Az őszi kalászosok jelentősége a humán táplálkozás, az állati takarmányozás és a jó elővetemény hatás miatt megkérdőjelezhetetlen, de tagadhatatlan tény, hogy az utóbbi években a gazdálkodók egy része a nagyobb jövedelmezőséggel kecsegtető „olajos” növényeket választotta a kalászosok rovására.
Az évtized első felében megszokott 1-1,1 millió hektáros őszi búza termőterület – az utóbbi évek folyamatos területcsökkenése következtében – 2018-ban, illetve 2019-ben a 950 ezer hektáros szintre állt be. Ez a csökkenő tendencia látható gyakorlatilag az összes jelentős kalászos faj termőterületének esetében is (1. táblázat). A rendkívül száraz tél és tavasz után az utolsó pillanatban érkező bőséges májusi csapadék megmentette a kalászosok idei évjáratát, a terméseredmények – az eddig beérkezett adatok alapján – jónak minősíthetők.
Kalászos vetőmag-előállító területek nagysága
A kalászos vetőmag-előállító területek – és ezzel együtt sajnos a fémzárolt vetőmag használat is – drasztikusan lecsökkent hazánkban az EU-csatlakozást követően. Ahogy az 1-5. ábrákon látható, 2010 után mutatkozott ugyan némi növekedés a legfontosabb fajok szaporító területeiben, de az elmúlt évek többnyire ismét csak a visszaesésről, a stagnálásról szóltak. Az őszi búza vetőmag-előállító terület nagysága 2015 után 2017-ben újabb történelmi mélypontra zuhant, erről a mélypontról 2018-ban és 2019-ben sikerült elmozdulni, remélhetőleg az elkövetkező években is megmarad a 25 ezer hektár körüli, vagy a feletti szaporító terület (1. ábra).
Az elmúlt években lassan, de biztosan csökkenő árpa (őszi és tavaszi) vetőmag-szaporító terület nagysága 2017-re zuhanórepülésre váltott, és ez a tendencia sajnos folytatódott 2018-ban is (2. ábra).
Ez a csökkenő tendencia az idén megállt, sőt az őszi árpa esetében meg is fordult. Az elmúlt 10 év alatt megtörtént egyfajta átrendeződés az árpatermesztés területén, a gazdálkodók a tavaszi árpáról áttértek a nagyobb termőképességű és nagyobb termésbiztonságú őszi árpákra. Kisebb ingadozásokkal, de összességében viszonylagos stabilitás figyelhető meg az őszi tritikále szaporító területek alakulásában (3. ábra), úgy tűnik, hogy a tritikále – mely az EU-csatlakozás legnagyobb vesztese volt az őszi kalászosok közül – ismét megtalálta a helyét a növénytermesztésben, a többcélú hasznosításnak köszönhetően.
Az őszi durum búza esetében az utóbbi évek a növekedésről szóltak, 2018-ban, illetve 2019-ben is rekord nagyságú vetőmag-szaporító területről számolhattunk be (4. ábra). 2010 óta – egy megingástól eltekintve –, töretlen az őszi rozs vetőmag-szaporító területének növekedése is, köszönhetően az állattenyésztés növekvő tömegtakarmány igényének.
A szaporításokban szereplő fajták számának alakulása
A vetőmag-előállító területek csökkenésével szemben a szaporításokban szereplő fajták száma folyamatosan növekszik 2004 óta. A magyar termelők már nem csak a Nemzeti Fajtajegyzékről, hanem az Európai Fajtakatalógusból is választhatnak fajtát. Őszi búzából 2019-ben 195 fajtát, őszi árpa esetében 71 fajtát, őszi tritikáléból pedig 33 fajtát jelentettek be szaporításra. Az őszi búzánál a szaporító területre vetítve a magyar fajták aránya megközelítette a 45%-ot, ebben is egyértelmű csökkenés tapasztalható a korábbi évekhez képest, és ez a tendencia igaz majdnem minden kalászos faj esetében. 2016 óta folyamatosan kisebb a hazai fajták aránya az őszi búza szaporító területére vetítve, mint a külföldi nemesítésű fajtáké!
