A lehulló csapadékvíz általi erózió, lepusztulás és lemosódás kialakulásának okai összetettek. A természetföldrajzi tényezőkön túl az emberi tényezők is szerepet játszanak benne, kezdve a haszonelvűséggel, azaz, hogy a gazdálkodók a földjükből a lehető legtöbb hasznot termeljék ki. Ennek érdekében ugyanis minél kiterjedtebb területet vonnak művelésbe, mely sok esetben jár egykori árkok, füves és fás területek megszüntetésével, beszántásával és bevetésével.
A vízrendezés a felszínen elfolyó vagy a mélyben mozgó víz elvezetésének olyan módja, mely a területek termékenységét hivatott óvni. A vízrendezési tevékenység a kedvező vízgazdálkodási állapot megteremtéséből, valamint a káros vizek elleni védekezésből tevődik össze. Tágabb értelemben a vízrendezés fogalomkörébe tartozik a folyószabályozások, valamint a belvizek elvezetésének megoldása is.
A vízrendezés a melioráció egyik fontos eleme. A melioráció azon tevékenységek gyűjtőneve, melyek célja kémiai, biológiai, fizikai vagy vízszabályozási tevékenységek által az adott terület termékenységének pozitív irányba történő befolyásolása, a kedvezőtlen tulajdonságok mérséklése vagy megszüntetése.
A talajképződés egy igen lassú folyamat, a talajpusztulás viszont pillanatok alatt végbemehet. A vízerózió folyamata a csapadékhullással vagy hóolvadással veszi kezdetét. A beszivárogni nem tudó víz a lejtéssel rendelkező felületen utat talál magának, és megfelelő lefolyási intenzitás esetén a talaj felső rétegét magával sodorja a mélyebb területek felé.
A lefolyó vizek barázdás, árkos, extrém esetben vízmosás jellegű talajpusztulást idézhetnek elő. A lefolyó víz a talaj legértékesebb szegmensét, a humuszban gazdag réteget viszi el, magával sodorva a kijuttatott növényvédő szerek és műtrágyák egy részét is. Ez amellett, hogy környezeti kockázatot jelent, gazdasági kár is. Tapasztalatok szerint súlyosabb eróziós károk keletkeznek egy hosszú, enyhe lejtésű területen, mint egy rövid, de nagyobb lejtéssel bírón.
Forrás:
