk kell!

2025. augusztus 21. 05:40

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.

Mit kell tudni a fitoplazmáról?

2025. augusztus 19. 05:40

Miután hazánk szőlőültetvényei is sorban fertőződnek a szőlő legpusztítóbb, bejelentésköteles kórokozójával, a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmával, sajnos érdemes közelebbről is megismerkednünk ezzel a kórokozóval.

Ártér: veszély, vagy áldás?

2023. szeptember 11. 17:30

Az ártéri gazdálkodás igen mostoha sorsra jutott az elmúlt időszak mezőgazdasági és tájhasználati gyakorlatának térhódítása miatt. Az ártéri gazdálkodásban rejlő gazdálkodási potenciál azoban koránt sincs kihasználva. A mentett oldalon gazdálkodók a mondhatni káros vízformák ellen küzdenek, máskor az aszály okoz fejfájást, ugyanakkor az ártéri gazdálkodásnak számos előnyéről is beszélhetünk.

Magyarország talajtípusai: öntés- és lejtőhordalék-talajok típusai

2022. szeptember 11. 07:38

Ennél a talajtípusnál a növénytakaró és az állatvilág mindig újabb és újabb felszínre hat, hatásuknak tehát nem marad tartós és jellegzetes nyoma.

Ártéri gyümölcsös a táji adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás feledőben lévő példája, egyben kultúrtörténeti érték és génbank

2019. szeptember 17. 04:36

Az ártéri gyümölcsösök fajai nemcsak az egykori tájgazdálkodás példájaként, de génbankként, a kultúrfajok diverzitásában nagyon fontos szerepet játszanak.