A növényvédő szerek háztáji alkalmazása során is rendkívül körültekintően kell eljárnunk, hogy az emberi egészség, az állatok védelme és a növények hatékony kezelése mindvégig biztosítva legyen. Ennek szerves része, hogy a méhekre és más beporzó szervezetekre a permetezés alatt és után is vigyázzunk.
Egy egészséges, fajgazdag kertben egymást érik a különböző virágzási idejű dísz- és haszonnövények, ezért egy szükségszerű növényvédelmi kezelésnél körültekintően fel kell mérni, hogy milyen hatással lehet a kezelendő növény környezetére és a kertben élő állatokra (emlősökre, rovarokra) egy adott készítmény használata.
A növényvédő szerek engedélyezésének és értékelésének is szerves része az, hogy felmérjék a környezeti kockázatait a növényvédő szer szabályos kijuttatásának. A méhek védelmére született meg a méhkímélő technológia, amely a méhekre mérsékelten veszélyes és mérsékelten kockázatos készítmények használatát szigorúan szabályozza.
A növényvédő szer engedélyokiratának rejtelmei
A növényvédő szerek engedélyokiratában „Az emberre, állatra, környezetre való veszélyességre és a biztonságos felhasználásra vonatkozó előírások” között a veszélyességi tulajdonságoknál szerepelnek a következő kategóriák:
- a készítmény p.o. LD50 értéke,
- méhveszélyesség (toxicitás és kockázatbecslés alapján),
- vízi szervezetekre való veszélyesség,
- tűzveszélyességi besorolás.
A növényvédő szereket a méhveszélyességi kategórián belül a toxicitás (röviden kémiai vagy biológiai mérgezőképesség) alapján a következő csoportokba sorolják:
- Kifejezetten kockázatos – Méhekre kifejezetten veszélyes: a méhek védelme érdekében ezeket a készítményeket virágzó növényállományban használni tilos;
- Mérsékelten kockázatos – Méhekre mérsékelten veszélyes: kizárólag méhkímélő technológiával* alkalmazhatók ezek a növényvédő szerek, amennyiben erre az engedélyokirat előírásai kiterjednek;
- Nem jelölésköteles – Méhekre nem veszélyes: ezek a készítmények virágzó növényállományban, vagy méhek közelében korlátozás nélkül alkalmazhatók, de az engedélyokirat ekkor is tartalmazhat korlátozó intézkedéseket (pl.: más növényvédő szer hatóanyagokkal történő keverhetőség, egy vegetációs időszakban a kezelések maximális számának korlátozása).
*A méhkímélő technológia a következő előírásokat tartalmazza:
„Virágzó kultúrákban vagy mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén, illetve, ha a területet bármely okból a méhek látogatják, kizárólag méhkímélő technológiával juttatható ki. Ilyenkor a védekezés csak a méhek repülési időszakának befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg. A kezelést 23 óráig be kell fejezni, illetve 23 órától a következő nap alkonyatáig szüneteltetni kell.”
A hazai jogi szabályozás
A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (FVM) rendelet 15. § rendelkezik a méhek védelméről a kémiai növényvédelem vonatkozásában. A rendelet értelmében tilos gazdasági növényt méhekre kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel kezelni, amennyiben a méhek:
- a virágzás ideje alatt (vagyis a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban) látogatják a növényeket;
- ha a gazdasági növényt a méhek bármely okból (pl.: mézharmat jelenléte miatt) látogathatják.
Ezenkívül, ha a kezelt növényt vagy annak környékét méhek számára vonzó növények borítják (pl.: virágzó gyom- vagy fűszernövények), akkor csak a méhekre nem jelölésköteles, vagy a méhekre mérsékelten veszélyes készítmények méhkímélő technológiával történő alkalmazása megengedett.
Mi a helyzet a szerkombinációkkal?
Házikerti körülmények között ritkábban kerülhet egy tankkeverékbe pl. két rovarölő szer hatóanyag, mint a szántóföldi és kertészeti növénytermesztés során, de itt meg kell jegyezni, mennyire fontos ellenőrizni azt, hogy egyes hatóanyagok keverhetőségét korlátozza-e az engedélyokirat.
A 2014-es hazai méhpusztulás hívta fel a figyelmet arra, hogy két, méhekre nem jelölésköteles készítmény együttes hatása is okozhat jelentős méhpusztulást, minden szabály betartása mellett, ezért a nemzetközi és nemzeti értékelési rendszer is nagy hangsúlyt fektet a növényvédő szer hatóanyagok keverhetőségének vizsgálatára is.
Összefoglalva
A hazai szabályozás értelmében a virágzó termesztett növénykultúrát, és a házikertben növényvédő szerrel kezelt virágzó növényeket méhekre kifejezetten veszélyes készítménnyel kezelni tilos!
A permetezendő növényt virágzása alatt, vagy ha a növény környékén éppen virágzó növények (pl. rozmaring, pitypang, kamilla) nőnek, akkor ezekben az esetekben csakis:
- méhekre mérsékelten kockázatos növényvédő szerrel, méhkímélő technológia alkalmazásával lehet kezelni, feltéve, hogy az adott növényvédő szer engedélyokirata a méhkímélő technológia alkalmazását lehetővé teszi, vagy
- méhekre nem jelölésköteles növényvédő szer használható.
A növényvédő szerek keverhetőségének ellenőrzésére kérjük ki szakember véleményét, vagy ellenőrizzük a Nébih hivatalos hatósági növényvédő szer adatbázisában a készítmény méhveszélyességi besorolása mellett az alkalmazási előírásokat! Az adatbázist és az aktuális jogszabályokat erre a linkre kattintva érjük el:
Kapcsolódó cikkek:
- Beporzó rovarok védelme
- Méhkímélő növényvédelem
- Mit ad a vadméh a mezőgazdaságnak?
- Virágzáskor csak méhkímélő technológiával védekezhetünk
- Összefoglaló a növényvédő szerek háztáji alkalmazásáról
- Amikor az 1+1 nem 2, avagy a rovar- és gombaölő szer tankkeverékek hatása a méhekre
- Gyümölcsöskertek virágfalói: a bundásbogarak
- A gabonafélék virágzásakor is nagyon fontos a méhkímélő technológia
