A repce termesztésének eredményessége – úgy, mint más kultúrák esetében – nagyban függ a vetéstől, és még jobban a talajműveléstől.
A kis repcemagot augusztus végén, szeptember elején, a legnagyobb szárazságban úgy kell sekélyen vetni, hogy ki is keljen, és a karógyökér pedig ellenállásmentesen tudjon akár 40 cm mélységig fejlődni.
A repce általában a kalászosokat követi, így a vetése már az aratásnál elkezdődik, ugyanis nem mindegy, hogy milyen a szalma-menedzsmentünk! A rövidre szecskázott és jól szétterített szalma mellett a pelyvával is ezt kellene tenni, nem csak egy 1,5-2 m-es sávban lehullatni. A kelő repce esetében sok helyen látni lehet a helytelen, nem jó minőségben elvégzett szalma-, ill. pelyvaterítés eredményét, a sárgás repce csíkokon. A repce előtti magágykészítés – a tarlóhántás után – általában lazítóval történik, majd valamilyen tárcsa vagy szántóföldi kultivátor végzi a magágynyitást. Ezt követi a vetés. A Focus vetőgép több műveletet foglal egybe: ami idő- és mindenekelőtt víztakarékos technológiát eredményez. Hogy is néz ki a Focus-os technológia?A vetés előtt – laza talajokon – sekély rövidtárcsás művelet, míg kötött talajokon középmély kultivátoros talajművelés szükséges. A Pronto vetőgépet nagyon sokan ismerik. A Focus felépítésében hasonló a Pronto-hoz, a különbség csak annyi, hogy a rövidtárcsa helyett kapákat találunk a gépen. A kapák különböző húzástávolságából adódik a Focus-család színessége. A kapa-mező után egy tárcsás egyengetőt vagy aprító-rendezőt találunk. Minden kapa nyomában jön egy kerék, ami visszatömöríti a talajt, visszaállítja a kapillaritást; a repcevetésnél pedig a kerék nyomában egy vetőtárcsa jár. Az így vetett növények biztonságosabban kelnek, kevesebb a talajból elpárolgott csapadék; a kapa ezen felül a vetési síkból eltávolítja a fölösleges növényi maradványokat, így a magvaknak sokkal közvetlenebb a kapcsolata a talajjal. A kapákon keresztül műtrágyázni is tudunk, és ez is a Focus egyik erénye! A műtrágyát sekélyen, mélyen, vagy fele-fele arányba ily módon tudjuk kijuttatni. A repce karógyökere ellenállásmentesen tud fejlődni és folyamatosan kapja a tápanyagot 20-25 cm mélységig. A Focus 3 tartállyal rendelkezik, egy 400 l-essel és egy nagy 5.000 l-essel, ami 60:40% arányban osztott. Repcevetésnél a 400 l-est használjuk vetőmagtartálynak, és így van egy 5.000 l-es, osztott műtrágya-tartályunk! Gabonavetésnél az egyik nagy tartály lehet a műtrágya-, a másik a vetőmagtartály (szabadon választható), vagy mindkettő (5.000 l) a vetőmagtartály. Az osztott tartály előnye, hogy kétféle műtrágyával, különböző mennyiségekkel dolgozhatunk, és még a precíziós technológiába is illeszthető, ugyanis helyspecifikusan tudjuk a két műtrágya és a vetőmag mennyiségét változtatni, ezen felül a szemenkénti vetőcsoroszlyákkal felszerelve a búzát, rozst, árpát szemenként is tudjuk vetni! Gabonavetésnél minden kapa/kerék nyomában két vetőcsoroszlyát találunk. A Focus-t a tavaszi vetés alkalmával is használhatjuk, ugyanis a 3-pont felfüggesztésre akár egy szemenkénti vetőgépet is tehetünk (8 sor 75 cm sortávolságban, vagy 12 sor 50 cm sortávolságban). A Focus és Maestro kombinációval a kukorica, napraforgó gond nélkül vethető, és a műtrágya logisztika is megoldott, ugyanis a nagy tartályból itt is tudunk műtrágyázni, akár úgy, hogy az egyik műtrágya mélyre kerül a sor alá vagy a sorok közé, a másik pedig a Maestro műtrágya-csoroszlyákon keresztül a vetőmag mellé/alá. A Focus-szal vetett repce átlagosan 5-8%-kal több termést hoz, és a talajművelést is leegyszerűsíti. Igaz, hogy a vetéshez a megszokottnál nagyobb a lóerő-igény, mivel a mélyítő műveletet is a vetéssel egy menetben végezzük, de összességében tekintve, a végelszámolásnál kevesebb a befektetett energia! A 2019-es őszi szezonban, az Axiál Kft. a Focus-technológiát egy gépkapcsolattal fogja bemutatni, a helyszínekkel kapcsolatban az értékesítő kollégáknál lehet érdeklődni. Használjuk ki a technológia nyújtotta előnyöket, ugyanis a többlet Önöknél marad! |