A június a rózsaágyásokban tevékenyen telik. Rengeteg az esetleges növényvédelmi feladat, akár az első virágzásokon is túl vagyunk.
Az első virágok
Aki szereti a rózsát és alaposan megfigyeli őket, akkor már az első virágzásból sok minden kiderülhet. Ha túl apró bimbókból nyílnak a virágok, melyek hamar elnyílnak, akkor a tápanyagok utánpótlásával ugyanúgy érdemes foglalkozni, mint a gyakori öntözéssel. Ugyan idén elég esős volt a május, a hirtelen beköszöntő kánikula gyorsan kiszárította a talajok nagy részét és akár minden nap öntözni kell.
A gyengébb talajokon bátran töltsük fel a rózsák környékét érett komposzttal, érett marhatrágyával vagy kinek kedve szerint műtrágyázhatunk is a tövek körül.
Növényvédelem
Az egyik nagy probléma a már megjelent levéltetvek jelentik most is. Ahogy a rózsáink hozzák a friss leveleket, hajtásokat, úgy kapnak kedvet a levéltetvek is a szívogatáshoz. A levéltetvek ellen rengeteg megoldás bevethető, de a talajunkat is nézzük át, mert általában a hangyák munkája is jelentős, ha sok a levéltetű.
A diplocarponos levélfoltosság egy rendkívül agresszív kórokozó, mely már júniusban látványos tüneteket produkál. Ellene viszonylag nehéz védekezni, mert sokszor gyorsan is terjed és hamar az összes levél kárát látja. Ha viszont a levelek nagyja megbetegszik, onnantól a tövek is gyengülnek. Egyes rózsafajták kifejezetten fogékonyak erre a betegségre, így attól, hogy egyik évben eredményesen meg tudtuk védeni rózsáinkat, sajnos a következő év is hasonló küzdelmet fog tartogatni. Ellene a triazol hatóanyag vagy a kasumagicin hatóanyag a hatékony általában.
Ápolás
Az elvirágzás után a virágzati szárakat érdemes visszavágni, hogy a termésérlelés ne vegyen el a tövektől plusz energiát. Ha kora tavasszal nem metszettük alaposan vissza a rózsatöveket, akkor a nyári időszakban módjával, de még formára igazíthatjuk őket. Virágzás után elsősorban. Folyamatosan a beteg részeket távolítsuk el, ezzel is csak a növényvédelmi munkát segítjük.
A futórózsáknál a támrendszerhez igazítsuk be a hajtásokat, ne hagyjunk nagy lombtömegeket rögzítés nélkül, mert a nagy nyári viharokban akár le is törhetnek a hajtások.
Az oltott bokorrózsákon sokszor megjelennek az alulról előtörő vadhajtások. Ezeket érdemes kimetszeni. A vadhajtások könnyen felismerhetők, mert más a tüskézettségük, más a levélzetük is általában és erőteljesebben növekednek a nemes rózsafajtához képest.
A nyári kánikulában a tearózsákat főleg délután és esti órákban érdemes, bőségesen megöntözni, mert ők jobban tűrik a szárazságot a többi fajtához képest. A legjobban a folytonvirágzó fajták sínylik meg a kánikulát, így ezekre jobban figyeljünk oda mind öntözésben, mind tápanyagellátást illetően.
