A hazai szántóföldi növénytermesztés egyik rettegett, polifág, többnemzedékes károsítója a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera). Kártételétől már évtizedek óta szenvednek a kukoricatermesztők, de - sok tápnövényű kártevőről lévén szó - a cirok, szója, sőt a napraforgó termesztő gazdák számára is reális veszélyt jelent ez a károsító. Mivel a lepkék ivari éréséhez nélkülözhetetlen tokoferolt ez a faj hernyó alakjában veszi fel egy egész életre szólóan, így szinte minden olyan növényt károsít, amelyen elfogyasztható (nem szélsőségesen kemény és nem mérgező) generatív szervek (bimbók, virágok, bibeszálak, fiatalabb termések) találhatók. Szélsőséges polifág kártevőként jelezték e bagolylepke hernyóinak károsítását szőlőből, de pl. még muskátlinál is.
Mennyi is az annyi?
Az idei évben az elmúlt évi tapasztalatokkal szöges ellentétben ugyanakkor ez a károsító eddig csak minimális mértékben jelentkezett. Pedig kedvenc tápnövényei, mint pl. a kukorica, szója, cirok éppen virágzásban vannak, így igazán nem mondható, hogy táplálékhiányban szenvedne ez a károsító. Ez a megállapítás ugyanakkor igen jó eséllyel csak a hernyókra és a kártételükre igaz.
Összehasonlítva egy országos szintű (13 helyszín, 26 feromoncsapda) előrejelzési hálózat előző évi és idei, április közepétől július közepéig eltelt időszakát, megállapíthatjuk, hogy az idei évben az elmúlt év hasonló időszakához képest 31%-al csökkent a csapdákban befogott imágók mennyisége. Ez önmagában nem egy jelentős visszaesés. Ugyanakkor a kártevő hernyói sok helyen még észlelési szinten sem lelhetők fel a szántóföldi kultúrák virágzó állományaiban. Védekezni a hernyói ellen szinte sehol sem kellett idén egyetlen szántóföldi kultúrában sem. Sok termelő örül is ennek, ugyanakkor némileg értetlenül állnak ezzel a jelenséggel szemben.
A gyapottok-bagolylepke csökkenés okai
Mi okozhatta a károsítónak az elmúlt évtől ilyen nagymértékben történő egyedszámbeli eltérését? Elsődlegesen az elmúlt évi szélsőségesen száraz, aszályos időjárás tehető felelőssé. Hazánkban, de szinte egész Európában is a nyár közepére az elmúlt évben gyakorlatilag elfogytak a kártevő által preferált táplálékok. A legnagyobb felületen termesztett, kedvenc tápnövény, a kukorica is július közepére igen sok helyen már szinte beérett. A páncél keménységű szemeket a fiatalabb hernyók már nem voltak képesek megrágni. Ez, valamint a nagy hőségben a peték beszáradása, illetve további negatív, a hőségre és szárazságra visszavezethető hatások miatt a gyapottok-bagolylepke utolsó nemzedékeinek mortalitása az elmúlt évben messze az átlag felett volt. Az idei évet egy, az előző év során már meggyengült populáció kezdte meg.
Fontos tényező a kártevő hazai populációjának csökkenésében az is, hogy az idei csapadékosabb, a növényzetnek és a károsítónak is sokkalta kedvezőbb időjárás nemcsak Magyarországra igaz, hanem a tőlünk délebbre fekvő országok éghajlatára is. A gyapottok-bagolylepke, mint vándorlepke, pont a vándorlása útján cselezi ki a nyári aszály miatt bekövetkező táplálékhiányt. Erre idén jóval kevésbé volt szüksége, mint pl. az elmúlt évben. Aki az idei nyáron – akár nyaralási céllal – utazott már tőlünk délebbre fekvő országokba, az láthatta, hogy arrafelé is végig zöld a határ. Élnek, virágoznak, teremnek a növények, amelyek így a gyapottok-bagolylepke hernyói számára is kellő mennyiségű táplálékot biztosítanak. A populáció jóval kisebb része indult el észak, azaz Magyarország felé idén, mint pl. más években. Ez a feromoncsapdák fogásaiból is látható. Nemcsak a mennyiségből, hanem a fogott imágók szárnyainak állapotából is. A helyben kelt imágók szárnyai épek, mintázatuk jól kivehető. A vándorló populáció egyedeinek szárnyai ugyanakkor erősen kopottak (pár száz kilométernyi távolság átrepülése után), így megkülönböztethetők a helyben kelt egyedektől.
Az, hogy az imágók esetében még viszonylag kisméretű visszaesés a hernyóknál ennyire drasztikus legyen, döntően azzal magyarázható, hogy a kártevő idei első nemzedékének rajzása idején a legfontosabb szántóföldi kultúrákban, amelyek táplálékul szolgálnak a gyapottok-bagolylepke számára, még semmiféle generatív szerv sem volt megtalálható. A károsító szerencséjére szélsőségesen polifág, így a tavasz, nyárelő időszakában úton-útfélen mindenfelé megtalálható virágzó gyom- és egyéb növényeken, mint alternatív táplálékon tudta felnevelni soron következő nemzedékét.
Mi várható?
Ha azt hisszük, hogy a gyapottok-bagolylepke az idei szezonban már nem jelent számottevő veszélyt a szántóföldi kultúrákra nézve, akkor igen jó eséllyel nagyot tévedünk. A kártevő „eltűnése” kb. idáig tartott és várhatóan a károsító populáció a soron következő hetek, hónapok során jókora növekedésnek indulhat. Ezt több tényező is indokolja:
- Az elmúlt évben a gyapottok-bagolylepke imágóinak robbanásszerű felszaporodása július közepére esett. Ez idén az eddig az elmúlt évinél hűvösebb időjárás miatt némileg hátrébb csúszik, de július végére már az elmúlt évhez hasonló imágófogások várhatóak. A károsító idei 2. nemzedékének rajzása az ország déli vármegyéiben már megkezdődött és nagyobb létszámú, mint amelyet az 1. nemzedék esetében tapasztalni lehetett.
- A Balkán-félsziget körzetében is egyszer csak beköszönt a nyári forróság. Ez arra ösztönzi az ott élő, imágó állapotban levő kártevőpopulációt, hogy észak, azaz Magyarország felé vándoroljon. A hazai populáció ezzel a vándorló népességgel is bővülhet.
Bár eddig szerencsénk volt, de ne becsüljük le a gyapottok-bagolylepkét, mint károsítót és érdemes tartani a benne rejlő kártételi potenciáltól. Itt az ideje a feromoncsapdák kihelyezésének, gyakori ellenőrzésének és ezzel együtt a növényállomány folyamatos, gondos szemlézésének. A csapdákban befogott nagy mennyiségű imágó segít abban, hogy tudjuk: nagy mennyiségű károsító van a területen, de csak a növények, pl. a kukorica nővirágzatainak gondos szemlézése, az első, még pici, színtelen hernyók észlelése adhatja meg a védekezés nagyjából ideális időpontját. Jó időzítéssel, megfelelő inszekticid és kijuttatási technológia alkalmazásával ez a kártevő is leküzdhető.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
