A keleti lódarázs lehet a következő meghonosodó darázsfaj Közép-Európa országaiban, ezért nem árt tudni, mire számíthatunk a számunkra új nagyméretű rovartól.
Szeptember elején adták hírül Szlovéniában, hogy Koper városában keleti lódarázs fészkeire bukkantak. A vizsgálatok során több dolgozót és királynőt is befogtak, és a becslések szerint csak ebben a tengerparti városban legalább 25-30 aktív fészek is lehet. Ez a lódarázsfaj (egyelőre még) idegenhonos Európában, és a szakemberek szerint komoly veszélyt jelenthet a mezőgazdaságban, emellett a vendéglátóiparnak is fel kell készülnie az új jövevényre.
Megjelenése
A keleti lódarázs (tudományos nevén Vespa orientalis) is a nagytermetű darázsfajok közé tartozik, a királynő hossza 25-35 mm. A munkások és a hímek kisebbek, 20-25 mm nagyságúak. A test színe rozsdavörös, sárga foltok a fejpajzs és a 4-5. potrohgyűrűknél jelennek meg. A heréket hosszabb csápjukról lehet még megkülönböztetni: a herék csápja ugyanis 13 ízből áll, míg a királynőé csak 12-ből.
Összehasonlítva a hazánkban már ismertebb darázsfajokkal:
Óriás tőrösdarázs | Lódarázs | Ázsiai (vagy sárgásfekete) lódarázs | Keleti lódarázs | |
Méret | Nőstény 4,5 cm, hímek 2-3 cm | 2,5 cm (királynő: akár 3,5 cm is lehet) | Királynő 2,2-3 cm, dolgozók 2-2,5 cm | Királynő 2,5-3,5 cm, dolgozók 2-2,5 cm |
Fej | Nőstényé sárga, hímé fekete | Sárgás színű, barna mintázattal | Fekete és narancssárga | Rozsdavörös, fej oldalán (fejpajzs) sárga foltokkal |
Tor | Fekete | Barna és fekete | Sötétbarna vagy fekete | Rozsdavörös |
Potroh | Fekete, rajta négy sárga folt | Sárga, rajta feketés csíkok | sötétbarna vagy fekete, keskeny sárga csíkokkal, végén széles sárga sáv | Karcsúbb, rozsdavörös, sárga foltozással |
Szárnyak | Szürkés árnyalatú fekete | Borostyánsárga és barna | Sötét sárgásbarna | Sárgás-vöröses színű |
Lábak | Hosszúak, fekete színűek | Karcsúak, barna színűek | Fekete, lábfejek sárgák | Rozsdavörös |
Életmódja
Életmódja sokban hasonlít a mi európai lódarazsunkéhoz. A megtermékenyített anyák fák üregeiben vagy repedéseiben telelnek át, és tavasszal építenek papírszerű fészket a talajba, üreges falakba vagy a sziklás aljzatba. Az első munkások megjelenésük után lépésről lépésre veszik át a feladatokat az anyától. Az anya egyetlen szerepe innentől a peterakás lesz.

A keleti lódarázs kedveli a lakott területeket, itt gyűjti táplálékát, és itt keres vízforrásokat is. Az európai lódarázstól eltérően a keleti lódarázs a nap legmelegebb szakában a legaktívabb, mert pigmentjei adszorbeálják a napsugarakat, és saját energiájukká alakítják át (erről később még szó lesz). Mivel a lárvák húsevők, így eleinte az anya és később főleg a munkások vadásznak az utódok táplálására szolgáló fehérjetáplálékra. Más darázsfajoknak is ragadozói (felnőtt egyedeket is pusztítanak), sőt a pókokra is vadásznak. A kifejlett darazsak többnyire édes folyadékokkal, például nektárral vagy gyümölcshússal táplálkoznak, de nem vetik meg a hulladékok között talált, sőt a kutyák vagy macskák táljában hagyott maradékokat sem.
Ősszel, amikor a család egyedszám szempontjából a maximumon van, felszaporodnak benne a hímek és a leendő anyák. A párosodott, megtermékenyült nőstények elhagyják a családot, és védett helyet keresnek az áttelelésre. A hímek nem telelnek át, ősszel elpusztulnak.
Itt kezdődnek a gondok
A keleti lódarázs gyümölcsfogyasztása miatt a hazájában mezőgazdasági kártevőnek számít, de sajnos megtámadják a mézelő méhcsaládokat is, komoly veszélyt jelentve így a méhészetekre. A méhkaptárak környékén találja meg ugyanis az állati eredetű fehérjék és a szénhidrátok legjobb elegyét.
Ősszel fokozódik a veszélyességük, mert ekkor a leggazdagabb a darázs fiasítása, amelynek bőséges fehérjére van szüksége. A kaptárak előtt eleinte csak néhány lódarázs lebeg, amelyek megpróbálják befogni gyűjtésből hazatérő vagy kaptárból kirepülni készülő méheket. Később nagy számban, tömegesen támadnak, sőt behatolnak a kaptárba, megölik a fiasítást és kifosztják a mézraktárakat is.
A keleti darázs agresszíven védi a saját fészkét a behatolóktól és a zavarástól. A szúrása rendkívül fájdalmas, mivel fullánkjának méregtartalma a második legmagasabb a darazsak között, közvetlenül az ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) után.

