Szikesedésnek mondjuk azt a folyamatot, amelynek során a vízben oldódó sók feldúsulnak a talajban – pontosan azért, mert a vízben oldódnak, és együtt mozognak vele.
Ezek a sók lehetnek a kalcium (Ca2+), magnézium (Mg2+), kálium (K+), klór (Cl–), szulfát (SO42-), karbonát (CO32-), bikarbonát (HCO3–) és nátrium (Na+). Amikor a víz elpárolog, hátramaradnak, felhalmozódnak. A szikesedés a szárazabb vidékeken, például Ázsia, Afrika, Ausztrália sivatagaiban jellemző, de nagy kiterjedésben előfordul a mérsékelt égövön is.
Fontos a szikesedés elleni védekezés. A sók felhalmozódása (különösen a nátriumsóké) az ökoszisztémákra nézve az egyik legnagyobb veszély. A só megzavarja a növények növekedését azzal, hogy korlátozza a tápanyagfelvételt és rontja a növény rendelkezésére álló víz minőségét. Hatással van a talajban található organizmusok anyagcseréjére is, és a talaj termékenységének jelentős csökkenéséhez vezet. A talaj kiterjedt szikesedése a növények sorvadását idézi elő az ozmózisnyomás növekedése és a só mérgező hatása miatt. A túlzott sómennyiség a talaj szerkezetének romlásához vezet, a talaj az oxigénhiány miatt képtelen lesz fenntartani a növények növekedését vagy az állati életet. Növeli a talaj mély rétegeinek vízhatlanságát, ami lehetetlenné teszi a terület megművelését.
Magyarországon a szikes talajok kialakulása elsősorban hidrológiai, geológiai és a domborzati viszonyokkal van összefüggésben. A sófelhalmozódás alapvető oka a felszín közeli pangó, sós talajvíz. Az emberi tevékenység következtében megváltozott körülmények is szikesedést idézhetnek elő (ez a másodlagos szikesedés). Ez a jelenség elsősorban a körültekintés nélküli öntözésnek tulajdonítható, mert vagy a túlöntözés hatására emelkedik a sós talajvíz szintje, vagy a nagy só-, illetve nátriumtartalmú öntözővíz, illetve a csurgalékvíz okozza a szikesedést.
Hazánkban jelenleg főleg digóföldet, mészkőport, cukorgyári mésziszapot vagy gipszet, gipsziszapokat használnak a szikes talajok javítására. De a kémiai javításon kívül, fontos a fizikai (mechanikai) javítás és a helyes talajművelés is. Mélyművelésre ezeken a talajokon is szükség van, például mélylazítással, komplexebb beavatkozásokkal: felszíni és felszín alatti vízrendezéssel.
A szikes talajok típusai az alábbiak, melyek Magyarországon megtalálhatók:
- Szoloncsák talajok,
- Réti szolonyec talajok,
- Szoloncsák-szolonyec talajok,
- Sztyeppesedő réti szolonyec talajok,
- Másodlagos elszikesedett talajok.
Forrás:
https://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/szikes/szikes.htm
