Ahogy rövidülnek a nappalok és csökken a fényerő, a szobai kaktuszok életmódja is megváltozik. A nyári növekedési időszak után lassan pihenőre térnek, és ezzel együtt a vízigényük is minimálisra csökken.
Mégis, a legtöbb kaktusz pusztulását éppen az okozza, hogy a gazdájuk ilyenkor is a nyári ritmus szerint öntözi. Ősszel a kulcs a mértékletesség – és a helyes technika. Nézzük, hogyan tartsuk életben a szobanövényeinket a következő tavaszig.
Ősszel a kaktusz nem szomjas
Az őszi időszakban a kaktuszok fotoszintézise lelassul, és a tápanyagok felvétele is visszaesik. Ez természetes alkalmazkodás a kevesebb fényhez és hőhöz. Ennek következtében a vízfelvétel is csökken – a nedves aljzatban viszont a gyökerek könnyen rothadásnak indulhatnak.
Általánosságban elmondható, hogy októbertől már csak kéthetente, novembertől pedig akár havonta egyszer is elegendő az öntözés. A legjobb, ha mindig megvárjuk, amíg a cserép földje teljesen kiszárad, mielőtt újra vizet adnánk.
A mártásos öntözés előnyei
A kaktuszokat soha nem felülről, hanem alulról érdemes öntözni. A „mártásos” módszer, amikor a cserepet 15-20 percre vízbe állítjuk, majd hagyjuk lecsöpögni, különösen hatékony. Így a növény pontosan annyi vizet vesz fel, amennyire szüksége van, a felszín viszont száraz marad, ami csökkenti a gombásodás és a penészedés veszélyét.
Az alulról öntözés különösen a porózus, ásványi jellegű kaktuszföldeknél válik be, mert ezek gyorsan átnedvesednek, de ugyanilyen gyorsan szikkadnak is. A mártásos öntözés tehát biztonságos, és pontosan utánozza a természetes körülményeket, ahol a nedvesség a talaj mélyéről szívódik fel.
Az ideális aljzat: laza, levegős, gyorsan száradó
A kaktusz aljzata kulcsfontosságú tényező az őszi öntözési stratégia szempontjából. A bolti „virágföld” önmagában túl kötött és nedvességtartó, ami könnyen végzetes lehet. Az ideális kaktuszföld laza, jó vízáteresztő, és legalább 50%-ban tartalmaz ásványi anyagokat, például perlitet, lávazúzalékot, durva homokot vagy apró kavicsot.
A tápanyagdús, humuszos közeg ilyenkor nem előny, mert a növény pihen, nem nő – a cél inkább a gyökér épségének megőrzése. Fontos, hogy a cserép alján mindig legyen vízelvezető lyuk, és ha alátétet használunk, az öntözés után a maradék vizet azonnal öntsük ki.
Mikor kell teljesen leállni az öntözéssel?
Amint a hőmérséklet 15 °C alá csökken, a legtöbb szobai kaktusz már nem igényel vizet. Ha hűvösebb, világos helyen teleltetjük őket (például ablakpárkányon vagy verandán), akár decembertől februárig egyáltalán nem szükséges locsolni.
A túlöntözés tünetei – puhult szövetek, sárguló tövek, kellemetlen szag a földből – ekkor már visszafordíthatatlan károkat jeleznek. Ezért a legbiztosabb módszer, ha kevesebbet öntözünk, mint amennyit gondolnánk, hogy kellene.
Fény, hőmérséklet és víz egyensúlya
Ősszel a kaktusz sikeres átteleltetésének három pillére a fény, a hőmérséklet és a víz aránya. A növény kevesebb vizet igényel, de továbbra is sok fényt. A meleg, párás szobákban tartott példányokat ritkábban öntözzük, viszont ügyeljünk a légmozgásra, hogy elkerüljük a pangó nedvességet!
A hidegebb, szellősebb helyen tartott növények még kevesebb vizet igényelnek, viszont meghálálják, ha a nyugalmi időszak után, kora tavasszal fokozatosan visszatérünk a rendszeres öntözéshez.
Képek: Pixabay.