A bőséges fajtaválaszték azonban egyáltalán nem könnyíti meg a gazdálkodók dolgát a fajtaválasztás során, így ezzel kapcsolatban egy fontos dologra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet. A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő magyar és külföldi nemesítésű fajták átlagosan három évig szerepelnek a magyar állami fajtakísérletekben. Az európai katalógusban szereplő fajták pedig más, esetleg Magyarországétól teljesen eltérő agro-ökológiai környezetben mutatták meg minőségre, illetve termésmennyiségre vonatkozó képességeiket! Ezt az információt többnyire figyelembe is veszik a gazdálkodók a fajtaválasztás során, mutatja ezt az is, hogy például az alkalmas őszi búza vetőmag-előállító területek esetében a Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő fajták aránya 66%.
A bőséges választékban történő eligazodást segítik a GOSZ és a VSZT szervezésében elindult Posztregisztrációs Fajtakísérletek eredményei, valamint állami fajtakísérletekben szereplő fajták esetén a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság szántóföldi fajtakísérleti szakterületének eredménysorai is. 2014-től kezdődően a NÉBIH a nagyközönség részére már szántóföldön is bemutatja az államilag elismert őszi búza fajták sorait egyes fajtakísérleti állomásain.
Legnépszerűbb kalászos fajták
A kalászos vetőmag szaporítások esetében a fajták rangsorából tudunk következtetni arra, hogy mely fajták a legelterjedtebbek a köztermesztésben. Valós számokkal sajnos nem rendelkezünk, mivel hazánkban a fémzárolt vetőmaghasználat a kalászosoknál – a nyugat-európai arányokhoz képest – rendkívül alacsony. A 2-4. táblázatok mutatják a fontosabb őszi kalászos növényeink legnépszerűbb fajtáit, fajtasorrendjüket és a bejelentett szaporító területük arányának alakulását 2019-ben.
A bejelentett területek alapján látható, hogy az Mv Nádor és az SU Ellen megerősítette piacvezető pozícióját az őszi búzák, illetve az őszi árpák között. Az elmúlt 2 évhez képest jelentős változás, hogy 2017-ben először szerepelt az őszi búza fajták között a dobogón külföldi származású fajta (Cellule), amely ezt a helyezését 2018-ban is meg tudta tartani, de az idén úgy néz ki, lemarad a dobogóról. Említést érdemel az Mv Ménrót 3. és a Genius 5. helyezése is az őszi búzák között. Az őszi árpák rangsorában a korábbi piacvezető Antonella visszaesése érdemel említést, az őszi tritikálék között az élen a GK Maros és a GK Szemes helyett cserélt, a dobogó 3. fokára pedig fellépett a Hungaro, így az őszi búzához hasonlóan itt is színmagyar a dobogó.
A NÉBIH honlapján 7 évre visszamenőleg megtalálható a kalászosok teljes fajtasorrendje:
http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/jegyzekek-listak-statisztikak-adatbazisok
Elegendő a rendelkezésre álló kalászos vetőmag
A korai időpont miatt az eddig beérkezett termésadatok alapján messzemenő következtetéseket még nem szabad levonni a vetőmag-előállító táblák termésátlagára vonatkozóan, de a kedvezőtlen előjelek ellenére jó, illetve közepes termésátlagok várhatóak. Az őszi búza és őszi árpa termésátlaga várhatóan 6 t/ha felett, az őszi durum búza termésátlaga – az előző évektől kissé elmaradva – 4,0-4,5 t/ha körül, az őszi tritikále hektáronkénti átlagtermése pedig 4,5-5,0 tonna körül alakul. A rozs esetében az elmúlt éveknél jobb, 4,0 t/ha körüli átlagtermés mutatkozik. Az őszi kalászos fémzárolások még nem kezdődtek el, egyes régiókban az aszály, illetve a fuzárium fertőzés miatt várható, hogy a vetőmagok minőségével lesznek problémák (pl. áthullás, szabvány alatti csírázóképesség), azonban a jónak mondható termésátlagok következtében vetőmaghiány összességében idén ősszel sem várható.
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
