A nepáli katasztrofális villámárvíz kapcsán sokakban felmerült a kérdés, hogy Magyarországon biztonságban vagyunk-e ettől a természeti jelenségtől.
Rémisztő képsorok járták be a világot augusztus 26-án, Nepálban egy gleccseromlás nyomán sárlavina és villámáradás pusztított a kínai határ közelében. Szinte eltörpültek mellette az emberek és járművek, esély sem látszott a menekülésre. A legfrissebb adatok szerint legalább 162 ember halt meg, de 1500 személyt – köztük legalább két magyar állampolgárt – jelenleg is eltűntként keresnek.
A villámárvizek a klímaváltozással egyre gyakoribbá válhatnak, és egyre katasztrofálisabb következményekkel járhatnak. Az angolul flash flood néven emlegetett jelenség már Magyarországon is előfordult, és aligha szabadulhatunk meg már tőle. Villámárvíz akkor alakul ki, ha nagyon rövid idő alatt rengeteg csapadék hullik – olvasható a Másfélfok oldal összefoglalójában. Kialakulásuk és lefutásuk csupán néhány órán keresztül tart, a térbeli kiterjedést tekintve pedig 10–200 négyzetkilométernyi területet is érinthet.
Melyek a legveszélyeztetettebb térségek Magyarországon? Elsősorban a hegy- és dombvidéki régiók, ahol kisebb vízfolyások találhatóak. A szűk patakmedrek nem alkalmasak arra, hogy néhány óra alatt több 10 mm-nyi csapadékot elvezessenek, ezért szükségszerűen áradás lép fel a területen. Az áradást a domborzati tényezők is fokozhatják a gravitáció segítségével. Meglepő módon a városok szintén a kiemelten kockázatos helyszínek közé tartoznak, hiszen rengeteg az aszfalttal (vagyis vízzáró réteggel) borított terület, ami akadályozza a víz beszivárgását.
Elvileg nem lehetett volna baj
Ha az elmúlt fél évtizedet nézzük, a híradások szerint voltak villámárvizek a Somogy megyei Mernyénél, Pusztaszemesen, az Őrségben, Debrecenben, Kaposváron, Szekszárdon, Pécsen, Érden – és a sort még lehetne folytatni, a fenti kritériumoknak megfelelő térségek lakói nem érezhetik magukat biztonságban. Ha egy folyam vízgyűjtőjének felső szakaszán rövid idő alatt több villámárvíz is bekövetkezik, az forrása lehet az alsó szakaszok árvizeinek is.
A HungaroMet külön tanulmányt szentelt a 2021 szeptemberében az Őrségben kialakult villámárvíznek. Az indulást az jelentette, hogy egy rendkívül hosszú életű zivatarcella alakult ki, amiből bő 3 órán keresztül intenzív csapadék hullott. A számítások szerint egy viszonylag kis területen 110 mm eső is leeshetett, ez okozta a villámárvizeket a térség több pontján. Bajánsenyén órákon keresztül hömpölygött a víz, a Kerka patak bajánsenyei, illetve a Zala zalalövői vízmércéjén is hirtelen megugrott a vízszint.
A cellától kissé nyugatra, Szentgotthárd-Farkasfán mindössze 30 mm csapadékot mértek a műszerek, ez volt az érintett területhez legközelebb lévő mérési hely. Elvileg tehát nem kellett volna aggódni, ám a kis kiterjedésű, de nagyon hosszú ideig fennmaradó, egy helyben álló zivatar mégis óriási gondokat okozott. A villámárvizek előrejelzése nem egyszerű, de a szakemberek alighanem egyre jobban ki fogják ismerni a természetét.
3 éve Hevesben is megismerhették a villámárvíz természetét:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
