A nyári meleg beköszöntével sok kerttulajdonosban felmerül a kérdés: vajon tényleg minden nap öntözni kell a kertet? A rövid válasz az, hogy általában nem. Sőt, a mindennapos locsolás sok esetben többet árt, mint használ.
A növények és a talaj szempontjából is fontosabb az öntözés módja és mennyisége, mint a gyakorisága.
Mi a baj a túl gyakori öntözéssel?
A túl gyakori, kevés vízzel történő locsolás arra „tanítja” a növényeket, hogy a talaj felső rétegében keressék a nedvességet. Ilyenkor sekély gyökérzet alakul ki, ami különösen sérülékennyé teszi a növényeket a hőségben és az aszályos időszakokban. Egy mélyebbre hatoló, alapos öntözés ezzel szemben arra ösztönzi a gyökereket, hogy lefelé növekedjenek, ahol tovább marad nedves a talaj.
De miért locsolnak az emberek mégis naponta?
Sokan azért locsolnak naponta, mert úgy látják, hogy a növények délutánra lekókadnak. Ez azonban nem mindig jelent valódi vízhiányt. A nagy melegben a növények természetes védekezésként is lankaszthatják a leveleiket, hogy csökkentsék a párologtatást. Ha estére magukhoz térnek, nem feltétlenül szomjasak. A túlöntözés viszont oxigénhiányos talajt, gyökérrothadást és gombás problémákat is okozhat.
TIPP: Mielőtt bármilyen öntözési módszert váltana, először vizsgálja meg a talajt, mert ahány talaj és talajállapot, annyi ideális öntözési idő és mód van.
Mi a helyzet a gyeppel?
A gyep különösen érdekes kérdés ebből a szempontból. A sokak által megszokott napi locsolással rövid távon ugyan zöldebbnek tűnhet a fű, hosszabb távon viszont gyengébb gyepet eredményezhet. A fű jobban jár ritkább, de kiadós öntözéssel, amikor a víz mélyebbre szivárog. Így a gyökerek is mélyebbre húzódnak, és a gyep ellenállóbb lesz a száraz időszakokban. Nem véletlen, hogy egyre többen csökkentik a gyepfelületet, vagy választanak szárazságtűrőbb kertmegoldásokat.
Persze nem minden növény viselkedik ugyanúgy. Egy frissen ültetett palánta vagy balkonláda akár napi öntözést is igényelhet a legforróbb napokon, hiszen kevés föld áll rendelkezésére. Egy több éve beállt cserje vagy évelő azonban gyakran sokkal kevesebb vízzel is jól boldogul, mint gondolnánk. A természetközeli kertek egyik nagy előnye éppen az, hogy idővel önfenntartóbbá és ellenállóbbá válnak.
Mikor öntözzünk?
Az sem mindegy, mikor történik az öntözés. A déli órákban kijuttatott víz jelentős része gyorsan elpárolog, ráadásul a felhevült leveleken megülő vízcseppek perzselést is okozhatnak. A kora reggeli locsolás általában sokkal hatékonyabb. Ilyenkor a talajnak van ideje beszívni a nedvességet, a növények pedig fel tudnak készülni a nappali melegre.
A mulcsozás nagyon sokat segíthet a vízőrzésben
Sokat segíthet a talaj takarása is. A mulcs, a levágott fű, vagy akár egy lazább növénytakaró jelentősen csökkenti a párolgást, így ritkábban kell öntözni. Egy jó szerkezetű, humuszban gazdag talaj szintén tovább tartja a nedvességet, mint a gyakran bolygatott, kiszáradó föld.
A kert tehát nem attól lesz egészséges, hogy naponta slaggal járjuk végig. Sokkal inkább attól, hogy megfigyeljük a növényeket, értjük a talaj működését, és tudatosan alkalmazkodunk az időjáráshoz. Néha éppen az a legjobb, amit nem teszünk meg: például nem locsolunk automatikusan minden este csak megszokásból.
Kiemelt kép: Pixabay