A keleti lódarázs terjedése
A keleti lódarázs őshazája Kelet-Ázsia, a Közel-Kelet és Anatólia, de általánosan elterjedt már Európa mediterrán térségében, Délnyugat-Ázsiában és Északkelet-Afrikában. Az egyetlen Vespa-faj, amely száraz, csaknem sivatagi körülmények között is képes élni.
Terjedésében az ember által bonyolított kereskedelem is segítségére volt: véletlenszerű elhurcolásáról Madagaszkár szigetén is születtek feljegyzések, de ott nem telepedett meg. Ellenben az Egyesült Királyságba Izraelből érkezett narancs- és grapefruitcsomagban is megtalálták 1979 decemberében és 1981 januárjában is.
Esély a hazai megjelenésre
Tekintettel arra, hogy hazánkban évről évre növekszik a nyári átlaghőmérséklet, a téli hónapok pedig enyhébbek, megvan a lehetősége, hogy a délről áruval behurcolt keleti lódarázs hazánkban is megtalálja majd az életfeltételeit. A folyamatot az éghajlat változása miatt megállítani nem lehet, de a hazai méhészeknek és gyümölcstermesztőknek is fel kell lélekben készülniük az új darázsfaj esetleges megjelenésére, és szükség esetén a felismerésére.

Érdekességek – a keleti lódarázs „szuperképességei”
A Tel-avivi és a Negevi Ben-Gurion Egyetem zoológusai azt tesztelték, hogy a darázs képes-e alkoholos tápanyagokat feldolgozni, úgyhogy a rovarokat egy hétig kínálgatták különböző erősségű alkoholos étkekkel: 1 százaléktól 80 százalékig változó mértékű etanolt tartalmazó oldatokat kóstoltattak velük, és figyelték ezek hatásait.
A sokkhatás az volt, hogy nem nőtt mortalitásuk, és viselkedésükben sem állt be semmilyen zavar. Az etanol természetes melléktermék, amely különösen a gyümölcsökben jelen lévő cukor erjedésével áll elő, sok állat fogyasztja, de bebizonyosodott, hogy egy bizonyos szintet, körülbelül 4 százalékot meghaladó etanol veszélyezteti a legtöbb élőlény egészségét. A lódarázsnak azonban kínálhatunk bármilyen bivalyerős whiskyt, szeme se rebben. A kutatók szerint a lódarázs genomjában lehet valami, ami ilyen vitézzé teszi az alkohollal szemben.
Ezek a rovarok egy NADP-t (nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfátot) termelő gén másolataival rendelkeznek, ami egy koenzim oxidált formája. Ez természetes módon segít lebontani az alkoholt a szervezetben, vagyis a lódarázs tápanyaggá és energiává alakítja az alkoholt az etilkóma helyett.
Egy másik kutatás szerint a keleti lódarázs kültakarójába ágyazott xantopterin – sárga színű, kristályos vegyület – segítségével a fényt elektromos energiává alakítja, ami megmagyarázza, miért aktívabbak ezek a darazsak magasabb fényintenzitásnál. A fényenergia hasznosításának pontos biokémiai mechanizmusának leírása még folyamatban van, de a jelenséget izraeli, német és brit kutatások is alátámasztották már.
A cikkben szereplő képek az arthropodafotos.de internetes oldalról származnak.
Források:
- Hírek Szlovéniából: Megtalálták az első keleti lódarázs fészkeket
- National Geographic: Solar-powered hornet found; turns light into eletricity
Kapcsolódó cikkek: