Milyen a jó minőségű virágföld? Miért szükséges ültetés után már pár héttel gondoskodni a növény tápanyag-utánpótlásáról? Milyen tulajdonságot takar a virágföldek ’A’, ’B’ és ’C’ jelölése?
Balkonnövények, fűszernövények, zöldségnövények, gyümölcsfák, díszcserjék, szobanövények, egynyári, kétnyári, évelő növények… se szeri, se száma a környezetünk valamely szegletébe ültethető növényeknek – és az igényeiknek. Hogyan döntsük el, hogy otthonunk új lakójának milyen ültetőközeget válasszunk? Mi alapján válasszuk ki a földkeveréket? Mit jelent egy növény számára a földje?
A növények „éléskamrája”
Én úgy tekintek a növények számára összeállított virágföldre (vagy kicsit tágabb értelemben a növények ültetőközegére), mint az emberek éléskamrájára: szervezetünk táplálásához, fejlődéséhez, és persze a mindennapi tevékenységeinkhez is szükséges energiát nyerjük a kamra „tartalmából”. Ahogy köztünk, emberek között, úgy a növények között is akadnak szép számmal olyanok, melyek „különleges étrendet” kell, hogy kövessenek az egészséges fejlődésük érdekében. Szerencsénkre a legtöbb növény esetében ismert, milyen földre, tápanyagokra van szüksége ehhez.
Ám ahogy az éléskamra, az ültetőközeg tápanyagtartalma is kiürül, mert a növény azt záros határidőn belül elhasználja. Ez a földkeveréktől és az elültetett növénytől függően 3-6 hét múlva szokott bekövetkezni. Ettől kezdve a növény egészséges fejlődése, virághozása és termésérése a tápanyag-utánpótlástól is nagymértékben függ. De most első körben térjünk vissza a földhöz.
Milyen a „jó” föld?
Általánosságban a növények számára ideális föld a következő tulajdonságokkal rendelkezik: aprómorzsás, légáteresztő (annak érdekében, hogy gyökérzet levegőhöz jusson), valamint optimális mértékben vízáteresztő (nem fullad meg a gyökér a pangó víztől) és víztartó (víz segítségével létrejön a tápanyag-transzport, a gyökerektől egészen a legutolsó növényi sejtekig).
A jó minőségű virágföld humusztartalmából adódóan képes megkötni, raktározni a tápanyagokat, és szükség esetén a növény rendelkezésére bocsátani azokat. Humusztartalma befolyásolja színét is: a sötétebb színű vásárolt föld humusztartalma magasabb. Szerkezetét tekintve legyen a már említett aprómorzsás, ne összetapadt, nyirkos, „betonkemény” agyagos vagy elfolyó homokos. Előbbi esetben a gyökerek nem jutnak elég levegőhöz, megreked egy vízzáró réteg felett a víz, és rövid időn belül a növény gyökerei megfulladnak. Túl laza földkeverék esetében a növény gyökerei nem tudnak biztos támaszba kapaszkodni, és a túlságosan laza talajból könnyen kidőlnek, ami a növény elpusztulásához vezethet.
Mit takar az A-B-C típusjelölés?
Mivel a növények számára kulcsfontosságú az ültetőközeg kémhatása (pH-értéktartománya), ezt felismerve egy fél évszázaddal ezelőtt létrehoztak három virágföld-típust a földkeverék pH-tartománya alapján:
’A’ típus: enyhén savanyú (pH = 5,9-6,4) kémhatású virágföld. Mészkerülő (vagyis savanyú kémhatású virágföldet igénylő) növényfajok és -fajták termesztőközegeként választjuk. Általában azoknak a növényfajoknak és nemesített fajtáiknak jó választás, melyek természetes élőhelye az erdei vegetáció. A földkeverék jellemző összetevői a savanyú tőzeg (pl.: litván tőzeg), komposztált marhatrágya és/vagy gilisztahumusz, agyag és műtrágyák optimális arányú keveréke. Előírás a minimum 70% szervesanyag-tartalom (m/m %). A hazánkban kapható, ’A’ típusú földkeverékek kémhatásának többsége – szintén előírás szerint – a pH 6,2 (± 0,5) tartományban mozog, valamint makroelemek közül nitrogénből (N) min. 1,0 m/m % sz.a., káliumból (K2O) min. 0,3 m/m % sz.a., foszforból pedig min. 0,1 m/m % sz.a.-t tartalmaz.
