A jelen kihívásaira válaszolnak. Beszámoló 

– hangsúlyozta Pallós Mihály, a KWS Magyarország Kft. ügyvezetője a cég szántóföldi bemutatóval egybekötött rendezvényén, amelynek a KWS Kukorica Nemesítő Állomása adott otthont Muronyban.

Az előadások között szerepelt Berecz Balázs dél-magyarországi régióvezetőé, aki az őszi káposztarepcéről tartott összefoglalót. Bevezetőjében elmondta, hogy a nemesítés során, amikor egy új hibridet tesztelnek, a KWS előtt az a cél lebeg, hogy olyan terméket alkosson, amely a piacon jelen lévő valamennyi követelménynek megfelel, pl. lehető legmagasabb terméshozamot érje el. Kiemelte, hogy Bács-Kiskun megyében ez messzemenően teljesült, hiszen 500-1000 kg-mal többet teremtek a KWS repcék, mint a konkurens cégek hibridjei.

Miért is tudják ezt a KWS repce hibridek

Ezt a kérdést tette fel, majd meg is válaszolta azt: „Nemesítés során olyan paramétereket viszünk be a hibridjeinkbe, amelyeknek köszönhetően erősebb, korai fejlődés jellemzi azokat mind ősszel, mind a telet követően. A magas növésnek, illetve a több elágazásnak egyértelmű következménye a bő termés.” Kiemelte, hogy a termékportfóliójuk igen széleskörű: van korai, későbbi, törpe és hagyományos repce is, így a magas termésátlagon túl a gyomirtással, illetve az előveteményezéssel kapcsolatos elvárásoknak is meg tudnak felelni.

A portfólióból – a teljesség igénye nélkül – a következőket emelte ki az előadó: „A ROBERTO KWS-t tavaly vezettük be, azokat a gazdákat céloztuk meg vele, akik már a HYBRIROCK-kal pozitív tapasztalatokat szereztek, és hasonló tenyészidejű, de jobb termésű, termőképességű hibridet igényeltek. Ez a hibrid tartalmazza az RLM7 gént, kiváló Phoma-ellenállóság jellemzi, kipergésellenállása, szárstabilitása pedig kiváló.” Az előadó a bemutatott hibridet a WRD^® technológiához javasolta.

A következő hibrid, amit megismerhettünk, az ALLBERICH KWS volt, ami a korábbiakban bemutatotthoz hasonlóan, szintén tartalmazza a RLM7 gént: „A mi térségünkben, Szarvas, Csongrád, Szentes környékén, sőt a Dél-dunántúli régióban fajtasor és üzemi szinten is kimondottan nagy termőképességű repcének bizonyult. Tavaly, Csongrádon 6,2 t/ha termést hozott, így eléggé magasra tette a mércét ebben a féltörpe szegmensben. Az, aki féltörpe, intenzív repcével szándékozik foglalkozni, szántóföldi permetezővel akarja permetezni, de nem áll rendelkezésre hidas traktor, annak nyugodt szívvel ajánljuk ezt a fajtát. A növény magassága 120 cm, szárstabilitása a növény magasságából adódóan kiváló, a becőréteg vastagság a növénymagasság 3⁄4-ével arányos.

Az előadó a portfólió csúcsaként „konferálta” fel az UMBERTO KWS-t, amely 284 nappal a hosszabb tenyészidőjű repcék közé tartozik, mérete szerint pedig hagyományos, 160-180 cm magasságú. „Minden szempont, ami alapján egy termelő repcét választ, az az UMBERTO-ban megtestesül. Korai fejlődése jó, betegségekkel szembeni ellenállósága kiváló, és jól hasznosítja a műtrágyát. Mindennek eredményeképpen 6 tonna/ha feletti termésmennyiséget is képes produkálni. Fehérjetartalma 19,97%, fehérjetermése 915 kg/ha volt a vizsgálati években. A cég prémium vetőmagként is forgalmazza, ami azt jelenti, hogy azoknak a gazdáknak az igényeit ki tudják szolgálni, akik alacsony tőszámmal vetik a repcét, ez a mag akár szemenkénti vetésre is alkalmas.”

