Ház, táj blog

Tavaszváró

Agrofórum Online

Itt toporgunk Húsvét előtt, remélve, hogy az ünnepek meghozzák az igazi tavaszt. Eleget küszködtünk már a téllel. A fák rügyei, mint duzzadó remények hordják magukban a jövő ígéretét. A Nap egyre korábban kel, de még erőtlen, mert bágyadt sugarain érződik, mint mindnyájunkon, a téli fáradtság.

Március. A ködös borongás utáni újrakezdés hónapja. Mintha ebben a hónapban lelnénk meg az értelmét mindannak, ami hitet, bizakodást és erőt ad: az újrakezdés lehetőségét és reményét. Nem ezt tesszük-e nap, mint nap, és nem ezt teszi-e a bennünket körülvevő természet is? Folyamatosan megújul. Valami megmagyarázhatatlan belső energia mozgatja a világot, sarkalva mindnyájunkat az állandó újrakezdésre.

Belegondolni is hátborzongató, hogy ennek az újrakezdésnek mi is részesei lehetünk, társai a Teremtőnek, mint ahogy társa a legegyszerűbb földműves is, amikor a jövőbe vetett hittel szórja a magot. A magvető életakarását csak a születés misztériuma múlhatja felül, bármilyen körülmények között jön is világra, akit várunk; kórházban, otthon vagy egy istállóban.

Aki életet ad, a legmagasztosabbat teszi, amit ember tehet.

Így válunk, válhatunk a Teremtő társaivá. Társai leszünk, amikor utódainkkal ajándékozzuk meg a világot és egymást, amikor vetünk, hogy egyszer majd arathassunk.

A természetben élő, a természetből élő ember teremt, és mindenki más csak alkot; épít, szerkeszt, szervez, gyógyít… Mindez persze nem lebecsülendő, mert része az életünknek, de a teremtés lehetősége mégiscsak a mi kezünkben van: a földműves, a paraszt kezében.

Március van. Az élet valójában most kezdődik. A természet most döbben rá, hogy a pattanásig feszült rügyek már nem bírják tovább.

Tavaszt kiáltanak, és kibomlanak, mint a szerelmes lány hajfürtjei az áhított éjszakán.

Március van. A talajmunkák és a kora tavasziak vetésének ideje. Elgondolkodtató, hogy van-e még egyáltalán kora tavaszi növényünk az árpán meg a zabon kívül. Vetünk-e még borsót, lent, cukorrépát, baltacimot, vörösherét, lucernát, vagy elfelejthetjük őket. Herbáriumba és maggyűjteménybe szorultak? Szomorú, de egyre egysíkúbbá és sivárabbá válik a mezőgazdaságunk, akár csak a bennünket körülvevő, értékeit vesztő világ.

Nézzünk a dolgaink után!

Lehet, hogy már februárban pirkadtak a talajok, és vetettünk is – volt erre nemegyszer példa –, de a tavasz mégiscsak márciusban köszönt ránk.

Márciusban, amikor az erdők koronás nagyurai már hátrahagyták agancsaikat, amikor az apró sárga somvirágok csillagként ragyognak az erdők szürke lombtalan egyhangúságában.

És mit látunk a határban?

Szinte agyonnyom bennünket a tavasz madárcsicsergős bódultsága. Atomrobbanással felérő energiák mozdulnak meg a növényekben: nőnek, kibomlanak, fakadnak, virágba borulnak. A friss vetések megduzzadt magvaiból kelt csíranövények, mint megannyi apró vulkán, sorjázva törik át a földet.

Jó telünk volt. Hideg, de csapadékos, bár január közepén 10 oC-t is meghaladó melegrekordok is előfordultak. Az ősziek jól teleltek, a tavasziak számára meg ideális talajállapotot eredményez a barázdákba beszivárgott téli csapadék.

Vigyázzunk rá! Őrizzük meg, mert aszály – ne így legyen! –, de még ezután is jöhet. Most persze más a helyzet; reményteli évnek nézünk elébe, még akkor is, ha tudjuk: az időjárás kiszámíthatatlan.

Az elmúlt évben rendeztünk egy konferenciát az aszályról. Tanulságos volt. Főleg a kukorica sínylette meg a szárazságot, pedig; mint takarmánynövényre, leginkább erre van szükségünk.

Az aszály-konferenciánknak volt egy mottója, amelyet ezúttal is olvasóink a gazdák szíves figyelmükbe ajánlunk:

„Készüljünk fel a rosszra, hogy jól jöjjünk ki belőle”.

Vagyis fel kell készülnünk arra, hogy nem minden a kedvünk szerint alakul. Tudnunk kell alkalmazkodni a folyton változó közgazdasági és környezeti viszonyokhoz.

Március van. Tavaszváró bizakodással fürkésszük a jövőt. Latolgatjuk az időjárás várható hatásait, meg a magunk munkájának szakszerűségét. Így tettem, úgy tettem. Jól tettem? Nincs két egyforma év, nincs két egyforma talajállapot. Meg kell találni azt a lehetséges optimumot, aminek utána – kicsit az ég felé pislogva –, nyugodtan mondhatjuk: a többi már nem a mi dolgunk.

A tábla széléről 2008-ban – Dr. Bódis László

Kutyáink és macskáink ivartalanítása – a leggyakoribb kérdések és tévhitek

2025. július 28. 05:40

Az vitán felül áll, hogy állatorvosi és állatvédelmi szempontból is számos egészségügyi előnnyel jár a kutya és a macska ivartalanítása, de nem szabad felkészületlenül berontanunk az állatorvosi rendelőbe!

Július 25-ig szavazhatunk! Melyik faj legyen a 2026-os Év madara?

2025. július 23. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) "Év madara" programjának célja, hogy a jelölt madárfajok, és végül a győztes faj életmódjával, szokásaival és élőhelyével közelebbről megismerkedjen a nagyérdemű.

Madárfiókát találtam a kertben, mi a teendőm?

2025. július 19. 05:40

Otthoni kertészkedés alkalmával is találhatunk az aljnövényzetben gubbasztó fiatal madarat. Hogyan segíthetünk rajta, mi ilyenkor a teendőnk?

Osztálykirándulás az élelmiszer-biztonság jegyében – tudatosságra int a Nébih

2025. június 20. 05:42

A cikkben szereplő praktikus tanácsok segítenek azoknak, akik otthon készítik elő az útravalót az egy- vagy többnapos kalandokra.

A pánik most áresést hoz?

2020. február 4. 09:02

A januári búza-áremelkedés megakasztotta a belső keresletet, az export megint nehézségekbe ütközik, „eltűntek” a teherautók, a dunai szállítás sem tud teljes sebességgel haladni, nincs hova.

A nagy exportpiacok mozgatják a tőzsdei árakat

2019. augusztus 28. 07:36

A mostani emelkedés ellenére a búza árát állandó nyomás alatt tartja a globális piacon fokozódó verseny. Az orosz exportbúza ára például csökkent a határidős piacokon a többi termelőországgal folytatott verseny miatt.

Ezzel az új kukoricahibriddel nem kockáztat, hanem nyer

2025. január 8. 12:10

Stressztűrő képessége és a kiugró terméseredménye miatt egyből a termesztők kedvencévé válhat.

Drágultak a fő agrártermékek az árutőzsdén

2020. február 8. 10:30

A koronavírussal kapcsolatos aggodalmak enyhültek némileg, de még nem teljesen világos a kép az agrárpiaci következményekkel kapcsolatban.