A tél végén és kora tavasszal virágzó, kertben nevelhető növények egyedülálló segítséget jelentenek a korán kirepülő rovarok számára. Ismerkedjünk meg ezekkel a növényekkel!
Az időjárástól függően, de általában februárban virágzó, csodaszép lágyszárú növények (pl.: téltemető, hóvirág, tőzike, fekete hunyor) egy sajátos ökológiai rést foglaltak el maguknak: azzal, hogy az év korai szakaszában már aktívak, elkerülik a nagy versengést a kora tavaszi, szűkösebb erőforrásokért.
Ilyenkor ezek a növények még a lombfakadás előtt bőséges napfényhez jutnak, sőt több vizet és tápanyagot is fel tudnak szívni a talajból az éledező fák és cserjék előtt. De a stratégiájuk sikeréhez elengedhetetlenül szükséges a beporzó rovarok jelenléte és szorgos tevékenysége is, ahogy a „korán kelő” rovaroknak is szükségük van indító táplálékra.
Ezt kihasználva szánjunk helyet a kertünkben olyan növényeknek, amelyek biztosítják ezeknek a serény munkásoknak a reggelit!
Érdemes tudni a méhekről!
A rovarporozta növényeket beporzó legfontosabb és legismertebb élőlények a különböző méhfajok. Élettevékenységükről érdemes tudni, hogy a téli hidegben nem tudnak kirepülni, ilyenkor nyugalmi állapotban vannak. Ebben az időszakban a székletüket hónapokig képesek visszatartani, ám amikor az enyhébb téli napokon kirepülnek, egyik első dolguk megszabadulni a salakanyagoktól. Ezt nevezik tisztuló repülésnek, amire januárban vagy februárban kerül sor, amikor a levegő hőmérséklete a déli órákban eléri a 10-12 oC-ot.
A kirepülés rendkívül energiaigényes, amit az elraktározott nektár vagy a visszahígított méz fedez. A legtöbb, kaptárban élő méhfaj 5 km-re képes eltávolodni az otthonától az első repülés alkalmával, ugyanis a „kezdőlöketet” adó tápanyagok hamar elfogynak (a telelésre félretett táplálék nagyobb része a fiasítás megindulásakor fogy el). Éppen ezért a méhek a tisztuló repülés során már keresik a virágport adó növényeket, például a mogyorót, hóvirágot, krókuszt. A méhek fogyasztása és vízigénye ebben az időszakban ugrásszerűen megnő, és nemcsak mézet, hanem virágport is igényelnek. A többi hártyásszárnyú rovarral (pl.: darazsak) ellentétben a méhfajok lárvái és a felnőtt egyedei is nektárral és virágporral táplálkoznak, ezért van nagy szükségük a korán virágzó növényekre is.
Kiket segítünk?
Nemcsak a háziméhet (Apis mellifera) segíthetjük a kora tavasztól virágzó növényekkel teli kertünkkel. Rajta kívül csak Magyarországon több mint 700 különböző méhfajnak van szüksége korai táplálékra. Ide tartoznak a poszméhek (pl.: földi poszméh, mezei poszméh), faliméhek és szabóméhek is.
Az első segítők
A következőkben ismertetett növények nemcsak a méhek számára hasznosak, de színes és kedves megjelenésükkel az eljövendő tavasz reményét is belecsempészik a hazatérő kertész szívébe a hosszú hónapok után. Ismerkedjünk meg velük!
A kikeletnyitó téltemető virágát feltűnő, sárga csészelevelek alkotják, a sziromlevelek pedig mézfejtővé (nektárium) alakultak, amelyeknek az a feladatuk, hogy nektárt válasszanak ki a beporzó rovarok csalogatására. A téltemető hazánkban védett növény! Kedveli a kert félárnyékos szegleteit és a humuszban gazdag, semleges vagy kissé meszes talajt.
A hóvirág a téltemetőhöz hasonlóan védett növény, így virágát és hagymáját gyűjteni tilos! A kertben nevelhető, nemesített hóvirágok hosszabb ideig virágoznak, és a virágot alkotó lepelleveleik is jellemzően nagyobbak, így nagy eséllyel vonzzák magukhoz a korán kirepülő rovarokat. A hóvirág hagymáit ősszel ültethetjük a kert napos részére, jó vízelvezetésű és tápanyagban gazdag talajba.
A tavaszi tőzike élénkzöld, fényes leveleivel és bókoló, fehér virágaival hasonlít a hóvirágra, azonban a tőzike harang alakú virágát alkotó, fehér lepellevelei öblösebbek, és végükön sárgászöld folt található. A kertünkben nevelhető fajtáit sziklakertben, ágyásszegélyek mentén, fal mellett is nevelhetjük. A korán ébredő rovarokat nemcsak fehér virágaival, de édes illatával is magához csalogatja. Illata számunkra gyenge, de a rovarok érzékenyebb szaglószerveinek elegendő jelzés. Fontos tudni a tőzikéről, hogy hazánkban védett növény, a hagymája pedig mérgező!
A kerti sáfrány, más néven krókusz mindössze 10-15 cm magas, mégis a feltűnő színekben pompázó, apró méretű sárga, fehér, lila, liláskék, bíbor virágai messziről vonzzák magukhoz a rovarokat. Laza, tápanyagban gazdag talajba és napos helyre ültetve pár éven belül valóságos virágtenger fog várni minket és a rovarokat is kora tavasszal.
A hunyorfajok virágzása a természetes élőhelyükön jellemzően januártól márciusig tart. Nagy, csésze alakú, bókoló szirmokat hoz, amelyek között hosszú, sárga színű porzókat nevel. A porzók felszíne tele van a rovarok számára tápanyagdús virágporral. A kertben is eredményesen nevelhető a fekete hunyor, amely a téltemetőhöz hasonlóan a félárnyékos, meszes és jó vízáteresztésű talajt kedveli. Fontos tudni róla is, hogy minden része mérgező!
Kapcsolódó cikkek:
- Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? I. rész
- Hogyan segíthetjük a kertünkbe látogató madarakat? II. rész
- Hogyan készítsük fel a kertünket az állatok téli megsegítésére?
- Mindent a téltemetőről
- Mindent a hóvirágról
- Mindent a hunyorról
- Hagymás, gumós, hagymagumós és gyöktörzses dísznövények
- Mit is adnak a vadméhek a mezőgazdaságnak?
