Sokan vágynak lepkebarát kertre, de ahhoz több dolgot is teljesíteni kell a házikertben. Nézzük sorra az alapokat a lepkék szemszögéből!
A rovarvilágban a pillangók is egy átalakulási folyamaton mennek keresztül, mire a hernyóból elérik a pillangó állapotot, vagyis mire kifejlődik az imágó. Bármennyire meglepő, a pillangó imágó állapota a legtöbb lepkefajnál a legrövidebb időt is jelenti élete során. Ebben a rövid időszakban kell szaporodjanak, ekkor történik a párzás és a peték lerakása is.
Az imágók a virágok nektárjával táplálkoznak, besegítenek ezáltal a beporzásba is. Egy lepkebarát kertben erre az időszakra kell elsősorban koncentrálni, hogy rövid idő alatt kellő mennyiségű nektár álljon a rovarok rendelkezésére.
Emellett a tervezéskor oda kell figyelni arra is, hogy az érési táplálkozáshoz és az átteleléshez is legyen meg minden ideális körülmény a lepkéink számára.
A lepkék a szárnyaik színezete, rajzolata, a fajra jellemző viselkedésformák alapján találnak egymásra, illetve sok fajra jellemzőek a jellegzetes illatminták is. A szexferomon-csapdázásban az integrált növényvédelem is pont ezt használja ki előrejelző jelleggel.
A lepkék között a növényvédelem számára vannak igen kártékony fajok is, amelyekről szintén szó lesz a kertészfüzetben, mert bár a pillangók rendkívül szépek tudnak lenni, ne essünk abba a hibába, hogy elvakultságunkban gazdasági kárt is okozunk saját magunknak, vagy épp környezetünknek!
Egyben az egyes fajok jellegzetességeit is érdemes lesz majd megtanulni és kifigyelni, hogy csak olyan fajokat csalogassunk be, amelyekben tényleg örömünket is leljük.
A párválasztást egy látványos nászrepülés előzi meg, amelyet többnyire tisztásokon, dombtetőkön figyelhetünk meg, ahol elegendő tér van a tánchoz. Ez egyfajta udvarlási tánc, amelyet a hím ad elő a kiválasztott nőstény pillangójának.
A nőstények ezután a petéiket igen körültekintően rakják le, mert minden lepkefajnak megvan a kedvelt növénye is. Ezt már a kert megtervezésekor érdemes tanulmányozni. Ilyenkor a nősténynek az a fontos, hogy a kikelő petéknek biztonságos legyen a választott növény, és nyilván az sem baj, ha a kezdeti táplálkozást már ott el tudják kezdeni. A kikelő hernyók rágótevékenysége viszont fontos tényező egy biokertészkedést szeretőnek, mert a hernyók bizony igen falánkak tudnak lenni.
Lepkék és tápnövények
Az egyes lepkefajoknál megfigyelhető, hogy csak bizonyos növényfajokhoz vonzódnak, egyesek azon belül is kifejezetten csak 1-2 növényfajhoz. Ezeket a növényeket tápnövényeknek nevezzük, mert a hernyóik számára ezek adják majd a táplálékot.
A pillangók a petéiket védettebb helyre próbálják lerakni a tápnövényeken. Ez lehet a levelek fonákja, a virágok szirmai, maguk a virágokon belüli védett részek, a virágzatok, vagy akár a levél-szár találkozások.
A peték elhelyezkedése is jellegzetes egyes lepkefajoknál. Míg egyesek egyesével helyezik el a tojásaikat, addig más fajok csoportosan. Vannak lepkefajok, amelyek viszont „csak elszórják” petéiket.
A tápnövény biztosítása azért fontos egy lepkebarát kertnél, mert a petékből kikelő hernyócskák azonnal táplálkozni kezdenek. Ilyenkor viszont nem árt, ha olyan növényen teszik ezt, amely nekünk nem pont a veteményes közepén lévő haszonnövényünk. Mivel a hernyók nem érzik például a csípős ízt, így akár egy chilipaprikatövet is képesek megrágni, vele együtt a chili termését is, ami már komoly gazdasági kárt is jelenthet.
A hernyók táplálkozásánál fajonként eltérő, hogy a növénynek mely részét rágják. Egyesek a levelekre, mások a virágokra, vagy épp a termésekre specializálódnak. A zöld paradicsombogyókat vagy éretlen paprikákat is pontosan ezért szeretik, mert bizonyos fajoknak kedvenceik a zöld, lédús termések, magvak.
Mivel a hernyók bőre nem rugalmas, ezért a hernyó vedlik. A folyamatos evésnek köszönhetően gyorsan növekszik, fejlődik. Ezt nevezik érési táplálkozásnak. A kinőtt bőrt levedli, és az utolsó vedlést követően a hernyó keres egy védett helyet, majd elkezd bebábozódni (vagy csak áttelel).
Milyen fákat, cserjéket telepítsünk?
A mandula, galagonya, hárs, díszalmák, törpeszil, naspolya, jezsámen a leginkább alapvető növények közé tartoznak. Jól mutat mellettük a levendula, a japán gyöngyvessző, a fagyal, a fekete bodza, a különböző orgonafajták, a kerti gyöngyvessző, a mályvacserjék, de akár a trombitafolyondár is.
Összegezve röviden tehát, ha valóban lepkebarát kertet szeretnénk, akkor a lepke minden életfázisához megfelelő növényzetre és itatóra lesz szükség, hiszen az érési táplálkozáshoz szüksége van a megfelelő növényekre.
A lepkebarát kertben a fák és cserjék mellett az évelőágyásoknak és az egynyári virágoknak is külön szerepük van.
A lepkebarát kertnél az is fontos szempont, hogy a vegyszerek használatát minimalizálni kell, így akár az egymást segítő növények rendszerével is dolgozhatunk még a veteményeskertben is.
Kiemelt kép: Pixabay
