Házikert

Tényleg a Nap után forog a napraforgó?

Agrofórum Online

A napraforgóról sokan úgy vélik, hogy egész nap követi a Nap mozgását – ám ez csak részben igaz! Tudta, hogy a kinyílt napraforgó virágfejek mindig kelet felé fordulnak? Vajon miért alakult ki ez az irányultság? Hogyan képes mozogni a növény még sötétben is? És milyen szerepet játszik mindebben a cirkadián óra?

A napraforgó virágfejek nem mozognak aktívan a Nap után, hanem egy fix, keleti irányultságot vesznek fel, amely evolúciós előnyként alakult ki. Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy a virág már a reggeli napsugarak hatására gyorsabban felmelegedjen, mint más irányba forduló társaik.

Ez a korai felmelegedés nem csupán fizikai jelenség, hanem ökológiai jelentőséggel bír. A beporzók, különösen a méhek, előnyben részesítik a melegebb, naposabb virágokat, ami növeli a virág megtermékenyülésének esélyét. Így a napraforgó „előre programozza” magát a legkedvezőbb helyzetbe! Ez az evolúciós megoldás különösen fontos a természetes környezetben, ahol a beporzók hatékonysága közvetlen hatással van a növény szaporodására és fennmaradására.

Hogyan mozog egy növény sötétben?

A fiatal napraforgó napközben kelet felől nyugat felé hajlanak, majd éjszaka visszatérnek keleti helyzetükbe. A mozgás nem egyszerű fényreakció, hanem a növény saját belső biológiai óráján, a cirkadián ritmuson alapul. Ez a belső időzítő szabályozza a növekedés ütemét és irányát, így a mozgás akkor is folytatódik, ha a növényt ideiglenesen sötétbe helyezik.

A napraforgó „előre programozza” magát a legkedvezőbb helyzetbe

Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a napraforgó pontosan és ritmikusan hajoljon a fényforrás felé, még akkor is, ha az ideiglenesen hiányzik. Kertészként érdemes figyelni erre a jelenségre, hiszen ez a biológiai ritmus erősíti a növény egészségét és segíti a virág fejlődését!

Mit szól ehhez a cirkadián óra?

A cirkadián óra irányítja a szár egyenlőtlen növekedését. Nappal a szár nyugati oldala nyúlik gyorsabban, így a virág fokozatosan nyugat felé hajlik. Éjszaka pedig a keleti oldal növekedése intenzívebb, ami visszabillenti a virágot eredeti, keleti helyzetébe. Ez a ritmikus, billegő mozgás nem a külső fényingerre adott reakció, hanem a növény belső, endogén programja, amely még sötét környezetben is működik, és előre kalkulálja a napi mozgás ütemét.

Ezért ne gondolja, hogy a növények csak a fény hatására reagálnak – belső biológiai órájuk komplex szabályozórendszerként működik, amely megvédi őket a környezeti ingadozásoktól, és lehetővé teszi az optimális növekedést.

Képek: Pixabay.

Mikor és mennyit öntözzük a szobanövényeket? Útmutató a hibák elkerüléséhez

2026. január 16. 11:10

A túl sok törődés is ölhet. Megmutatjuk, mikor és mennyit öntözzön, hogy a szobanövényei végre ne szenvedjenek.

Tavasz a lakásban: cserepes nárcisz sikeres nevelése

2026. január 15. 14:10

A cserepes nárcisz kevés munkával is látványos. Mutatjuk, mire figyeljen az ültetéstől a virágzásig.

Borbolya a kertben: mérgező díszcserje vagy hasznos gyümölcs?

2026. január 14. 11:10

A borbolya látványos, de nem minden faja biztonságos. Mutatjuk, mikor ehető a termés, és mikor jelent kockázatot.

Milyen szempontok alapján válasszunk metszőollót?

2026. január 14. 05:40

Az egyik alapvető kérdés, hogy mitől fogunk majd szeretni egy metszőollóval dolgozni? Mert ugye bármikor elképzelhető egy nagyobb kertben, hogy akár egész nap dolgozni kell vele.

Napraforgó-peronoszpóra: továbbra is fejtörést okoz a növényvédelemben

2024. július 24. 10:40

Manapság a jelentősége visszaszorulóban van, de az idei év csapadékviszonyai kedveztek a kórokozó fellépésének.

Őszi vetésnél fokozottan figyeljünk a talajlakó kártevőkre!

2018. augusztus 19. 11:17

A konkrét, táblaszinten történő kártevő és betegség fellépésének és terjedésének a megfigyelése a földhasználó vagy pedig a vele szerződésben álló növényorvos feladata.

A napraforgótermesztés kulcsa 2021-ben is a növényvédelmi technológia

2021. április 7. 04:46

A napraforgóhibridek kiválasztása előtt mérlegelnünk kell, hogy területünk gyomviszonyai mellett mire számíthatunk tavasszal, hiszen a vetőmag kiválasztásával egyidőben el is dől a tavaszi gyomirtási technológiánk is.

A 6 tonnát sem érheti el az idei magyarországi kukoricahozam hektáronként

2024. szeptember 10. 13:10

A KSH adatai szerint az elmúlt 15 évet tekintve egyedül 2012-ben (4,8 millió tonna) és 2022-ben (2,8 millió tonna) volt ennél alacsonyabb a kukorica terméskilátása Magyarországon.