A vetési és ültetési szezon márciusban kezdődik és – egy jól átgondolt ültetési tervvel – egész szezonban tart. Az alapos tervezés kiemelt jelentőségű magaságyás esetén, hiszen kis területből szeretnénk kihozni a maximumot.
Az ideális talaj kialakítása már ősszel elkezdődik a magaságyásban. Ha nagyobb kertünk van, és sok olyan fahulladék vagy durvább komposzt keletkezik, amellyel nem tudunk mit kezdeni, alakítsunk ki belőle hügelkultúrát. Az alapja fa, amit levelekkel, komposzttal vagy trágyával fedünk, majd kerti földet helyezünk rá.
A bomlás során termelt hőnek köszönhetően optimális talajhőmérsékletet biztosítunk növényeink számára, ráadásul meggátoljuk, hogy a termőföld összetömörödjön. A tavasszal, újonnan kialakított magaságyás esetén sem kell elkeseredni, jól megválasztott minőségű földdel feltöltve, nincs szükség talajjavításra.
Nézzük, milyen növényeket érdemes választani hónapról-hónapra:
Március:
A tavasz hírnökei már kiültethetők a magaságyásba: a retek, a rukkola, a fejes saláta, a spenót, a cékla és a petrezselyem.
Április:
A retek és társai mellé már csatlakozik az újhagyma, a mogyoróhagyma és a póréhagyma.
Május:
Most már tényleg beindul az élet: az előnevelt paradicsom-, uborka-, cukkini-, paprika- és chilipalánták kikerülhetnek a magaságyásba.
Június/július:
A nyári meleg kedvez a brokkolinak, karfiolnak, karalábénak és sárgarépának.
Augusztus:
Ideje őszi salátákat vagy endíviát termeszteni!
Szeptember/október:
Újra vethetjük a fagyálló zöldségeket, a rukkolát, a retket, a bébicéklát, a zellert vagy a petrezselymet.
Novembertől:
Amennyiben megoldható, érdemes fóliával letakarva téliesíteni a magaságyást. Ez megakadályozza, hogy a tápanyagok kimosódjanak tavaszig.
Télen sem kell lemondani a friss zöldségekről, a mángold és a spenót ideális megoldás.
Zöldtrágyát is lehet biztosítani a következő szezonra, olyan növényekkel, amelyek megkötik a nitrogént a talajban, mint például a lóhere, amit februárban be lehet dolgozni a talajba.
