Lapszám cikkek

Napraforgó – vetési helyzetkép

A napraforgó vetése a végéhez közelített az északi féltekén a cikk írásának az idején. Az USA agrárminisztériumának (USDA) előrevetítése szerint a napraforgó globális termőterülete a folyó szezonhoz hasonlóan 26,1 millió hektár körül alakul a következő, 2019/2020. gazdasági évben. A világ napraforgótermelésének csaknem háromnegyedét biztosító országok közül Oroszországban és Ukrajnában a terület 1%-os és 5%-os csökkenésére, míg az Európai Unióban annak 6%-os növekedésére számítanak az elemzők.

Egész évben kiskert

Egy elfelejtett borvidék

A tiszazugi szőlőtermesztés és borászat történetével foglalkozó írás egészen a földtörténeti korokban zajló tájalakító folyamatokig kíséri vissza az olvasót, amely magyarázatul szolgál arra, hogy miért alakult ki egykor virágzó szőlőkultúra a területen. II. András garamszentbenedeki apátság alapítólevelében említik meg először, hogy a környéken szőlőskertek találhatók. A XIX. századra a takarásos bakművelés biztonsága adta a termelés alapját. A világháborúk is otthagyták nyomukat a borvidéken. A modern ültetvények az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején jöttek létre. Napjainkban a termőterületek koncentációja zajlik. A történelem viharai a Tiszazugban gazdálkodó nagy szőlőtermesztő családok közé tartozó Tálas család három generációját sem kerülték el, életútjuk alakulásában szerepe meghatározó.

A mikroorganizmusok jelentősége a humusz képződésében

A talajba jutott elhalt növényi részeket a talajbaktériumok és gombák enzimekkel is bontják, és egyszerű vegyületek (pl.: cukor, ammónia) keletkeznek. Ezek részben a talajmikrobák táplálékai lesznek életfolyamataik során, részben a humuszanyagok alapját képezik. A bomlástermékekből a biotikus, illetve abiotikus folyamatok eredményeként a talajra nézve jellegzetes, nagy molekulájú vegyületek, a humuszvegyületek jönnek létre.

A cseresznye, a meggy és a szilva termőrészei

A különböző gyümölcsfa fajok termőrészeivel foglalkozó cikkek sorában a cseresznye, a meggy és a szilva főbb jellegzetességeit mutatjuk be, amely ismeretek a szakszerű fenntartó metszés alapját jelentik.

Dinamikusan ellenőrzött almák – Avagy milyen az alma legkorszerűbb tárolástechnikája?

Ha hosszan szeretnénk tárolni az almát, azt kell elérnünk, hogy az utóérés minél lassúbb legyen. Ennek egyik fő eszköze a hőmérséklet csökkentése, de az is eredményre vezet, ha a biokémiai folyamat bemenő anyagának mennyiségét lecsökkentjük, a kimenő anyag koncentrációját pedig feldúsítjuk a tároló légterében. A korszerű tárolástechnikának van egy olyan irányzata is, amely az etilénképződés blokkolásán alapszik.

Az almaszüretelő robot nem álom többé

Az almaszüret gépesítésének fejlesztése két irányvonalat követett. Egyrészt szüretelést segítő gépek kidolgozása került a fókuszba, másrészt a teljesen automatizált almaszedő robot kidolgozása volt a cél. Ez utóbbi fejlesztési tendencia eredményeként jött létre az amerikai Abundant Robotics cég teljesen automatizált almaszüretelő robotja.

A cirok termesztése a globális kihívások fényében

A francia Sorghum ID (international development, azaz nemzetközi terjeszkedés) platform egyik célja a (francia) ciroknemesítés és vetőmag-előállítás külföldi piaci pozícióinak erősítése. Tevékenységének részét képezi, hogy a célpiacot jelentő országokból meghívja a szakmai sajtó képviselőit a francia cirok-ágazat eredményeinek bemutatására, az érdeklődés fölkeltésére és általában a cirok, mint kultúra fontosságának érzékeltetésére. E munka keretében szeptember közepén egyszerre több külföldi újságírócsoport is Franciaországba látogatott, mindegyiknek „személyre szabott” programot állítottak össze a Sorghum ID munkatársai. Az erről készült beszámoló első része olvasható a júniusi lapszámban.

A biológiai sokféleség védelme a gazdálkodók és a társadalom érdekében –

A francia nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet (INRA) a biológiai sokféleség és a mezőgazdaság viszonyrendszeréről szervezett konferenciát, amelynek középpontjában az állt, hogy társadalom szerepvállalása elengedhetetlen abban, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatásokra alapozó gazdálkodók képesek legyenek arra, hogy megőrizzék a teljes biológiai sokféleséget.

Gondolatok a könyvtárban…

Az egykori Országos Mezőgazdasági Könyvtár, mai nevén MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár évek óta pályázati úton nyert támogatással (NKA) rendkívüli színvonalas módját választotta a tudásátadásnak. Így történt ez 2019. április 10-én a Magyar Tudós Tárlat – 2019 programsorozatának Határtalan növényvilág alcímmel tartott rendezvényén is.