Minden évben rengeteg jó zero waste és kevésbé jó zero waste ötletet lehet olvasni az interneten magvetés témakörben, de lerántom kicsit a leplet a kérdésről, mert nagyon félre is mehet a magvetés, ha nem jól csináljuk.
Zero waste ötleteket keresünk és mégis eredményes magvetést szeretnénk? Akkor menjünk biztosra, és végre felejtsük már el a tojástartót. Elnézést kérek a spoilerért, de a legtöbb olvasói levél úgy érkezik be a palántanevelés idejében, hogy agyonáztatott tojástartókban szenvedő növények képeit nézzük, és természetesen biztos mindenki benne, hogy “csak a maggal lehet a baj”. Nem. A maggal ilyenkor általában semmi gond nincs.
Zero waste: okos és kevésbé praktikus ötletek
Zero waste ötlet lehet a tetejét elhagyott műanyag ételhordó doboz is, amire forró 100-as szöggel alul lyukakat kell készíteni, hogy a felesleges víz ki tudjon alul folyni. A 100-as szöget persze ne kézzel fogjuk meg azért hevítéskor, mert forró hangulat lesz belőle, hanem egy fogóval.
Zero waste ötletek közé említik az általam nagyon nem kedvelt tojástartós és kartondobozos verziókat is, de itt az első öntözésnél a tojástartó átázik és borul minden mindenhova. Emellett hamar be is penészedik a tojástartó és a talaj is, ami a gyökerek berothadásához vezet.
Cserepek: agyagcserép vagy a műanyag a jobb?
A magvetés szempontjából az egyik legfontosabb dolog, hogy a cseperedő magoncok stabil melegben legyenek. A tapasztalat az, hogy az agyagcserepek nem tudnak elég stabilan átmelegedni, és ha visszahűlnek, akkor nehezebben melegszenek vissza, így nagyobb a hőingás a cserép talaján belül.
Az agyagcserepekben viszont a kaktuszok és pozsgások magvetése tud eredményesebb lenni egyébként, ha jót is kéne példaként hozni.
A műanyag cserepeknél általában jobban szabályozható a talajban a hőmérséklet, ha bármiért lehűlnek, gyorsabban is melegszik vissza a talaj. Bár az agyagcserépnél a szellőzőképességet szokták még érvként felhozni a műanyag ellen, de nem véletlenül készülnek a profi magvető tálcák is műanyagból. Ráadásul fertőtlenítés szempontjából is praktikusabbak.
Bármelyiket is választjuk nagyon fontos, hogy ki legyen takarítva. Ne legyen vízköves, sókiválásos sem, és a kártevőktől és kórokozóktól is mentes legyen. Ezt nagyüzemekben szem előtt tartják, de kiskertben is fontos a fertőtlenítés, mivel a magvetésnél a kis magoncok nagyon érzékenyek a fertőzésekre, és így egy lépést tehetünk már a megvédésük érdekében.
Szaporítótálcák és sejttálcák, szivartálcák
Aki kicsit professzionálisabban akar magot vetni, vagy több palántára van szüksége és van ideje tűzdelni (pikírozni) is, annak a legegyszerűbb a szaporítóláda használata. Viszonylag sok mag elfér vetésnél benne, ha jól kezeljük az öntözést, akkor nagyon sok egészséges palántát lehet megnevelni bennük.
A sejttálcák és szivartálcák annak valók, akik szemenként akarnak vetni vagy dupla szemesen, mondjuk paprikamagot, mert itt akár a kiültetésig benne tartható a palánta a tálcában és utána alulról picit felfelé megnyomva egy-egy “sejtet”, a palánta sérülésmentesen kiszedhető a tálcából.
Itt érdemes megjegyeznem, hogy minél kisebb “lyuk” van a sejttálcában (szivarpalánták), annál nehezebb kiszedni a palántát és annál fontosabb lesz a megfelelő talajkeverék is, mert ha a gyökerek fejletlenek és nincs a közeg teljesen átszőve, akkor könnyen beleszakadhat a kis palánta a tálcába földdel együtt.