Ezt követően a nagyobb gazdaságok érdeklődésére számot tartó MARC KWS-ről hallhattunk, amely a középkései éréscsoportú repcékhez tartozik, és kimagaslóan jó kipergés-ellenállósággal rendelkezik: „Nagyobb gazdaságok keresik elsősorban, amelyek a kampánymunkát szeretnék elhúzni, vagy a kalászosok után szokták a repcét learatni, így számukra ez a kiváló választás.” Az előadó kiemelte továbbá azt, hogy gombabetegségekkel szembeni ellenállósága az ősz folyamán kimagasló.

Végezetül egy újdonságról, a FELICIANO KWS-ről tudhattunk meg információkat: „Jövő évben lesz portfóliónk tagja, azt kell róla tudni, hogy RLM 7 és 3 génnel rendelkező hibrid, mely még erősebb ellenállósággal bír (RLMs), maximális védelmet nyújt a Phoma ellen. Hazai terméseredmények még nem állnak rendelkezésre, a gazdaságokban jelenleg teszteljük, várható, hogy terméshozamban 120%-kal még a ROBERTO-t is felülmúlja.”

Kukorica: maximum ponton vagyunk

Pintér János termékmenedzser a Csávázási megoldások címmel tartotta meg előadását. Mint arra emlékeztette a jelenlevőket, az elmúlt tíz év időjárásának tükrében egyetlen tendencia figyelhető meg, mégpedig az, hogy az extrémitások egyre inkább meghatározóvá válnak. Ennek ellenére tavaly sikerült az elmúlt 18 év második legmagasabb kukorica termésátlagát produkálni, 2018-ban a mintegy egymillió-százezres országos termőterületről sikerült közel 8,2 t/ha átlagot betakarítani a termelőknek. Hogyan lehetséges ez, ilyen időjárási háttérrel? – tette fel a kérdést Pintér János. Előadásában válaszul ismertette a hazai terméspotenciál alakulását 1920-tól napjainkig. Emlékeztetett a kezdetekre, amikor megjelentek a szabad elvirágzású fajták és 1,2-1,3 t/ha volt az a maximális termés, amit a gazdák produkálni tudtak.

Miután a megfelelő fajtákat adaptálták a számukra ideális termelőhelyekre, a természetes technológiák alkalmazásával sikerült ezt a mennyiséget megduplázni. A kilencvenes évekig nem a genetika és kevésbé a technológia, hanem jellemzően az input anyagok oldaláról igyekeztek a terméshozamokat növelni. A kilencvenes évektől kezdődően a földtulajdoni struktúra újra rendeződésének következtében jóval kevesebb input anyag került felhasználásra, így a termésátlag is jelentősen visszaesett mintegy 6 t/ha termésszintre. 2004 mérföldkő volt a termelésben, hiszen ez volt az első év, amikor aszálytűrő hibrideket vezettek be Magyarországon. A 2000-es évek második felét, idézte fel, alapvetően az jellemezte, hogy immár a technológia oldaláról történt a termésszintek alakulása: „A precízebb technológia miatt növekedni kezdtek a terméshozamok. 2012-ben már tőszám-specifikus ajánlatokat tudtunk adni a termelőinknek. Jelenleg pedig eljutottunk oda, hogy a digitalizáció gyakorlatilag körbevesz mindannyiunkat. A kiterjesztett virtuális valóságnak a maximumához közelítünk. Ezt követően el kell azt érni, hogy ezt a fenntartható gazdálkodás szintjét fenn is tudjuk tartani! Számtalan olyan hatóanyagot fognak kivonni, ami miatt megoldásokat kell produkálni a nemesítőknek és növényvédőszer-gyártóknak ahhoz, hogy meg tudjuk őrizni a jelenleg elért termésmennyiséget.”

Legfontosabb nemesítési célkitűzések

Mára, mondta Pintér János, a nemesítőházak nem a termés folytonos maximalizálásában látják elsődlegesen a fejlődés lehetőségét. A szélsőségekre történő szelektálás lehet a válasz a jelen kihívásaira. Sokkal inkább előtérbe helyezik és célul tűzik ki a 100% elérhető termés maximum megtartását. Emellett természetesen egyéb speciális eszközök és javaslatok is vannak, ilyenek, mint pl. a plusz csávázás, tőszám javaslat, vetésidő javaslat, vetőmag-mix javaslat, precíziós és digitalizációs támogatás integrálása a gazdálkodásba, drónok alkalmazása, tápanyag és/vagy öntözővíz tervezett kijuttatása hozamtérkép alapján, betakarítást becslő programok a jobb minőségi és mennyiségi paraméterek eléréséhez.

