Zöldség
Zöldség

Zöldség-palántanevelés és buktatói (I.)

Zöldség-palántanevelés és buktatói (I.)

Agrofórum Online

Kis túlzással a zöldségtermesztés nehéziparának szokták nevezni a palántanevelést. Ha belegondolunk, hogy egy palántagyárban milyen technikai felszereltség mellett nevelik a növényeket, teljesen helytálló a kifejezés. A palánta bizalmi cikk, sok olyan káros elváltozás állhat be a kiültetést követően, ami a rossz palántanevelésre vezethető vissza, ebből eredően a termesztők csak megbízható helyről vesznek növényeket, vagy maguknak állítják elő. Ez utóbbira egyre kevesebb példát lehet találni az árutermesztők körében, de még mindig sokan próbálkoznak saját neveléssel, tegyük hozzá, hogy egy kicsit reszkíroznak.

Miért olyan nehéz a palántanevelés?

Az elvetett mag csírázásához, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező (klimatikus- és talajtényező) optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

A csírázáskor – nevezhetjük első szakasznak is – magas hőmérsékletre, sok vízre és levegős környezetre, oxigénben gazdag termőközegre van szükség. A hőmérsékletigény a későbbi fejlődési szakaszokhoz képest magas, és növényfajonként változik:

Paprika: 28 0C
Paradicsom: 22 0C
Uborka, dinnye, tök, cukkíni: 28 0C
Káposztafélék: 19-20 0C
Fejes saláta: 12-15 0C

A szakaszra jellemző az aktív vízfelvétel, aminek hatására a magvak megduzzadnak, héjuk felreped. Egyszerű fizikai jelenségről, az ozmózis törvényéről van szó, minél nagyobb a magban a sejtnedv töménysége és a talajoldat (közegoldat) közötti különbség, annál gyorsabban játszódik le a mag duzzadása. Gyakori hiba, hogy a szaporító vagy más néven magvető földet (amiben a csírázás történik), feltöltik tápanyaggal, koncentrációját megnövelik, ezzel az ozmózishoz szükséges potenciál különbséget nagymértékben csökkentik, rontják a csírázás lendületét. A mag ebben a szakaszban az endospermiumból táplálkozik, csírázásig, a csíragyökerek megjelenésig nem vesz fel tápanyagot a közegből.

Ideális közegnek számítanak a különféle tőzegek, azok közül is a legjobbak az oxigéndús környezetet biztosító, rostos felláptőzegek. Igaz, ezek lényegesen drágábbak, mint a hazai bányászású fellápok, de 100-200 Ft/db-os palántanevelési költség mellett nem meghatározó tétel.

Gyakori gond a közeg átmeneti vagy tartós kiszáradása, ami a csírázást leállítja, súlyos esetben a csíranövény elpusztulásához vezet. Főleg alsó fűtésű parapetekre helyezett szaporítóládák vagy tápkockák esetében áll fenn ennek a veszélye télen, amikor a hideg miatt intenzívebben fűtünk. A még csírázatlan mag kevésbé érzékeny a kiszáradásra, de ha a sziklevelek megjelennek, érzékennyé válik.

Palántanevelés során is használnak drazsírozott magot, amelyet könnyebb vetni, arról nem is beszélve, hogy a burokanyag növényvédő szereket, lassított hatású tápanyagokat, esetleg a csírázást és gyökeresedést serkentő hormonokat is tartalmaz, amelyek igen kedvező hatásúak lehetnek a kelést követő időszak fejlődésére. Ilyen esetben sokkal több vízre, nedvesebb környezetre van szükség, mivel a drazséanyag leválása is sok vizet igényel. És ha ilyenkor nem elég nedves a közeg, a drazsé a mag elől vonja el a vizet, amivel elhúzza, esetleg leállítja a csírázást.

Második szakasznak nevezzük a szikleveles kort, amikor megjelennek a gyökerek és a sziklevelek. A palánta vízigénye ilyenkor visszaesik, sok fényre, és a csírázáshoz képest alacsonyabb hőmérsékletre van szükség.