’B’ típus: semleges kémhatású (pH = 6,5-7) virágföld. Ez a típus felel meg a ma ismertebb nevén általános virágföldnek nevezett ültetőközegnek. Jellemző összetevői közül az ’A’ típushoz képest eltérés a natúr tőzeg, ezt leszámítva ugyanúgy tartalmaz komposztot vagy egyéb szervesanyag-tartalom növelő anyagot (pl.: komposztált marhatrágya, gilisztahumusz), tartalmazhat bazaltot vagy agyagot, homokot, ezen kívül magas a szervesanyag- (min. 70%) és makroelem-tartalma (nitrogén min 1,0 m/m %, foszfor min. 0,1 m/m % és kálium min. 0,3 m/m %).
’C’ típus: enyhén lúgos (pH = 7-7,5) kémhatású virágföld. A mészkedvelő növények számára ideális ültetőközeg, melynek jellemző összetevői a natúr tőzeg, a komposzt, jellemzően agyag, illetve a mészkő őrlemény. Szervesanyag-tartalmában és makroelem-összetételében előírásszerűen nem tér el az ’A’ és ’B’ típustól.
Ez a csoportosítás egy jó kiindulópont, mivel a növények 95%-ának talaj pH-igényei beleesnek ezekbe a tartományokba, sőt kijelenthető, hogy a termesztett dísz- és haszonnövények nagy része a közömbös vagy gyengén savas, illetve gyengén lúgos talajt kedveli. Viszont nem feledkezhetünk meg azokról a növényekről, amelyek az 5,9-7,5 tartományon túli, szélsőséges(ebb) talaj pH-értékeket igényelnek. Ezek iskolapéldája a havasszépe (Rhododendron).
A következő táblázatban felsorolásra kerültek a 3 földkeverék-típus valamelyikét igénylő növényfajok.
|
’A’ típus |
’B’ típus | ’C’ típus |
| Ananász (Ananas) |
Angol muskátli (Pelargonium x domesticum) |
Anyósnyelv – szobai tigrislevél (Sansavieria trifasciata) |
| Begónia (Begonia) |
Buzogányvirág (Dieffenbachia) |
Babérrózsa – leander (Nerium oleander) |
| Ciklámen (Cyclamen persicum) |
Citrusfélék | Datolyapálma – főnixpálma (Phoenix canariensis) |
| Flamingóvirág (Anthurium) |
Csodacserje (Codiaeum variegatum) |
Japán babérsom (Aucuba japonica) |
| Fokföldi (afrikai) ibolya (Saintpaulia ionantha) | Csüngő csokrosinda (Chlorophytum comocum) |
Kerti rozmaring (Rosmarinus officinalis) |
| Gardénia (Gardenia jasminoides) |
Díszbors (Peperomia sp.) |
Kislevelű sugárarália (Schefflera arboricola) |
| Gloxínia (Sinningia speciosa) |
Díszcsalán (Plecranthus scutellarioides) |
Klívia (Clivia miniata) |
| Guzmán bromélia (Guzmania lingulata) | Délszőlő (Cissus alata) |
Lószőrpálma – európai törpepálma (Chamaeops humilis) |
| Hálóslevél (Fittonia albivenis) |
Fukszia (Fuchsia) |
Szegfűfélék |
| Hangafélék (Ericacea) |
Japán arália (Fatsia japonica) |
Törpe orgona (Syringa meyeri) |
| Hortenzia (Hydrangea) |
Kaktuszfélék | |
| Húsos viaszvirág (Hoya carnosa) |
Kínai hibiszkusz (Hibiscus rosa-sinensis) |
|
| Japán kamélia (Camelia japonica) |
Könnyezőpálma – filondendron (Monstera deliciosa) |
|
| Kankalin (Primula) |
Közönséges nyíllevél (Syngonium podophyllum) |
|
| Ördöglevél (Alocasia sanderiana) |
Közönséges pletyka (Tradescantia sp.) |
|
| Szobafenyő (Araucaria sp.) |
Lovagcsillag – amarillisz (Hippeastrum) | |
| Szobapáfrány (Nephrolepis exaltata) |
Madársóska (Oxalis) |
|
| Szúrós lándzsarózsa (Aechmea fasciata) | Mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) |
|
| Zebralevél-fajok (Calathea sp.) |
Mocsári hibiszkusz (Hibiscus moscheutos) |
|
| Pálmaliliom – yukka (Yucca elephantipes) |
||
| Pompás kutyatej (Euphorbia milii) |
||
| Orvosi aloé (Aloe vera) |
||
| Szobafikusz (Ficus elastica) |
||
| Szobaborostyán (Hederia canariensis) |
||
| Szobapálma (Chamaedorea elegans) |
||
| Tarka sárkányfa (Dracaena marginata) |
||
| Tömött korallvirág (Kalanchoë blossfeldiana) |
||
| Törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana) |
||
| Tűlevelű aszparágusz (Asparagus aethiopicus) | ||
| Változó rákvirág (Aglaonema commutatum) |
Eredményes és örömteli őszi ültetési időszakot kívánok!
