11℃ 7℃
október 28. Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé
Házikert

Talajunk: mire kell figyelni növényválasztásnál a díszkertben?

Agrofórum Online

Bár a legtöbbször veteményesről és gyomokról írok, mégis a díszkertről is szólni kell, főleg, ha a talaj és a növények kapcsolatáról van szó. Mire kell odafigyelni a növényválasztásnál, ha a talajt vesszük górcső alá?

Amikor új, leendő ügyfél keres meg, hogy kertet szeretne terveztetni, akkor ezernyi kérdést látatlanba is fel tudnék tenni a kerttel kapcsolatban, de ami a leginkább izgalmas már az elejétől kezdve, hogy milyen a kitettsége, a fekvése, milyen a talaja és a végcél micsoda? Bár a végcél sem utolsó szempont, valójában az első pár tényező adja meg azt, hogy a végén milyen növényekkel érdemes dolgozni, hogy akár 25 év múlva is élvezhető kert legyen a végeredmény.

Talajt a növényhez vagy növényt a talajhoz?

A kettő verzió nagyban eltér, és máris mondom, hogy miért! Amikor azt hallom, hogy mindegy a meglévő talaj, ne vigyek talajmintát, úgyis talajcsere lesz, akkor mindig egy csibészes mosoly ül ki az arcomra, hiszen hosszútávon lehet persze valamennyi talajt kicserélni, azért a hely adottságait nagyban nem lehet úgy megváltoztatni, mint azt sokan gondolják. Ha merőben más talaj érkezik a kertbe, mint ami ott volt, akkor sok esetben új gyomnövényfajok is meg fognak jelenni. De mi a helyzet az úgynevezett szomszédhatással?

A szomszéd területekről a talajvízzel és az esővel ugyanúgy érkezik vissza az eredeti talajból mindenféle, ha a kémiai oldalát nézzük. Ez az egyik ok, hogy nem szoktam hatalmas talajcserét javasolni, kivétel akkor, ha építési törmelékkel van tele a terület olyannyira, hogy talajjavítással és takarítással sem lehet javítani a problémát.

A másik az, hogy sosem tudjuk, hogy valóban jobb talajt kapunk, ha hozatunk, nagyon sokszor teljesen kapufa tud lenni egy talajcsere is, ha egy meszes, rossz állapotúra cseréljük a meglévő talajt.

A másik nagyon izgalmas dolog ebben a kérdésben az, amikor homlokegyenest más növényekre vágyunk, mint amire a talaj oldaláról lehetőségünk van, és kezdődik a véget nem érő feladat a talaj kémhatásának savanyításával például. Tipikus „áfonya-, hortenzia-, azálea-, rhododendron-kűrök” ezek, amikor a legjobb az, ha dézsában neveljük a növényt, ha kert szinten nem megoldható a talaj savanyítása ilyen mértékben.

A kérdésre a válasz tehát az, hogy a talajhoz választunk növényt és nem a növényhez talajt, mert így rengeteg plusz feladattól mentesítjük magunkat.

Meszes talajnál mi a megoldás és hogyan tudom meg, hogy meszes-e a talajom?

Emlékezzünk vissza az iskolai kémiaórákra, melyeken tanultuk, hogy az ecettel mennyire szépen elkezd a mész pezsegni!

Ecet minden konyhában megtalálható, így ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megtudjuk, mennyire meszes a talajunk.

Vegyünk egy ásónyomnyi talajt, morzsoljuk össze, hogy elkeveredjen, majd egy kanálnyit tegyünk egy tányérra felkupacolva (nem kell szétteríteni a tányéron) és evőkanállal merjünk rá egy kanál ecetet. Nézzük meg mit látunk!

Ha elkezd lassan pezsegni, netán habzani, akkor nagyon meszes a talajunk. Ha nem pezseg egyáltalán, akkor jó eséllyel egyáltalán nem meszes a talaj. Ha a lassú pezsgés csak olyan kicsi, hogy alig észrevehető, akkor egy enyhén meszes talajjal állunk szembe.