Paprika: nappal, borús idő esetén 18-20 0C
nappal, napos időben 20-22 0C
éjjel 16-18 0C
Paradicsom: nappal, borús idő esetén 17-18 0C
nappal, napos időben 18-20 0C
éjjel 16-18 0C
Kabakosok: nappal, borús idő esetén 18-20 0C
nappal, napos időben 20-22 0C
éjjel 18 0C
Káposztafélék: nappal, borús idő esetén 14-16 0C
nappal, napos időben 16-18 0C
éjjel 14-15 0C
Fejes saláta: nappal, borús idő esetén 14-16 0C
nappal, napos időben 16-18 0C
éjjel 5-7 0C

Gyakori hiba ebben a szakaszban a fényhiány, a túlöntözés és a magas hőmérséklet tartása, aminek következménye a palánták megnyúlása. Vízigény a lomblevelek kifejlődéséig minimális, a szellőztetés és az alacsonyabb (fenti) hőmérsékleti értékek tartása feltétele az egészséges, palántadőlés-betegség mentes növényeknek. A pótmegvilágítás a nagyüzemi palántanevelésben általánosan bevett gyakorlat, kisüzemben nem megoldott. Ezért a palántanevelőt borító üveg és fóliának a rendszeres tisztítására nagy gondot kell fordítani!

Harmadik szakasznak mondható a lombleveles kor, a palánta környezeti igénye jelentősen megváltozik ebben a fenológiai szakaszban. Több vízre, magasabb hőmérsékletre, és folyamatos tápanyagellátásra van szükség. Ennek megfelelően az alábbi értékek tartására kell törekedni:

Paprika: nappal, borús idő esetén 20-22 0C
nappal, napos időben 22-25 0C
éjjel 18-20 0C
Paradicsom: nappal, borús idő esetén 18-20 0C
nappal, napos időben 20-24 0C
éjjel 18-20 0C
Kabakosok: nappal, borús idő esetén 20-22 0C
nappal, napos időben 22-25 0C
éjjel 18-20 0C
Káposztafélék: nappal, borús idő esetén 15-18 0C
nappal, napos időben 18-20 0C
éjjel 15-16 0C
Fejes saláta: nappal, borús idő esetén 16-18 0C
nappal, napos időben 18-20 0C
éjjel 6-8 0C

A fényhiány pótlásaként az uborkát, a paradicsomot és a paprikát szét szokták rakni. Ezt a műveletet akkor kezdik, amikor a lomblevelek széle egymást takarja. A szétrakást célszerű többször is megismételni egészen a kiültetésig, erre az időre már csak 18-20 növény maradjon négyzetméterenként!

Cink, mint nélkülözhetetlen növényi tápanyag

2019. november 18. 04:37

A cinkhiány jelensége nem mondható nagyon gyakorinak és általánosnak a növénytermesztésben, de egyes fajok, növénycsoportok esetében rendszeresen megfigyelhető.

Minden évben nagy a kereslet a korai burgonya iránt!

2019. november 12. 04:36

Úgy tűnik, hogy a korai burgonya termesztői oldalról is egy ígéretes, gazdaságos vállalkozás, noha a szabadföldön és hajtatásban is csak előnövényként, korszerűtlen, kisebb légterű fóliák alatt termesztik.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (II.)

2019. november 3. 04:36

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.

Világméretekben a zöldségágazat húzónövénye: a paradicsom

2019. november 2. 11:58

Világméretekben napjaink legdinamikusabban fejlődő agrárágazata a zöldségtermesztés, húzónövénye a paradicsom. Ma már világviszonylatban közel 180 millió tonnát állítanak elő belőle, ez a világ összes zöldségtermelésének 17%-a.

Kényes egyensúly: gazdaságosság, fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás

2019. november 12. 08:19

A hollandiai Nunhem adott otthont a BASF 2019. október 9. és 10. között megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatójának, amelyen a multinacionális vállalat főbb stratégiai irányvonalait mutatták be.

Jól fogy a portugál zöldség

2019. március 10. 11:03

A portugál gyümölcs- és zöldségfélék exportjának összesített értéke 2018-ban először haladta meg a 1,5 milliárd eurót.

Fellendülhet a hazai sárgarépa-termelés

2018. október 29. 10:36

A jelenlegi termőterület mintegy 50 százalékkal megnőhet az elkövetkező 7-8 évben, ha az Austria Juice Hungary Kft. tavaly átadott, idén üzembe helyezett érsekhalmi új feldolgozóüzemének tervei megvalósulnak.

4,4 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak tavaly novemberben

2019. január 14. 10:02

A gabonafélék ára 13,4 százalékkal nőtt, ezen belül a búza ára 21,5, a kukoricáé 6,0 százalékkal.