Merítsünk ötleteket a felhívásokból, hogy miként takarékoskodhatunk bolygónk erőforrásaival, és jusson eszünkbe: nem csak ezeken a napokon fontos erre figyelnünk!
Idén különleges alkalom március 22., ugyanis a mindenkori Víz világnapja egy napra esik a Föld órájának napjával. Ez utóbbit minden évben március 3. szombatjára hirdeti meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) nemzetközi szervezete.
A Föld órája és a Víz világnapja is világméretű kezdeményezés, és nagyvárosok, iskolák, családok is csatlakozhatnak különféle vállalásokkal a programokhoz. Ezek a világnapok és akciók remek lehetőségek arra is, hogy tájékozódjunk a jelenlegi környezetvédelmi problémákról. Alkalom nyílik rá, hogy új ismereteket szerezzünk a kezdeményezés fő témáiról, és ötleteket gyűjtsünk olyan gyakorlatokhoz, amiket beépíthetünk a mindennapjainkba. Ennek érdekében a programokban aktívan részt vevő városi intézmények, iskolák foglalkozásokat szerveznek a gyerekeknek is.
Amit mindenképpen érdemes tudni az idei év akcióiról:
A Föld órája kezdeményezésről
A Föld órája akciót a világ jelenleg 96 országban működő WWF (World Wide Fund for Nature) természetvédelmi világszervezet minden évben meghirdeti 2006 óta. Az akció a környezetünk megóvásának, az energiatakarékosságnak, és a biológiai sokféleség megőrzésérének fontosságára hívja fel a figyelmet.
A WWF azzal népszerűsíti évről évre a kezdeményezést, hogy különböző vállalásokat hirdet, amelyekhez csatlakozhatunk ezen a napon. A legalapvetőbb vállalás, hogy ezen a napon 20:30 és 21:30 között minden villanyt lekapcsolunk az otthonunkban, és nem működtetjük az elektromos árammal működő háztartási gépeinket (itt pl. a mosógépre, mosogatógépre, vasalóra stb. gondolunk). Ezzel az akció arra is ösztönöz minket, hogy természetközeli, egészséges életet éljünk, és aktívan tegyünk a túlfogyasztás ellen.
Bár a világszervezet minden évben kiemeli, hogy egyre sürgetőbb a változtatás, valahogy mégsem vesszük eléggé komolyan. Pedig bőven kapunk intő jeleket: 140 év óta az utóbbi évtized volt az eddigi legmelegebb a mérések kezdete óta.
Az idei évben a WWF hazai szervezete egy hetes kihívást hirdetett, amiben minden napra tehetünk egy fenntartható vállalást. Ezeket az előző évek sikeres kezdeményezéseiből és olyan gyakorlatokból állították össze, amelyeket sokan tudunk teljesíteni, és kis odafigyeléssel hosszú távon is beépíthetők a mindennapokba.
Apropó, előző évek. A Föld órája kezdeményezés viszonylag fiatal, mégis nagyon kedvező fogadtatása után minden évben sikeres programokkal zárul.
A Föld órája lépésről lépésre
A WWF 2006-ban hirdette meg elsőként az akciót, amely a kezdetektől arról szólt, hogy ezen a napon este egy órára lekapcsoljuk az otthonainkban a világítást, és a kezdeményezésbe bekapcsolódó világvárosok is egy órára lekapcsolják a díszkivilágítást.
Néhány év kellett csak ahhoz, hogy egy helyi akcióból világméretű mozgalom legyen, amihez több milliárd ember, több száz ország csatlakozott. 2008 óta Magyarországon is minden évben „lekapcsolunk”:
2011-ben egészült ki az akció egy másik felhívással, amely arról szólt, hogy az év többi napjára is tegyünk környezetvédelmi fogadalmakat, például vezessünk be a fogyasztásunk csökkentésére irányuló gyakorlatokat.
2012-ben már 2 milliárd ember, 152 ország és 6525 város csatlakozott az akcióhoz – írja a hivatalos honlap. Ebben az évben Budapesten a Lánchídon szervezett eseményre 4000 támogató látogatott el, és jelképesen együtt kapcsolták le a város díszkivilágítását. Budapesten kívül ebben az évben még 92 magyar település és 9000 ember regisztrált az akcióra a honlapon.
2013-ban szintén hazánkban a WWF Magyarország gyertyagyűjtési akciót hirdetett: a régi, félig elhasznált gyertyákat a fővárosban kitelepült gyűjtőszigeteken lehetett leadni, és ezekből készült el egy 5 méter magas, hatalmas „Föld Órája gyertya”, amelyet a kezdeményezés napján meggyújtottak a WestEnd tetőkertjében.