Mindig a talajhoz válasszunk növényt! (fotó: https://pixabay.com/hu/photos/üzem-hajtás-növénytan-talaj-2551467/)

Ha meszes a talajunk, akkor a mészkerülő növényeket felejtsük el, mert nem lesznek hosszútávon kertünk ékei!

Természetesen laborszinten nem így vizsgálódunk, de a legegyszerűbb házi megoldás ez, amit mi magunk is el tudunk végezni.

Nézzük meg a talaj pH-ját!

A talaj pH-jának méréséhez ioncserélt, tiszta vízre van szükség és a talajból kivett földmintára, valamint egy pH-mérőre.

Azért kell desztillált víz vagy ioncserélt víz, mert akkor az nem fogja elvinni a mérési eredményünket tévútra.

A vizet keverjük el a talajjal, és ha elkeveredett, akkor dugjuk bele a pH-mérő végét és nézzük meg az eredményt! Ha a mérés a savas irányba mozdult el, akkor a talaj savanyúnak mondható. Magyarországon ritka a szélsőségesen savanyú kerti talaj, főleg a fenyőkkel és örökzöldekkel telieknél figyelhető meg. Általában a 6,8-8,5 pH között szoktunk mi is találkozni talajokkal, bár megfordult már a kezünk ügyében 9-es pH-jú is. A 6,8 pH alatti talaj is viszonylag ritka hazánkban, de nem lehetetlen.

Míg a lúgosabb talajokat a fuksziák, ciklámenek, tulipánok, fügefa elviseli, addig egy áfonya vagy hortenzia senyvedni fog benne, mert főleg a savas tartományban érzik jól magukat.

Miért fontos tudni a talajunk típusát?

Mert hosszútávon az lesz a mérvadó egy kert telepítésénél, és sokkal kevesebb műtrágyát vagy egyéb külső segítséget kell adni a növényeknek ahhoz, hogy jól érezzék magukat a kertünkben.

Komposztáljuk vagy sem? – A rozmaring dilemmája

2025. október 28. 11:10

Nem minden zöldhulladék bomlik egyformán – a rozmaring csak akkor válik hasznos komposzttá, ha okosan kezeljük.

Inváziós növények, melyeket kiskertbe sem szabad ültetni

2025. október 28. 05:40

Az inváziós növények ültetése – még kiskerti környezetben is – igen komoly ökológiai kockázatot jelent.

Fás szárú növények, amelyek rosszul viselik az őszi ültetést

2025. október 27. 08:10

Ha fás szárú növényeket választunk őszi telepítésre, ismernünk kell azokat a típusokat, amelyeknél ez kockázatos — így elkerülhetjük az ültetés utáni problémákat.

Retro kertek növényei a rózsától a bazsarózsáig

2025. október 27. 05:40

A retro kert kialakítása során a múlt emlékeit idéző növényekkel nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem érzelmileg is gazdag tér alakítható ki.

Talajoltás jelentősége az őszi kalászosok vetése előtt

2024. augusztus 27. 16:10

A talajoltó készítményekben olyan törzsek vannak, amelyek képesek nitrogént kötni, a káliumot és a foszfort pedig felvehetővé tenni a növények számára.

A talaj világnapja: módszerek, melyekkel megőrizhetjük talajaink termékenységét

2022. december 5. 14:16

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén a regeneratív mezőgazdaság forradalmára szeretné ráirányítani a figyelmet a Talaj világnapján.

Mik lehetnek a zöldes, kocsonyás telepek a talaj felszínén?

2023. augusztus 22. 04:38

Amióta gyakran esik az eső, eddig még nem látott, zöldes színű, kocsonyás telepek nőttek a föld felszínén. Egyre szaporodnak. Mik ezek, tudok-e ellenük védekezni?

Szemléletváltó és hiánypótló kiadvány jelent meg a talajélet témakörében

2020. szeptember 25. 04:38

A Phylazonit gondozásában megjelent Varga Sándor – A talajtermékenység mikrobiológiai alapjai és lehetőségei című szakkönyve.