Ökológiai gazdálkodás
Ökológiai gazdálkodás

Gazdálkodás ártéren: felelőtlen kockázat vagy áldás?

Gazdálkodás ártéren: felelőtlen kockázat vagy áldás?

Agrofórum Online

Az ártereken való gazdálkodás sokak számára meggondolatlanságnak tűnhet, de akik ezt a gyakorlatot követik, azok több előnyét látják, mint kockázatát.

Balogh Péter gazdálkodó geográfus szerint mára Magyarországon 5 százalék terület maradt meg aktív ártérként, hullámtérként, ez jelenti a nagy vizek által még elérhető területet.

Úgy gondolja, komoly gondokat okozott, amiért „levágták” a folyóról a tájat, átjárhatatlan töltéssel megakadályozták a kommunikációt a táj és a folyó között. A tiszai Alföld élete például egyértelműen a Tiszától függ, ugyanakkor konkrét, élő ártéri gazdálkodás ma már szinte alig van ott.

„Együtt lehet vele élni, nem árvíz ez, inkább segítő víz”

– vélekedik Ecker Tamás, aki évek óta foglalkozik ezzel a hagyományos gazdálkodási formával Nagykörű település határában. Szerinte a Tisza időszakos kiáradásának jótékony hatásai megkérdőjelezhetetlenek, bár nyilvánvalóan más jelenlétet és más szemléletet kíván a gazdálkodó részéről, ha a hullámtérben folytat tevékenységet.

„Ezen az árvízvédelmi töltésen legeltetek, 2-3 hektárnyi területen. Rackákat tartok, meg egy kárpáti borzderes tehenet. De az ártéri gazdálkodáshoz kapcsolódnak a baromfijaim is, az állatok takarmánya szempontjából így önellátó vagyok. A hullámtéren szántóm is van, negyed hektár. Olyan ez, mint a Nílusnál. Hozza a Tisza a tápanyagot meg a nedvességet. Ettől független persze kockázatos az itteni gazdálkodás, de nagyobb a nyeresége annak, amit hoz az árvíz, mint a kockázat, amit esetleg elvinne”

– magyarázta Ecker Tamás az Agrofórumnak. Sok szakember véli úgy, hogy az elmúlt időszak mezőgazdasági és tájhasználati gyakorlatának térhódítása miatt az ártéri gazdálkodásban rejlő gazdálkodási potenciál ma koránt sincs kihasználva.

Élő ártéri gazdálkodás szinte alig van, és az is jelentéktelen méretű területen folyik. Ecker Tamás szerint a magyarországi rendszer nem ártéri gazdálkodásra, hanem szárazgazdálkodásra van kiépülve, például nem áll rendelkezésre az ott meglévő támogatási környezet sem.

Pedig az árhullám által biztosított víz és tápanyagok által dúsított területen legelő állatok valójában természetvédelmi munkát végeznek. Egy rendszerben történik a hús- és tejtermelés, illetve az állatok a legelés útján a lefolyási tényezőt is javítják.

„Csak a nyári vízhozamból, a nyári víz készletből nem lehet gazdálkodni, ez bebizonyosodott az elmúlt 100 év alatt. A vízgazdálkodási kihívások kapcsán az a 21. század fő kérdése, hogyan lehetne felismerni a tájban a természetes intelligenciát, vagyis a táj eredendő működéshez igazítani a gazdálkodást”

– mutat rá Balogh Péter. Szerinte táji infrastrukturális berendezéssel, illetve jogi szabályozás segítségével hasznosulni tudna az árterek hatalmas „biopotenciálja” a mentett oldalon is, ahová már nem ér el az árhullám, természetes víz- és tápanyagforgalmat biztosítva.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Városi komposztálás: szerves hulladék újrahasznosítása a városi kertekben

2024. április 8. 07:10

A városi környezetben egyre növekszik a figyelem az újrahasznosítás és a fenntarthatóság iránt. Az egyik ígéretes megoldás a városi komposztálás, amely lehetővé teszi a szerves hulladék újrahasznosítását, valamint pozitívan befolyásolja a helyi élelmiszertermelést.

10 százalék fölött az ökogazdálkodás aránya az Európai Unióban

2024. február 26. 12:40

2024. február 13-16. között zajlott Nürnbergben a BIOFACH, a világ vezető bioélelmiszer vására és konferenciája. Itt, a biovilág seregszemléjén mutatták be a The World of Organic Agriculture című statisztikai évkönyvet, amely immár 25. alkalommal ad áttekintést az ökológiai mezőgazdaság globális fejlődéséről.

Magyar szabadalom: így komposztálhatók a gyógynövények

2024. január 5. 09:10

Új gyógynövénykomposztálási technológia a lényege annak a Széchenyi István Egyetemen megszületett szabadalomnak, amit az intézmény nemrégiben sikeresen bejegyeztetett. A fejlesztés a hulladékfelhasználás csökkentéséhez járul hozzá.

Gyógynövénytermesztés, orvostudomány által is elismert módon

2023. december 3. 13:10

Gyógyteák, fűszerkészítmények, majd illóolajok, most pedig itt vannak a levesek is. Mindezek a győrújfalui Sudár Birtokról származnak, ahol a kilencvenes évek elejétől kezdve már ökológiai gazdálkodást folytattak Boros Erzsébet szülei. A birtok tulajdonosa az elődök értékrendszerét szem előtt tartva szervezte újjá a gazdaságot. Ennek a munkának az eredményei, többek között, a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek is.

Karám blog - a bemutatkozás

2018. február 12. 12:09

A legnagyobb hazai közösségi oldalon Karám-hírek néven néhányan már találkozhattak az írásaimmal, gondolataimmal, most azonban ezen a felületen induló blogom kapcsán először szeretnék bemutatkozni, Kedves Olvasók.

Az intenzív állattenyésztés közegészségügyi veszélyeket hordozhat

2020. június 13. 06:40

Az intenzív állattenyésztés tökéletes környezetet biztosíthat a kórokozók globális terjedéséhez a kereskedelmi hálózatokon keresztül.

Egy ragadozó, ami fokozott figyelmet követel

2019. április 26. 05:36

A 80-as évek elejéről még csak egy-egy példányról van tudomásunk országunkban, ma pedig már 6000 körüli az a szám évente, amit a vadászok elejtenek. Magyarországon több tízezer példányról kell beszélnünk, ami az állományát illeti.

A műanyagok használata gondot okozhat a mezőgazdaságban is

2022. január 23. 08:37

A FAO szakértői által összegyűjtött adatok szerint a mezőgazdasági értékláncok évente 12,5 millió tonna műanyag terméket használnak fel, további 37,3 millió tonnát pedig az élelmiszer-csomagolás során hasznosítanak.