A talajjavítás az egyik legalapvetőbb dolog, amióta közismerten rossz állapotban vannak a hazai talajok. Ez sok tényezőnek köszönhető, de nézzük sorra, hogyan javíthatunk fel egy homoktalajt, ami a leginkább a szerkezet nélküli talajok közé tartozik!
Miért a homoktalajjal kezdem a témakört? Talán csak azért, mert a szerkezet nélküli talajok közé tartozik, amiben az élet gyakorlatilag nullával egyenlő lehet, ha nem vigyázunk rá és nem ápoljuk megfelelően.
A homoktalaj általánosságban
Aki járt már tengerparton, az pontosan tudja, hogy milyen sivár, tűzforró nyáron a homok. Az alföldi talajok jó része is pontosan ugyanilyen. Néhol gyomosodik, ott nekilátnak kiirtani, de alapvetően a humusz a legcsekélyebb mértékben tud csak megjelenni, hiszen a szél pillanatok alatt elviszi azt a csekély réteget is, amiből aztán élőhely lehetne.
Innen már sejthető, hogy a homoktalaj egyik nagy segítője a talajtakarás, bármilyen formája megoldást jelent. Mivel így nem fog annyira felforrósodni, a talajlakó életközösségek is elkezdhetnek kialakulni, ráadásul a szél sem erodálja még jobban.
Mi a helyzet a tarackkal?
A tarack ellen annyira sokan tiltakoznak, hogy csoda, hogy még mindig van, ahol létjogosultsága van. A tarack ezzel szemben nagyon jól tudja fogni a homoktalajt és egy olyan talajban, ahol a szél ugyanúgy veszélyt rejt, mint az, hogy felforrósodik, a tarack nyújt segítséget többek között. Nagyon sok homoki kertben a tarack adja a gyepet, nyáron is fenntartható formában.

Tény, hogy nagyon nagy aszálynál és télen a tarack nem mutatós, de mivel a legkevesebb csapadékra is kizöldül, így gyakorlatilag minden olyan felület, ami nem fenntartható másképp és gyomosodást sem akarunk a tarackkal jól takarható.
Ugyanígy hagyhatjuk megtelepedni a virágzó növényeket, vadvirágokat, méhlegelőnek kialakított felületeket is. Minél több szintben van növényzet, annál jobban tud a talaj is regenerálódni és vizet tárolni.
Mélymulcs és homok
Itt lehet sokan megköveznek, de a homok és a mélymulcs, abban a klasszikus formájában nem barát. Képzeljük el azt az édességet, ahol a kemény puding tetején egy krémes karamellréteg van. Nem keveredik össze. És ha össze is keverjük, akkor is a két anyag egymástól elválik egy jó darabig. Na, ugyanez a helyzet a homokra no-till jelleggel rátett mulcsréteggel is. Saját tapasztalat, hogy egy nyár alatt az érett marhatrágya is plakkokba kikeményedve összeáll, és nem lehet vele bánni, nem lehet nedvesíteni sem.
A homok az a talajtípus, ahol érdemes lehet köztes rétegként egy kevert réteget kialakítani és csak később mélymulcsot tenni rá, mert így elkerülhető ez a vastag és áthatolhatatlan réteg. Utána már működni fog a mélymulcsos művelés is.
Kiemelt kép: Pixabay