Egymásra épülő programok, avagy, német minőség a magban

A KWS fejlesztéseinél a német minőség a garancia – jelentette ki Pintér János. A CLIMACONTROL³ az egyik pillére a KWS építményének, ez az, amely segítséget nyújt azoknak a termelőknek, akik szélsőségeknek kitett természeti viszonyok között dolgoznak. Olyan hibrideket ad a KWS a piacnak, amelyek a korai fejlődés, a virágzás, és majd a szemfejlődés idejére is garantálják a stressztűrést és amelyek ennek eredményeképpen az aszályos évjáratokban is 7-8 t/ha hozamot biztosítanak. „A második pillér, amelyről sokat fognak még hallani, az a Plus4Grain, amely magasabb termés potenciállal rendelkező hibridek csoportját tartalmazza. Azok a hibridek, amelyek a 14-15 t/ha maximumot is ki tudják hozni magukból, ebbe a csoportba fognak tartozni.

A KWS harmadik pillére – mondta Pintér János – a silókukorica, majd a hibridek közül kiemelte a KATHEDRALIS-t, a KONSENS-t és a KLEOPATRAS-t: „A most bemutatott három csoport képviselőire fogja a KWS a Seed Care programját bevezetni. Bízunk abban, hogy ez a technológia be fogja majd tudni tölteni azt az űrt, amit a fungicidek, inszekticidek kivonása jelent a közeljövőben.”

Jelenleg futó programok

„Vannak hosszú távú és természetesen befejezéshez közelítő projektjeink is – mondta Pintér János, majd ismertette ezeket: „A hosszú távú projektek: biofungicidek, bioinszekticidek tesztelése. A befejezéshez közelítő projektek, amelyek eredményei akár már 2020-ban kézzelfoghatóvá is válnak, a Biological/Micronutrient csávázási lehetőségek, illetve a madárriasztó szerek.” Ez utóbbiakról Pintér János elmondta, hogy hazánkban jelenleg még nem jelent gondot a madárkártétel, de tőlünk északabbra fekvő területeken igen. „Nagyon fontos definiálni, hogy ezek az új készítmények nem direkt fognak kontaktusba kerülni a gombákkal, illetve károsító szervezetekkel. Nagyon fontos tudni, hogy ezek a biostimulánsok indirekt hatást fognak kifejtetni. Indirekt hatásaik közé tartozik, hogy növelik a termés mennyiségét, minőségét, növelik és/vagy sikeresen támogatják a szükséges tápanyagok felvételét, beépülését. Elriasztják a károsítókat vagy gyérítik azokat. Amellett, hogy fokozzák, menedzselik a növények stressztűrő képeségét a talaj struktúráját is képesek javítani.”

Európában 23 helyszínen folynak tesztelések, ez a projekt várhatóan 2021-2022-ig fog tartani, ez idő alatt több ismétléssel, több évjáratot fognak megvizsgálni.

Szántóföldi bemutató

Az előadásokat szántóföldi bemutató követte, amelynek első állomása a szemes cirok volt. Dr. Kismányoky András (Agroszerviz menedzser) elmondta, hogy a KWS 2013-ban indította el a szemes cirok programját, hiszen az aszályos időszakok egyre inkább visszatérnek, és köztudott, hogy a cirok nagyon jól alkalmazkodik az aszályos időszakhoz, illetve a gyengébb adottságú területeken is megállja a helyét.

A szemes cirok a kukorica kihívója

„Nagy valószínűséggel az elkövetkező években ennek a növénynek fel fog értékelődni az ázsiója, és főleg azokon a területeken, ahol visszatérő az aszály, a kukoricának is versenytársa lehet. A KWS a korai és középérésű cirokra fókuszál, bár a nagyobb terméspotenciál a hosszabb tenyészidejű cirokban van, de hazánkban ezek nem érnének be. Nagyon sok pozitív tulajdonsága van a szemes ciroknak, amelyet leginkább takarmánynövényként használnak, hiszen nagyon magas a fehérjetartalma, két-három százalékkal több, mint a takarmánykukoricáé, a keményítőtartalma pedig megközelíti azét. A beltartalmi értéke kiváló, és akár teljes egészében mikotoxin-mentes lehet az állomány, ezáltal még inkább felértékelőik a takarmányozásban betöltött szerepe. A humán élelmezésben is felhasználható, hiszen gluténmentes. Aszályhoz azért tud rendkívül jól alkalmazkodni, mivel a géncentrum Afrikában van. Nagyon erős bojtos gyökérzetet fejleszt, a talaj felső rétegét jól behálózza, és az alsóbb részekbe is lejut. Láthatják, hívta fel a figyelmet Dr. Kismányoky András, hogy a növény szárán és a levelein is fehér viaszos réteg található, amelyek azt szolgálják, hogy a transzspiráció során minél kevesebb nedvességet párologtasson el a növény.”

