Ez utóbbira dupla jubileum kínált alkalmat. Egyrészt a japán anyacég, a Sumitomo Corporation 2019-ben ünnepli alapításának 100. évfordulóját, másrészt a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok idén pontosan 150 éves múltra tekintenek vissza. A szakmai tanácskozáson Wirth László a Sumi Agro Hungary Kft. ügyvezetőjének megnyitóját követő előadások három nagyobb témakört öleltek fel.

Merre tart a hazai agrárium?

Petőházi Tamás a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos osztályelnöke a hazai agrárium aktuális gyakorlati kérdéseitfoglalta össze öt területet érintve. Mint elmondta, a Kamara tevékenységét meghatározó legfontosabb napirenden lévő témák a működési és adózási formák mellett az öröklési rendszer átalakítása, az öntözést érintő újdonságok, a nitrát rendelet, továbbá az ajánlati fajtalisták rendszerének áttekintése.

A működési és adózási formák átalakítása terén alapvető szempont az, hogy a tulajdonosok adóterhe összességében ne növekedjen, illetve, hogy a speciális adózási szabályokkal háromszintű – őstermelő, kistermelő, családi mezőgazdasági vállalkozás (új, specifikus, jogi személyiséggel rendelkező cégforma) – tagozódás jöjjön létre. Az öröklési rendszer átalakításának célja többek között az osztatlan közös tulajdonban levő földterületek újratermelődésének megakadályozása, a versenyképes birtokszerkezet kialakítása. Az öntözéssel összefüggésben az előadó az elmúlt időszakban zajló vízügyi változásokat foglalta össze. Kiemelte, hogy a vízhasználó akár 20 évre is kaphat üzemeltetési engedélyt, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az öntözési idény jelentősen meghosszabbodott, március 1-től október 31-ig tart. Petőházi Tamás ismertette a NAK nitrátrendelet-módosításra vonatkozó kezdeményezéseit, és a folyamat jelenlegi helyzetét. Végül az ajánlati fajtalisták rendszerének bemutatása kapcsán elmondta, hogy a fajtakísérleti rendszer működtetésének célja az, hogy a termelők objektív eredmények birtokában, a hazai viszonyok között kipróbált fajták közül tudjanak választani.

Tudásalapú mezőgazdaság – az agrárium jelene és jövője Magyarországon témában Dr. Gyuricza Csaba,a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója osztotta meg gondolatait. Napjainkat jellemezve elmondta, hogy a hazai támogatásorientált mezőgazdaságot a folyamatos kibocsátásnövekedés jellemzi. A tendencia jó, azonban, ha a számok mögé nézünk és nagyobb időtávot veszünk szemügyre, azt tapasztaljuk, hogy az 1990-es szintet még nem értük el. Míg világviszonylatban az agráriumban az elmúlt három évtizedben 70%-os növekedés tapasztalható, addig Magyarországon a rendszerváltás miatti megtorpanásra visszavezethetően összességében 30%-os csökkenés regisztrálható. Jelenleg az EU kibocsátás 2%-át adjuk – e téren a 3-4% elérése reális cél –, az EU átlagának 50-55%-át teljesítjük. Ahhoz, hogy agrárgazdaságunk versenyképessége és a termelésbiztonság növekedjen, a vidéki életforma vonzóbbá váljon és a lakosság helyben tartásának feltételei javuljanak, több téren változtatás indokolt. Mindehhez a szakpolitika hat területén van szükség radikális előrelépésre, így elkerülhetetlen az agrárkutatás és felsőoktatás optimális szerkezetének kialakítása, a változó klímafeltételekhez igazodó technikák alkalmazása, a precíziós mezőgazdaság adta lehetőségek minél szélesebb körben történő felhasználása, továbbá az agrár biznisz súlyának növelésével és a gazdaösszefogás ösztönzésével a vertikális integráció erősítése, a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, valamint a kedvezőtlen termőhelyek mezőgazdasági hasznosítása pl. ökológiai gazdálkodás, tájtermesztés, őshonos állatok tartása, helyi energiaellátó rendszerek, agrárerdészet megvalósítása révén.

