Mi a különbség a vadgesztenye és a szelídgesztenye között? Mindkét gesztenye ehető? Íme a négy legfontosabb különbség.
A gesztenye közkedvelt őszi csemege, ám sokan nem tudják, mekkora különbség van a szelídgesztenye és a vadgesztenye között.
Melyik gesztenyét ehetjük meg?
A gesztenyefélék (Castanea) nemzetségébe mintegy tizenkét faj tartozik, köztük a szelídgesztenye, a japán gesztenye (Castanea crenata) és az amerikai gesztenye (Castanea dentata), amelyek mindegyike ehető. Ezzel szemben a vadgesztenye nem a gesztenyefélék családjába, hanem a Szappanfafélék családjába tartozik. Ez nem alkalmas fogyasztásra, lenyelve hányingert, hányást okoz.
| Jellemző | Vadgesztenye | Szelídgesztenye |
| Jellegzetessége | A termést körülvevő tüskés, bőrszerű tok | Kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós |
| Ehető | Nem | Igen |
| Virágzási idő | Áprilistól júniusig | Júniustól júliusig |
| Virág | Feltűnő, felálló virágkoszorúk | Feltűnő, fűzfakéregre emlékeztető virágok |
| Termés | Kerek, gömbölyű | Lapos és szőrös csúcsú |
| Termés hatása | Hányingert okozó | Egészséges |
Vadgesztenye vs. szelídgesztenye: mi a különbség?
A szelídgesztenyével ellentétben a vadgesztenye nem ehető az emberek és a háziállatok számára, mivel mérgező szaponinokat tartalmaz. A két gesztenyefajta külsőleg is különbözik egymástól. Különbözik a termésük alakja, a terméshéjuk, valamint a leveleik és a virágaik megjelenése is.
Első különbség: a termés
A vadgesztenye és a szelídgesztenye termése valójában már önmagában is elég ahhoz, hogy megkülönböztessük a két gesztenyefajtát. A vadgesztenye termése nagyon gömbölyű alakú. A szelídgesztenye termése ezzel szemben kissé lapított, és a végén hegyesre kúposodik. A szelídgesztenye hegyes végeit gyakran kefeszerű szőrök veszik körül.
Második különbség: a terméshéj
A tüskés héj az egyik legkardinálisabb pont a vad- és az édes gesztenye azonosításakor. Bár első pillantásra a gesztenyék terméshéjai hasonlónak tűnhetnek, közelebbről megvizsgálva egyértelmű különbségeket fedezhetünk fel. A vadgesztenye héja bőrszerű, hegyes, tüskékkel kissé ritkásan borított, míg a szelídgesztenye héját sűrűn borítják a tüskék.
Harmadik különbség: a levelek
A gesztenyefákat a leveleik alapján is meg lehet különböztetni egymástól. A szelídgesztenye fényes, bőrszerű,10–20 cm hosszú lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak. Gyakran karéjosak is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2–5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Gyakran használják őket dekorációs célokra. A vadgesztenye levelei ezzel szemben átellenesen álló, ujjasan összetett, hosszú nyelűek. 5–9 visszás tojásdad alakú, fűrészes élű levélkéből állnak. A levelek válla elkeskenyedik, a csúcsuk hegyes.
Negyedik különbség: a virágzás
Ha meg akarjuk állapítani, hogy melyik fa hoz ehető szelídgesztenyét, és melyik vadgesztenyét, akkor tavasszal nézzük meg a virágait. A vadgesztenyefák két-, illetve háromszínű virágai nagy, felálló bugákba állnak össze – ezek miatt a fa dísznövényként különösen népszerű.
A szelídgesztenye hímnős barkavirágzata ezzel szemben nem feltűnő. A két fa virágzási ideje is eltérő. A vadgesztenye áprilistól júniusig virágzik, míg a szelídgesztenye virágai június és július között jelennek meg.