A FRISKET vetésnél, hangsúlyozta, arra kell odafigyelni, hogy 14-15 ℃-os hőmérsékletet elérje a talaj, olyan területre kerüljön, amely gyommentes, vagy nagyon jól kell végezni a gyomirtást, mivel a cirok kezdeti fejlődése során lassan növekszik, majd a gyökérváltást követően ugrásszerű fejlődés következik be. A FRISKET vethető gabona, kukorica, cukorrépa vetőgéppel is, 50-70 cm sortáv között, 2-3 cm talajmélységben, 250-420 ezer tővel hektáronként. Dr. Kismányoky András javaslata szerint olyan hibridet célszerű választani, amelynek a buga alatt merev a szára, megdőlésre nem hajlamos. „Tömöttebb, enyhén laza bugájú szemes cirkokat érdemes termeszteni, mert ezek betakarítás során sokkal könnyebben megtartják a formájukat. Betakarítását már a 20%-os szemnedvesség-tartalomnál meg lehet kezdeni, az ideális azonban a 16-18% közötti.” Mint megtudtuk, szemben a kukoricával, a kukoricabogár lárvája nem károsítja, elmondások szerint a vad sem kedveli, a tenyészideje alatt nem járják, de ha megérett a mag, érdemes mielőbb betakarítani.

A PHOENIX kettős hasznosítású cirok, amely a 300 cm magasságot is elérheti, beltartalmi értéke közelít a silókukoricáéhoz. Erős szállal rendelkezik, könnyen betakarítható. Az ARSENIO fehérszemű cirokról korábban azt gondolták – ismertette Dr. Kismányoky András –, hogy a fehér fajta tannintartalma alacsonyabb, mint bronzvörös vagy barna színűeké. Ma már az Unióban csak olyan cirok kerülhet regisztrálásra, amelynek tannintartalma nem haladja meg 0,3 százalékot, ez pedig olyan alacsony mérték, hogy a takarmányozásra semmilyen negatív hatással nincs.

És akkor a kukorica…

Berecz Balázs régióvezető elsőként emlékeztetett mindenkit arra, hogy a kukorica esetében három szakasz van, amely kihat a szemtermésre: a három fontos fenológiai fázis (virágzás előtt, a virágzás alatt és az után) alatt a KWS ClimaControl³ hibridjei legkevésbé károsodnak még, ha hő- és szárazságstressznek vannak kitéve is. Ezt követően elsőként a KWS DURANGO-t mutatta be az egybegyűlteknek, amely, bár nem CLIMACONTROL³-as hibrid, de a jelenlegi portfólióban a legnagyobb termékenységű. Jó körülmények között, öntözéssel 16 tonna/ha terméshozamra is képes. A KOLLINEAS, amely FAO 400-450 közé tehető, intenzív körülmények közé való. Többek között láthattuk még a KWS 4484-et, KWS KASHMIR-t is. Ez utóbbi kapcsán Berecz Balázs kiemelte, hogy a CLIMACONTROL³ PROGRAM legújabb képviselője, kiemelkedően magas termőképességű, terméspotenciáljának köszönhetően akár 14-15 ha/t termésátlagot produkál, kiváló adaptációs képessége miatt minden termőhelyre és technológia szintre ajánlják.

A szántóföldi bemutató záróelemeként Dr. Kismányoky András azt a tápanyagkísérletet mutatta be, amelyet a KAMPARIS-ra és a BALASCO-ra állítottak be. Mint elmondta, különböző cégek, különböző készítményeit tesztelték, általában nem tudják, hogy a csávázás milyen tápanyagokat takar, csak következtetni tudnak erre. Az állományban jelenleg nem látható különbség, a terméseredményekből tudnak majd alapvetéseket levonni. Így a tápanyagos csávázószerek hatásait a kukorica korai fejlődésére, annak gyökérzetbemutatásával illusztrálták.