Középpontban a búza

Az agrárium egészét érintő témakörök mellett a fórum címében olvasható kalászosoké volt a főszerep. Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója, Versenyképes-e a magyar búza? –címmel tartotta meg előadását. A búza a világon legnagyobb területen termesztett gabonanövényünk, felhasználása évről évre növekedést mutat. Míg a ’60-as években 1,5 t/ha volt az átlagos termésmennyiség, addig a ’80-as évekre elérte az 5-5,5 t/ha-t. A rendszerváltást követően, 20-25 éve visszalépésnek lehettünk tanúi, de az elmúlt években ezen sikerült felülkerekedni. A búzát nagy méretű táblákon lehet gazdaságosan termelni, mindehhez gazdaszövetkezetek létrehozására lenne szükség. Van hova fejlődnünk, a magyar búzatermesztésben még 30-40%-os növekedési lehetőség rejlik. Az idei termelési szezont jellemezve az előadó hangsúlyozta, hogy míg a tavasz elején a hiányzó csapadék okozott gondot, addig virágzáskor a túl sok eső miatt nem lehetett a földekre menni, így a növényvédelmi munkákat elvégezni. Az ország több pontján ezt tükrözik is a búza fuzáriumtoxin-tartalmának értékei. Kitekintve a világpiacra, az USDA becslései szerint összesen 768 millió t búzatermésre lehet idén számítani. A tavalyi gyenge év után a világ meghatározó búzatermesztő országaiban emelkedik a búzatermés mennyisége, Európában is jó terméseredmények születtek. Jó adottságainknak köszönhetően Magyarországon szükségletünk dupláját tudjuk megtermelni (idén 5,11 millió t). A saját felhasználás mellett kb. 2,4 millió tonna külföldi értékesítésére van lehetőségünk. A legnagyobb exportpiacunkat jelentő Olaszországban változik a beszerzés politikája, ami kedvezőtlenül hathat a magyar kivitelre. A búza külkereskedelmünk helyzetét tovább nehezíti, hogy Románia és Bulgária egyre erősebb konkurenssé válik. A magyar búzatermesztés fejlődésében, piaci helyzetének javításában többek között egy optimalizált, szűkebb fajtaválaszték és a nagyobb mennyiségű fémzároltvetőmag-használat játszhatna jelentős szerepet.

A következő előadó, Juhász Zoltán – a Vetőmag Szövetség Kalászos Szekciójának elnöke – ez utóbbi gondolathoz kapcsolódóan a 2019-es őszi kalászos vetőmag helyzetről tartott összefoglalójában hangsúlyozta a homogén, minőségi árutermesztés alapját jelentő fémzárolt vetőmag használatának előnyeit. Ezek között említhető a hatóságilag ellenőrzött szabvány szerinti minőség, egyöntetű csávázás és a nyomonkövethetőség. A felújítás eszközeként a fémzárolás a nemesítés legújabb eredményeit és a fajtaváltás lehetőségét kínálja a gazdálkodóknak. A VSZ Kalászos Szekciójának elnöke kiemelte, hogy összességében, kalászos gabonákból a megfelelő felújítási arányhoz 2019-ben rendelkezésre áll a vetőmag, őszi búzából a felújítási arány idén a megtermelt vetőmag mennyiség alapján akár a 44% elérését is lehetővé tenné. Az őszi búza fajtahasználat kapcsán Juhász Zoltán elmondta, hogy a vetőmag-előállítás közel 50%-át az első 12 helyen szereplő fajta adja. 2019-ben az őszi búza vetőmag-szaporításban az első három helyen szereplő fajta az MV Nádor, a GK Csillag és az MV Ménrót volt.

Porondon a Biosild Duo

Biosild – múlt, jelen, jövő címmel Jáger Ferenc, a Sumi Agro Hungary Kft. fejlesztési és engedélyezési igazgatója a tiofanát-metil hatóanyaggal kapcsolatos változásokról és ezek következményeiről tájékoztatta a fórum résztvevőit.

A növényvédő szer hatóanyagok érvényessége meghatározott időre szól, ezt követően az Európai Unióban felülvizsgálatra kerül sor annak érdekében, hogy az újonnan kitűzött elvárásoknak is megfelelnek-e. Ez az eljárás zajlik a tiofanát-metil hatóanyag esetében is. A folyamat jelenlegi állása szerint 2020-ban még egészen biztosan felhasználható lesz a tiofanát-metilttartalmazóBiosild Top. Azt, hogy a távolabbi jövő mit hoz, még nem lehet pontosan tudni, éppen ezért a Sumi Agro felkészült a változásra és kifejlesztette a Biosild márka legújabb képviselőjét. A Biosild Duo gombaölő csávázószer három hatóanyagot tartalmaz: kontakt hatású rezet, mélyhatású proklorázt és a szisztemikus tritikonazolt. A búza, árpa, rozs, tritikále és zab vetőmagot hatékonyan védi a csírakori betegségekkel szemben. Hatására erősebb és hosszabb gyökerek fejlődnek, fokozódik a növények fagy- és szárazságtűrése. Jáger Ferenc elmondta, hogy Biosild Duo hatóanyag-kombinációja egyedi, csak ebben a készítményben található meg. Piaci forgalomban idén még nem érhető el, jelenleg a tesztelése folyik.