Hol nevelhetjük házikertünkben sikeresen a bazsalikomot, a citromfüvet és a mentát? Mi a különlegessége ezeknek a fenséges illatú növényeknek, és milyen ínyencségek ízesíthetők ezekkel a fűszernövényekkel?
A cikksorozat első része a tervezésről és a előkészületekről szólt a fűszernövények kiválasztásával és telepítésével kapcsolatban: mire érdemes ügyelnünk a vásárlás és ültetés során, hogyan gondoskodjunk a folyamatos, friss fűszer-ellátásunkról stb. A cikksorozat második részében megismerkedhettünk a zsályával, a borsikafűvel és a levendulával, ezután a harmadik részben a rozmaring, oregánó, kakukkfű és a cickafark került ismertetésre. Idei sorozatzáró cikkemben az árvacsalánfélékhez tartozó bazsalikom, citromfű és menta kerül terítékre.
Bazsalikom, a királyian illatozó
A varázslatos Távol-Kelet (főként India) mediterrán térségeinek ötezer éve termesztett fűszer-, dísz- és gyógynövénye a fűszerek királyaként tisztelt bazsalikom (Ocimum basilicum), melyet őshazájában szent növényként tisztelnek. Több mint 60 ismert fajtájából előszeretettel termesztik a sötétlila levélszínű, illetve a zöld színű kis- és nagylevelű fajtákat. Tojásdad alakú, élénk színű levelei nagyon érzékenyek, könnyen törnek és elszíneződnek. Júniustól egészen őszig neveli apró, általában fehér színű virágait, melyek lehetnek halvány rózsaszínűek is.
A bazsalikom az összes termeszthető fűszernövény közül a leginkább fagyérzékeny, ezért hazánkban csak egynyáriként nevelhető. Telepíthető cserépbe, balkonládába vagy kerti ágyásba is. Cserépbe ültetve napos, széltől védett helyen tartsuk, helyezhető ablakpárkányra is. Kertbe ültetve válasszunk számára napos, meleg fekvést, talaja lehetőleg jó vízáteresztő képességű, lazább szerkezetű legyen. Öntözzük rendszeresen, így egészségesen, erőteljesen fejlődik kis bokorrá! Ismert betegsége nincs, viszont a növény környezetét mindig tisztítsuk meg a gyomoktól!
Bazsalikom
Frissen és szárított formában is előszeretettel használják frissensült húsételekhez, de a mediterrán konyha nem hagyja ki a salátákból, köretekből, krémlevesekből, tésztaételekből és halételekből sem. Ízét kiemeli a húsos ételek mellé készített mártásokban és köretekhez felhasznált paradicsom, fokhagyma, olívaolaj, illetve a halételeknél és leveseknél a citrom.
Teáját emésztőszervi panaszok enyhítésére alkalmazzák hosszú ideje, emellett köhögéscsillapító és immunrendszer-erősítő hatása is van.
Magvetéssel szaporítható, de biztosabb sikerrel kecsegtet a fejlettebb palánták beszerzése és májusi elültetése.
A mézelő citromfű
Az aromás illatú, évelő citromfű (Melissa officinalis) nevét citromra emlékeztető, lágyan illatozó leveleiről kapta, melyek felhasználásával kozmetikai termékek, illóolajok és gyógyteák készülnek. Kevésbé ismert nevén mézfűként is rábukkanhatunk, ugyanis júliustól nyíló apró, fehér vagy halvány rózsaszín árnyalatú virágai kiemelkedően sok nektárt termelnek, így a növény legendás méhcsalogató. Ha még ezzel nem is fogott meg bennünket, azok után rögtön a szívünkbe zárhatjuk, hogy szúnyogűző hatásáért is elismert fűszer- és gyógynövény.
A bazsalikomhoz hasonlóan fagyérzékeny, de teleltetésre csak az első évben van feltétlenül szüksége: ezt követően a növény fejlettebb gyökérzetével sikeresebben tudja venni az évszakok akadályait. Kedveli a meszes, jó vízgazdálkodású talajt, emellett rendkívül igényli a fényt, ezért válasszunk neki napos, meleg helyet. Jobban tűri a szárazságot a pangó víznél, erre fokozottan ügyeljünk az öntözése során! A rendszeres „szüretelés” mellett érdemes a virágzás után visszametszeni, így dúsabb hajtásképzésre ösztönözzük.
Citromfű
Tőosztással és magvetéssel is szaporítható, előbbi esetben tavaszra (a fagyok biztos elmúltával), vagy őszre (tartós fagyok előtt hetekkel) is időzíthetjük a szaporítást. Levágott, felhasználásra kész hajtásait állítsuk rövid ideig vízbe, így hosszabb ideig frissen tartható.
A bazsalikomhoz hasonlóan igen széles skálán mozog a gasztronómiai és gyógyászati felhasználása is: sütemények, házi csokoládék, pudingok, fagylaltok, és az elmaradhatatlan koktélok és limonádék ízvilágát is feldobja. Remekül passzol szárnyas húsok, gyümölcssaláták ízvilágához. Csökkenti a gyomorpanaszokat, segít az álmatlanság és hangulatingadozások elleni küzdelemben, ezen kívül görcsoldó, valamint vírus- és baktériumölő hatású.
Az étvágygerjesztő menta
Utolsó versenyzőnk az emésztésjavító és idegnyugtató szuperfűszernövény, a fodormenta (Mentha spicata). Ismerhetjük zöld, kerti vagy köményes mentának, bár a fodormenta névről ugrik be a legtöbb embernek. Júliusban hozza fehér vagy halvány rózsaszín, apró virágait. Mialatt a virágzásra összpontosít, a lándzsa alakú levelek beltartalma romlik, vagyis csökken az illóolaj-tartalmuk, így érdemes a fő „szüreti időszakot” júniusban megtartani.
Erőteljes, gyors növekedésű rizómás évelő, éppen ezért viszonylag nagy a térigénye – akár 1 méter magasra is megnőhet. Ezen kívül elég igénytelen növény: tolerálja a szélsőséges (tűző napos és mélyárnyékos) fényviszonyokat is, de legegészségesebben félárnyékos helyen fejlődik. Talajban sem válogat, viszont vízigénye nagy: a pangó víz elkerülése érdekében többször kevesebbet öntözzük, főként a tavaszi aktív növekedési időszakban. A citromfűhöz hasonlóan érdemes virágzás után megmetszeni. Egy ismert és nagy gondot okozó betegsége a rozsda, melynek tünete a fonákon megjelenő barna foltok terjedése. A fertőzött növényt minden föld feletti és föld alatti részével együtt távolítsuk el!
Menta
Az egészséges, kórokozómentes növényeket tőosztással szaporíthatjuk ősszel vagy tavasszal, de a magvetés is megoldható.
A fodormenta és a borsmenta (Mentha × piperita) elengedhetetlen a konyhai felhasználásra, ha köreteket, nyári frissítőket, édességet, salátát, szirupot, szörpöt, fagylaltot, netán likőrt szeretnénk izgalmassá varázsolni.
Szívből remélem, hogy kedvet adtam fűszernövények kertbe költöztetéséhez és gondozásához. Meglátja a Kedves Olvasó, hogy számtalan örömöt hoznak ezek a sokoldalú fűszernövények.
Eredményes, örömteli kertészkedést és szép hetet kívánok!
