A régi kedvencek ideje lassan megváltozik, ami nem is csoda ezzel a nagy aszállyal és a klímaváltozás tükrében. De mely növények bírják jobban a klímaváltozást?
Évtizedeken keresztül ugyanazok a dísznövények uralták a magyar kerteket. A rózsa, a tuja, a levendula, a hortenzia, a buxus vagy éppen a pázsit sokáig szinte minden kert alapvető eleme volt. Ezek a növények meghatározták a kertépítés hagyományos képét, és sokan ma is ezekhez nyúlnak először, amikor új növényeket választanak.
Az utóbbi évek időjárása azonban egyre több kerttulajdonost szembesít azzal, hogy a korábban bevált megoldások már nem mindig működnek úgy, mint régen. A hosszú aszályos időszakok, a forró nyarak, az enyhe telek és a szélsőséges időjárási helyzetek új kihívások elé állítják a növényeket.
A jövő kertje ezért egyre inkább olyan fajokra épülhet, amelyek természetes alkalmazkodóképességük miatt jobban viselik a változó körülményeket.
Nem minden növény akar ugyanúgy élni
A klímaváltozás hatására gyakran nem maga a növényválasztás a probléma, hanem az, hogy olyan fajokat próbálunk olyan helyen nevelni, amely már nem felel meg az igényeiknek.
Egy nedvesebb, hűvösebb éghajlathoz alkalmazkodott növény a forró, száraz nyarakon folyamatos stressz alatt állhat. Ilyenkor hiába kap rendszeres öntözést vagy tápanyag-utánpótlást, a növény hosszú távon legyengülhet, fogékonyabbá válhat betegségekre és kártevőkre.
Ezzel szemben azok a fajok, amelyek természetes élőhelyükön is találkoznak szárazsággal, erős napsütéssel vagy szélsőségesebb körülményekkel, sokszor könnyebben alkalmazkodnak.
A tuják helyett ideje új örökzöldekben gondolkodni
A tuják hosszú időn keresztül a magyar kertek kedvelt sövénynövényei voltak. Sűrű lombjuk, gyors növekedésük és egész éves zöld színük miatt sokan választották őket kerítés mellé vagy térelválasztónak.
Az utóbbi években azonban egyre több kertben látható, hogy a tuják megszenvedik a forró nyarakat. A sekély gyökérzetű növények különösen érzékenyek a tartós szárazságra, a téli kiszáradásra és bizonyos kártevőkre.
Helyettük egyre nagyobb szerepet kaphatnak a szárazságtűrőbb örökzöldek, például a különböző borókák, a fagyalok vagy egyes babérmeggy-fajták. Ezek között sok olyan található, amely megfelelő helyre ültetve kevesebb gondozással is hosszú távon szép marad.
A klasszikus pázsit helyett változatosabb megoldások jönnek
A tökéletes zöld gyep sokáig a rendezett kert szimbóluma volt. A forró nyarak azonban egyre nehezebbé teszik a hagyományos pázsit fenntartását.
A gyakori öntözés, a rendszeres nyírás és a tápanyag-utánpótlás jelentős erőforrást igényel, miközben a gyep a hőségben könnyen megsárgulhat vagy kipusztulhat.
Egyre több kertben jelennek meg ezért az alternatív megoldások: szárazságtűrő talajtakarók, alacsony növekedésű évelők, virágos gyepfelületek vagy ritkábban nyírt, természetközelibb területek.
Ezek nemcsak kevesebb gondozást igényelnek, hanem sokkal több élőlénynek biztosítanak táplálékot és búvóhelyet.
A mediterrán hangulatú növények előretörnek
A melegebb nyarak miatt egyre több olyan növény érzi jól magát hazánkban, amelyek korábban inkább különlegességnek számítottak.
A zsályák, a díszfüvek, a varjúhájfélék, a pálmaliliomok vagy egyes díszhagymák jól alkalmazkodnak a napos, szárazabb kertrészekhez. Sok közülük vastagabb levelével, viaszos felületével vagy mélyre hatoló gyökérzetével képes átvészelni a vízhiányos időszakokat.
Ezek a növények nemcsak praktikus választások, hanem új karaktert is adnak a kerteknek. Könnyedebb, természetesebb, sokszor mediterrán hangulatot teremtenek.
A cserjék újra főszerepbe kerülnek
A jövő kertjeiben várhatóan nagyobb szerepet kapnak a jól alkalmazkodó cserjék. Ezek a növények méretük és szerkezetük miatt sok esetben jobban viselik a szélsőségeket, mint a kisebb évelők.
A somok, a gyöngyvesszők, a bangiták, egyes pimpófélék vagy a kékszakállú cserjék hosszú időn keresztül díszíthetnek egy kertet, miközben kevésbé igényesek.
Ráadásul a cserjék ökológiai szempontból is értékesek: virágaikkal táplálják a beporzókat, terméseikkel pedig sok madár számára biztosítanak táplálékot.
Az őshonos növények felértékelődnek
A klímaváltozás egyik fontos tanulsága, hogy érdemes jobban figyelni azokra a növényekre, amelyek már évszázadok óta alkalmazkodnak a Kárpát-medence körülményeihez.
Az őshonos fajok nem minden helyzetben jelentenek automatikus megoldást, de számos előnnyel rendelkeznek. Ismerik a helyi talajviszonyokat, az időjárási szélsőségeket, és a velük együtt fejlődött élővilág számára is fontos szerepet töltenek be.
Egy jól megválasztott őshonos fa, cserje vagy évelő sok esetben ellenállóbb és kevesebb beavatkozást igényel, mint egy különleges, de kényes dísznövény.
Nem a legdivatosabb növény lesz mindig a legjobb választás
A kertészetben is vannak divathullámok. Egy-egy növény néhány év alatt rendkívül népszerűvé válhat, majd később kiderülhet, hogy fenntartása egyre több munkát és erőforrást igényel.
A jövő kertje azonban nem feltétlenül a legújabb trendeket követi majd, hanem azokat a növényeket részesíti előnyben, amelyek hosszú távon is megbízhatóan teljesítenek.
A legszebb kert ugyanis nem az, amelyben a legtöbb különlegesség található, hanem az, amelyik harmonikusan működik a környezetével.
A jövő növényválasztása az alkalmazkodásról szól
A klímaváltozás nem azt jelenti, hogy le kell mondani a szép kertről, inkább azt, hogy új szemmel kell nézni a növényeket, és meg kell tanulni olyan fajokat választani, amelyek valóban jól érzik magukat az adott körülmények között.
A szárazságtűrőbb, ellenállóbb és természetközelibb növények nem kompromisszumot jelentenek, hanem egy új kertészeti korszak alapjait.
A jövő kertje valószínűleg nem attól lesz értékes, hogy mennyi vizet és energiát fordítunk rá, hanem attól, hogy mennyire képes önállóan, természetes egyensúlyban működni.
Kiemelt kép: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