2014-ben tovább nőtt a résztvevők száma, már 162 ország közel 7000 települése kapcsolódott be. A szervezet ebben az évben versenyt hirdetett hazánkban a Föld Órája Fővárosa címért, amelyet a Fejér megyei Pusztaszabolcs település nyert el.
2015-ben szintén kibővültek a programok, ezúttal a kihirdetett napot megelőző egy hétben a WWF „Nagy Zöldítési Akciót” indított. Ebben az évben is lehetett pályázni a Föld Órája Fővárosa címért, amit ezúttal Vác nyert el. Azok a városok versengtek jó eséllyel a címért, amelyekben a legtöbb lakos részt vett a zöldítés akcióban (pl.: a legnagyobb területeket ők tisztították meg), és ahol a legtöbben lekapcsoltak.
2016-ban a kezdeményezés 10. születésnapján már 178 ország városainak nevezetességei borultak sötétségbe a Föld óráján. A WWF Magyarország a fővárosi rendezvényt a Művészetek Palotájában tartotta meg. Ebben az évben az akcióhoz sok konkrét vállalást társított a szervezet, mint pl. faültetés, víztisztítás, komposztálás, húsmentes nap, autómentes nap stb. A Föld Órája Fővárosa címet ezúttal Pilis nyerte el, honorálva az egész napos közösségi hulladékgyűjtést, fa- és cserjeültetést, és az esti gyertyafényes biozöldség vacsorát.
2017-ben csatlakozott a legtöbb város az akcióhoz világszerte. A WWF pedig a 60+ akcióval arra ösztönözte a résztvevőket, hogy ne csak 60 percre figyeljünk az energiafogyasztásunkra és a környezetünkre.
2018-ban új irányt vett a kezdeményezés, amelyet azóta is minden évben követünk: a „Kapcsolódj a Földhöz!” mottó a Föld biológiai sokféleségének elismerését és megőrzését szolgálja, és arra hívja fel a figyelmünket, hogy vegyük észre és aktívan védjük saját környezetünket, és vegyünk részt annak egészséges működésében.
Azóta is a világ közel 18 ezer épületének és objektumának fényei hunynak ki, és Budapesten is lekapcsolják egy órára 260 épület és objektum díszvilágítását.
Az idei évben a már említett egy hetes kihíváshoz lehet kapcsolódni, amelyet nemcsak a Föld Órájának napjáig, de egész évben lehet folyamatosan vállalni – hirdeti a WWF.
A Víz Világnapjáról
A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, ezt követően először egy évvel később, 1993-ban tartották meg. Azóta minden évben ez a dátum szolgáltat alkalmat arra, hogy a figyelem a vízre irányuljon.
Minden évben, a világnap hivatalos magyar honlapján közzéteszi aktuális felhívásait a víz megőrzésével kapcsolatos feladatokról. Az idei év központi témája a gleccserek megőrzése lesz. Ez a fókusz felhívja a figyelmet a gleccserek gyors ütemű olvadására és annak globális hatásaira, beleértve a tengerszint emelkedését és az édesvízkészletek csökkenését.
A 2025-ös Víz Világnap fő témája: „Őrizzük meg gleccsereinket!”
2022 decemberében az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely 2025-öt a Gleccserek Megőrzésének Nemzetközi Évévé nyilvánítja, valamint kihirdette, hogy 2025-től kezdődően minden év március 21-e a Gleccserek Világnapja lesz. Hogy miért ilyen fontos a gleccserek védelme, arról a hivatalos honlapon is közzétett tudnivalók nyújtanak tájékoztatást:
- A gleccserek soha nem látott ütemben olvadnak: Földünk folyamatos melegedésével a fagyott vízkészleteink mennyisége állandóan csökken, ez egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a víz körforgását.
- A gleccserek visszahúzódása élőhelyek és városok elpusztulásával fenyeget: nem túlzás, hogy emberek milliárdjainak életét befolyásolja az olvadékvíz áramlásának változása, ami évről évre árvizeket, aszályokat, földcsuszamlásokat és tengerszint-emelkedést is okoz.
- A gleccserek megőrzése közös feladat: össze kell fognunk, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását és fenntarthatóbb módon kezeljük az olvadékvizet bolygónk és a Föld minden élőlénye számára.
Miért ennyire fontosan a gleccserek?
A Föld édesvízkészletének körülbelül 68-70%-a halmozódott fel gleccserekben és jégtakarókban – írja a WHO. Ez az édesvízkészlet jelentős része az Antarktiszon, Grönlandon, valamint a hegyi gleccserekben található. Ez azt jelenti, hogy a gleccserek és a jégtakarók megőrzése kulcsfontosságú a Föld édesvíz-tartalékának védelmében. A probléma azért súlyos, mert az innen származó víz a klímaváltozás miatt gyorsan olvad, ami nemcsak a tengerszint emelkedéséhez járul hozzá, hanem hosszú távon a rendelkezésre álló édesvíz arányát is csökkenti.
