A kapor az egyik legnépszerűbb hazai fűszernövény, amelyet viszonylag könnyű termeszteni, és amelyet rengeteg ételhez lehet a későbbiekben felhasználni.
A kapor egyéves fűszernövény, amelyet levelei, magjai és virágai miatt termesztenek. Ezeket pikáns ételek fűszerezésére használják, de gyakran tartósítják, befőzik, konzerválják és (sóval keverve, nyersen) télire is elteszik. Tollszerű lombjának íze a zeller és az édeskömény keresztezésére emlékeztet.
A kapor Európában és Ázsiában őshonos. Vonzza a beporzókat és a pillangókat, különösen a keleti fekete fecskefarkú lepkét. Önmagát elveti, ezért a virágfejek levágásával tarthatjuk kordában a magvetést.
A kapor viszonylag hidegtűrő növény, ha fagypont felett tartják. Kora tavasszal, a fagyveszély elmúltával magról vethető. Gyorsan nő, a palánták általában körülbelül 10 nap múlva jelennek meg.
Hogyan ültessünk kaprot?
Bár kapható cserépben is, általában a legjobb, ha a kapormagot közvetlenül a kertbe vetjük, mivel hosszú gyökérzete van, és nem szereti, ha megbolygatják.
Mikor kell elvetni?
Tavasszal vagy ősszel érdemes elvetni. A legjobban 15 és 20 Celsius-fok közötti hőmérsékletű talajban csírázik. A palánták 10-14 nap múlva jelennek meg – a folyamatos termés érdekében kéthetente további magokat vethetünk.
A kapor termőhelyének kiválasztása
Válasszunk napos helyet, termékeny, jó vízelvezetésű talajjal. Azt is fontolóra vehetjük, hogy egy nagy, elegendő vízelvezető lyukakkal ellátott cserépben termesztjük a kaprot. Nem árt, ha tudjuk: a kapor nem szereti a hideg, nyirkos körülményeket.
Társnövények és „ellenségek”
Számos növény, köztük a bazsalikom, a kukorica és a spárga kiváló társnövénye lehet a kapornak. Más növényeket, mint a sárgarépát, a paprikát, a burgonyát és a levendulát nem szerencsés kapor mellé ültetni.
Távolság, mélység és alátámasztás
A magokat 0,5-1 cm mélyen vessük el és enyhén fedjük be földdel. A magokat egymástól 2,5-5 cm távolságra vessük el. Ha sorokba ültetjük, a sorokat egymástól 30 cm távolságra kell kialakítani. A kapor fajtától függően akár 150 cm magasra is megnőhet. Használjunk bambusznádat a növény szárának megtámasztására, ha a kapor a nehéz magfejtől meginogna. Ezenkívül érdemes eltávolítani a nehéz virágfejeket, hogy több lombot és hajtást tudjunk elérni.
A kapor fényigénye
A kaprot olyan helyre ültessük a kertbe, amely naponta legalább 6-8 órán át folyamatos napfényben lesz. Ha különösen meleg helyen lakunk, egy kis délutáni árnyék nem árt, és ezt a növény nagyra értékeli a forró nyári hónapok során.
Talaj
A kapor a gazdag, laza és jó vízelvezetésű talajt kedveli. A talaj pH-értéke szempontjából nem válogat, de a legjobban az enyhén savanyú talajban fejlődik. Ne feledjük, hogy a kapornak karógyökere van (egy középső főgyökér, amelyből kisebb gyökerek nőnek ki), ezért a tömör talaj problémát jelenthet. Mivel a kapor önvetésre képes, fontos, hogy olyan helyre ültessük, ahol szabadon mozoghat, vagy ahol még azelőtt betakaríthatjuk, hogy elvetné magát.
Öntözés
Tartsa a kapor földjét folyamatosan nedvesen, anélkül, hogy a talaj elázna vagy túlvizesedne. Az öntözések között semmiképpen ne hagyja, hogy a talaj teljesen kiszáradjon, mert ez a növény idő előtti magvetését okozhatja.
Hőmérséklet és páratartalom
A kapor hidegtűrő, és akár a -3 °C-ot is elviseli. Ennek ellenére a kapor számára az optimális hőmérséklet az, amikor a talaj hőmérséklete körülbelül 21 Celsius-fok, ami a tavasztól nyár végéig tart. A kapornak nincs különösebb páratartalom-igénye.
Műtrágyázás
A legtöbb fűszernövényhez hasonlóan a kapor sem igényli a tápoldatozást. Ha a kertünk talaja szerves anyagokban gazdag, a kapornak nem lesz szüksége további műtrágyára. Ha a talaj kissé szegényes marad, aromásabb növények teremnek rajta.
Betakarítás
A leveleket a fejlődés későbbi szakaszában is betakaríthatjuk, bár a kapor általában a vetés után körülbelül 8 héttel érik be és virágzik. Amint a virágok kifejlődnek, a növények nem hoznak többé lombot, és a magok fejlődésére összpontosítanak. A magokat akkor lehet betakarítani, amikor azok barnulni kezdenek. Figyeljünk oda, különben maguktól kiszóródnak. A magok frissen felhasználhatók, vagy két-három hétig hűtőben tárolhatók.
A kapor felhasználása
A kaporlevelek frissen, fagyasztva vagy szárítva felhasználhatók: kenyerekhez, salátákhoz, levesekhez és öntetekhez adhatók. Emellett burgonyához, lazachoz, más halételekhez, bárányhúshoz és számos zöldséghez, többek között borsóhoz, céklához és spárgához is remekül illik.
- Frissen vágva: Vágjuk le a leveleket, a hajtásokat és a virágokat, és frissen ízesítsük velük az ételeket. A virágok savanyításhoz vagy virágkötészeti díszítésekhez is felhasználhatók.
- A kapor szárítása: A leveles szálakat fejjel lefelé, csokorba kötve, jól szellőző, sötét helyen több hétig lógassuk fel. Ha megszáradtak, távolítsuk el a leveleket, és tegyük őket egy légmentesen záródó edénybe.
- A magok felhasználása: Szedjük le a magokat, amint a növényen megbarnulnak. Tegyük a magfejet egy zacskóba, hagyjuk két hétig száradni, távolítsuk el a magokat, és tároljuk őket egy légmentesen záródó edényben. Tegyük el a magokat a következő évi ültetéshez, vagy használjuk fel egészben vagy őrölve az év során az ételek ízesítésére.
- A kapor savanyítása: Az intenzív kapros íz eléréséhez használjuk a leveleket, a virágfejeket és a magokat. Tegyük a kaprot egy befőttesüvegbe a savanyítani kívánt zöldségekkel együtt, és keverjük össze forró vízzel, ecettel, sóval és cukorral.
Teleltetés
A kapor nem éli túl a téli fagyokat, és nem fog tovább nőni a beltérben napfény nélkül. A hűvösebb hőmérséklet beálltával takarítsuk be e zsenge egynyári növény magjait, hogy a következő szezonban elvethessük őket.
Gyakori kártevők és betegségek
A kapor gyakorlatilag problémamentes növény. Vonzza a hasznos rovarokat a kertjébe – a recésszárnyú fátyolkák és a zengőlégyfélék a növény virágporával táplálkoznak, és a közelben rakják le petéiket. A lárvák viszont levéltetvekkel táplálkoznak, amelyek sok növénynél okozhatnak problémát.
