A burgonyatermesztés területe Európában több mint tíz százalékkal csökkenhet a visszaeső kereslet és az alacsony árak miatt.
A burgonyatermesztés drámai visszaesésére számít a koronavírus hatásai miatt az Északnyugat-európai Burgonyatermesztők Szervezete (NEPG). Ennek oka a koronavírus vendéglátóiparra gyakorolt hatása, alacsonyabb kereslet és a rendkívül mérsékelt árszint jellemzi a piacot.
Az NEPG azt feltételezi, hogy az EU északnyugati részén a termelők jövő tavasszal összesen 15 százalékkal kevesebb területet ültetnek majd be burgonyával. A feldolgozott burgonyatermékek iránti kereslet Európában és világszerte jelentősen visszaesett. A gyárak jelenlegi nyersanyagigénye csak körülbelül 85 százaléka a pandémiát megelőző utolsó szezonhoz képest – írta a német agrarheute.com mezőgazdasági szakportál.
Az öt nagy nyugat-európai burgonyatermelő ország ebben a szezonban 27,9 millió tonnára becsüli a termést. Ez 4,5 százalékkal, azaz egymillió tonnával lenne több, mint az előző szezonban. Az alacsony árak és a magas költségek miatt azonban nem biztos, hogy minden burgonya kikerül a földből. A betakarítás is hosszabb a szokásosnál, és Nyugat-Belgiumban, illetve Nagy-Britanniában nehezebb a nagyon párás időjárás miatt. Még mindig vannak olyan területek, ahol nem kezdték meg a betakarítást.
A burgonya feldolgozásának jelenlegi alacsony árszintje egyértelművé teszi a piaci feszültségeket. A novemberi szerződéses ár mindössze 5,0 euró 100 kilogrammra, és 2021 áprilisára is csak 6,5 eurót várnak. Egy évvel ezelőtt az ár 15,50 euró volt 100 kilogrammonként, ami körülbelül háromszor olyan magas mint a mostani szint.
Az európai burgonyafeldolgozók továbbra is nagyon nagy késztermékkészletet tárolnak a hűtőházaikban. Ezért lényegesen kevesebb nyersanyagra van szükségük a következő időszakban. Várhatóan jövőre jelentősen csökkentik a termelőkkel kötött szerződéseik számát. A burgonya termesztésének és tárolásának tényleges költségei alapján az NEPG nem számít lényegi változásra a szerződéses árakban.
Az elmúlt 5 évben a NEPG-termelők 7,7 százalékkal bővítették termesztési területeiket. Franciaországban csaknem 14, Németországban pedig 10 százalékos volt a növekedés, de a többi ország is növelte területét. Ez a termesztésbővítés ellentétes a koronavírus miatti keresletösszeomlással.
