A hortenzia viszonylag kényes növény, ha a nyári forróságot és a talajminőséget nézzük. Viszont sokan mégis ültetik a kertjükbe, nem gondolva a következő feladatokra, így most a nálunk bevált praktikákat ismertetem a hortenziákhoz.
Nagypapám nagy hortenziagyűjtő volt. Pontosabban mindenféle növényt gyűjtött, de a hortenziákra különösen odafigyelt. Mivel gyermekkoromban a kertünkben volt egy olyan északi oldal, ahol szinte egész nap árnyékban voltak a növények, így elég jó eséllyel indultak a ritka 40 Celsius fokos nyarakon. Talán a 80-90-es években nem is volt ennyire égető ez a kérdés, főleg nem egy északi, ház takarásában lévő kertnél.
Eljött a 2000-es évek eleje és egyre forróbbak a nyarak is, a csapadék meg még kevesebb, mint eddig, ami sok növényt próbára tesz. A talajminőségen kívül (enyhén savas talajigény) a csapadék és a napközben lévő hőmérséklet az, ami a hortenziáknál kardinális kérdés.
Ha valamelyik érték ebből nem ideális, akkor sajnos (főleg a fiatal tövek) nagyon kínlódnak és sok esetben nem maradnak életben.
Figyeljünk a talajra és a talajnedvességre
Eredeti élőhelyéből adódóan savas talajigénnyel rendelkezik a hortenzia, sőt mi több, valójában a vulkanikus kőzettel teli talajokon érezné magát a legjobban, nézzük csak meg az Azori-szigetek hortenziáit a természetben.
De ugyanakkor a levegő páratartalma és a nedvesség is szükséges ahhoz, hogy a nagy melegeket jól viseljék a növények.
A gyakori öntözésnél viszont a víz minősége lesz érdekes, mert sok öntözővíz a lúgosabb irányba tolhatja el a talaj pH-ját, ami már nem lesz ideális a hortenziának. Érdemes ilyenkor, ha van lehetőségünk a talaj pH-értékét időnként megnézni, akár egy lakmuszpapírral, ha másunk nincs. A talaj kémiai oldalának megfelelőségéről viszont gondoskodhatunk speciális hortenziákhoz való tápanyagokkal, tápoldatkeverékekkel.
Árnyékoljuk a növényeket, ha lehet
Viccesnek tűnhet, de ezekben az időszakokban a kertészcsoportokban gyakran látni, ahogy napernyővel és esernyővel védik a hortenziákat a kerttulajdonosok. Itt is, ha az eredeti élőhelyükre gondolunk, akkor egy cserjeszinten lévő növényről beszélünk, melyek fölött a nagy fák lombkoronája terül el többnyire, így a természet gondoskodik az árnyékolásról. Ha tudunk gondoskodjunk mi is erről, akár növénytársítással, akár ilyen egyszerű és banális megoldásokkal.
Párásítsunk a kertben
A növények túlélését – nemcsak a hortenziák esetében – a helyi mikroklíma is befolyásolja. Egy nagyon légszáraz kertben minden növény sínylődik. Helyileg egy szép kertitó, egy árnyas facsoport és alatta természetes növénytakaró már nagyságrendekkel elviselhetőbb helyi mikroklímát tud adni, mintha a felkapált, porszáraz talajfelszín lenne a növények alatt. Gondoskodhatunk mulcsozásról is például, ami a víz visszatartása mellett ráadásul dekoratív is lesz.
Nagy adagokban öntözzünk
Akár évelőink vannak, akár cserjék, fák egy fontos alapszabály van: ne kis vízadagokkal sűrűn öntözzünk, hanem nagy vízadagokkal ritkábban, mert így a gyökereket a talaj mélyebb rétegeibe csalogatjuk, ahol sok esetben plusz vízkészlet áll rendelkezésükre. A kis mennyiségű és sűrű öntözés a növényzet gyökerét a talajfelszínhez közel tartja, ami nagy szárazságok idején nagyon megnehezíti a növények életét is, de a kertészét is.