Hazánk közvetlenül ugyan nem rendelkezik gleccserekkel, a globális felmelegedés lassítása érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével, az energiahatékonyság növelésével és a fenntartható életmóddal már közvetlenül tehetünk a gleccserek olvadása ellen.
Hogy egy kis ízelítőt adjunk a „gleccser-számokból”:
- Csak 2023-ban a gleccserek több mint 600 gigatonnányi vizet veszítettek, ami az elmúlt 50 év legnagyobb tömegveszteségét jelenti. (WMO)
- Közel 2 milliárd ember támaszkodik a gleccserekből, hóléből és hegyi vízfolyásokból származó vízre ivóvízellátás, mezőgazdaság és energiatermelés céljából. (UN-Water/UNESCO)
- A fokozott gleccserolvadás jelentősen hozzájárul a globális tengerszint-emelkedéshez, amely napjainkban körülbelül 20 cm-rel magasabb, mint 1900-ban volt. (IPCC)
- Ha sikerülne 1,5 Celsius-fokra csökkenteni a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, az megmenthetné a gleccserek kétharmadát, melyek közül számos világörökségi helyszínen található. (UNESCO/IUCN)
Mit tudunk tenni mi a gleccserek védelméért?
Itt kapcsolódunk be a képbe MI. A világszervezetek és helyi kezdeményezések ötleteiből rengeteget meríthetünk, hogy közvetlenül és közvetve is tegyünk a vízkészletünk minőségi és mennyiségi megőrzéséért. Általánosságban véve ezek a feladatok várnak ránk:
- fenntartható vízhasználat,
- a szennyezés minimalizálása,
- a természetes ökoszisztémák megőrzése,
- a szélsőséges időjárási események hatásainak mérséklése.
Szennyezés csökkentése és megelőzése
Szennyvízkezelés fejlesztése: A megfelelően tisztított szennyvíz kibocsátása megakadályozza a káros anyagok felszíni vizekbe kerülését. Ezzel elkerülhetők a vízminőségi problémák, például az eutrofizáció (ez egy olyan folyamat, melynek során a vízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet).
Vízveszteségek minimalizálása
Hálózati szivárgások csökkentése: Az elöregedett vízhálózatok javítása és korszerűsítése csökkenti a vízveszteséget, így kevesebb vizet kell kivenni a felszíni vízkészletekből.
Hatékony öntözés: Modern, víztakarékos öntözési rendszerek (pl. csepegtető öntözés) bevezetése csökkenti a folyók és tározók vízhasználatát.
Ökológiai vízigény biztosítása
Természetes vízhozam fenntartása: A folyók és tavak ökológiai igényeit figyelembe vevő vízhasználat elősegíti a vízi élővilág fennmaradását. Ez röviden azt jelenti, hogy nem zsigereljük ki a természetes vizeinket.
Árterek helyreállítása: Az árvizek természetes útjának biztosítása és az árterek helyreállítása csökkenti a mesterséges beavatkozások szükségességét, ami hosszú távon stabilizálja a felszíni vízminőséget.
Fenntartható víztározás és vízvisszatartás
Esővízgyűjtés: a legegyszerűbb módja annak, hogy az egyre kevesebb csapadékvizet „megfogjuk”. Ez különösen azért fontos, mert az egyre hosszabb aszályos időszakok idején a visszatartott víz biztosíthatja a szükséges vízmennyiséget. A szobanövények és a kertben, teraszon nevelt növényeink is meghálálják a friss esővízzel történő öntözést.
Tavak és tározók megfelelő üzemeltetése: A víztározók vízszintjének fenntartható kezelése segíti a helyi ökoszisztémák és közösségek vízigényének kielégítését.
Árvizek és aszályok hatásainak mérséklése
Árvízvédelmi rendszerek: Természetes és mesterséges árvízvédelmi megoldások csökkentik az árvizek pusztító hatását, miközben megóvják a folyók vízminőségét.
Tudatosság erősítése és közösségi programok szervezése
Közösségi szemléletformálás: A helyi közösségek, a településvezetés és iparágak bevonása a fenntartható vízhasználat érdekében fontos, így együttes erővel lehet tenni azért, hogy csökkenjen a felszíni vizek túlzott vagy szennyező felhasználása.
Oktatás és képzés: Vízhasználati oktatás a helyi lakosság és szakmai szereplők számára, amely a felszíni vizek védelmét szolgálja.
Kapcsolódó cikkek:
