2019. június 1. 20:16
A legkifinomultabb előrejelző rendszerek a Blumeriella jaapii fertőzés bekövetkezésének valószínűségét számolják. Ehhez alapvetően két környezeti tényező ismeretére van szükség: a levegő hőmérsékletére és a levélfelület nedvességének időtartamára. Fontos tudni, hogy, ha a spórák csírázása megindul, akkor ezek csak 8 óra szárazság után veszítik el fertőzőképességüket. Az előrejelző modell úgy számol, hogy mindaddig megőrzi a levélfelület-nedvesség időtartamára vonatkozó összegyűjtött értéket, amíg 8 óra nem telik el azután, hogy a levél felszáradt.
2019. június 1. 19:56
A cseresznyelégy elleni védekezés a rajzó egyedek ellen irányul a tojásrakás megakadályozása érdekében. A sikeres kezelés megfelelő időzítése miatt kulcsfontosságú az imágók rajzásának pontos megfigyelése. A rajzás megfigyelésére többféle eszköz is a rendelkezésünkre áll. Az egyik lehetőség, amikor a fák alá sátorizolátorokat helyezünk ki, a másik, amikor sárga vagy zöldessárga színű ragacsos fogólapokat használunk. Az imágók megjelenésének pontos előrejelzéséhez emellett a hőösszegszámítás módszerét is alkalmazhatjuk.
2019. június 1. 19:44
Hazánk vidéki területeit ma az elnéptelenedés, a kritikus szociális körülmények, a lakosság romló egészségi állapota, életszínvonala, vagyon- és közbiztonsága, a helyi közösségek szétesése, a szolgáltatások szűkülő köre, a vidéki foglalkoztatottság csökkenése, az elszegényedő térségek leszakadása jellemzi. A tanya-, falugondnoki szolgálat mindezek ellen küzd. A falugondnokok a vidéken élők életkörülményeinek javításáért dolgoznak. Feladatuk a tanyai életforma élhetőbbé tétele, e jellegzetes életmód hátrányainak csökkentése. A falugondnokság célja az aprófalvak, alföldi tanyák, valamint tanyás települések sajátos értékeinek megmentése, megőrzése, azok fenntartható fejlődésének elősegítése.
2019. június 1. 17:38
Az őszi búza levelein két rozsdabetegség okoz súlyos károkat Az egyik a vörösrozsda, amit gyakran levélrozsdának is neveznek. Talán szerencsésebb vörösrozsdának nevezni, hiszen a sárgarozsda is elsősorban a leveleken tűnik fel. A sárgarozsdát viszont gyakran titulálják pelyvarozsdának, mivel uredospórái gyakran tűnnek fel a pelyvaleveleken – előidézvén a „paprikás kalász”-nak nevezett tünetet. A betegség tüneteiről, a kórfolyamat biológiájáról és a rozsdagombák elleni védekezési lehetőségekről olvashatnak összeállításunkban.
2019. június 1. 17:14
Az agrárgazdaság 2018-ban a nemzetgazdaság összteljesítményét pozitívan befolyásolta, emelkedett a kibocsátás és a beruházások volumene is. Több gabona és gyümölcs termett, napraforgóból és zöldségekből viszont kevesebbet takarítottak be. Az élő állatok közül a szarvasmarhák száma tovább nőtt, a sertéslétszám nem változott, a baromfiállomány csökkent. A ráfordítási árak jobban emelkedtek, mint a termelői árak.
2019. június 1. 16:56
Agrármúltunk nagyjai című rovatunkban ebben a hónapban Mokry Sámuel növénynemesítő munkásságáról emlékezünk meg.
2019. június 1. 16:48
Idén szeptemberben – immár 79. alkalommal – ismét megrendezik Magyarország legnagyobb és legrégebbi agrárgazdasági eseményét, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK). A közel 200 éves múlttal rendelkező eseményt az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum közösen szervezi 2019. szeptember 26-29. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területén. Az OMÉK ezúttal az agrár- és élelmiszeripari innovációk bemutatására és a szakmaiság erősítésére helyezi a hangsúlyt, ezért a potenciális kiállítók számára komoly vonzerőt jelenthet a megjelenés.
2019. június 1. 16:38
A friss céklalevél igazi vitaminbomba, ásványi- és bioaktív anyagokban gazdagabbak, mint a répatest. A szervezet a zöldségek közül leginkább a céklából tudja kinyerni a vasat, ami fontos a megfelelő vérképzéshez. Vetést követően, négy hét után, még csak a zsenge levelek hasznosíthatóak, mivel ekkor még a répatest nem formálódik ki. Ez az állapot kiválóan alkalmas salátakeverékek előállításához vagy a zsenge levelek önálló fogyasztására.
2019. június 1. 16:29
Tyler J. Nigont, a Minnesotai Egyetem doktoranduszát (Saint Paul, Minnesota, USA) kérdeztük az AgroFIELD Akadémia Konferencián tartott előadása kapcsán a ma igen népszerű drónokról, a drónokhoz kapcsolódó kutatásairól, a vezető nélküli légijárművek jelenéről és várható jövőjéről a mezőgazdaságban.
2019. június 1. 16:25
Pepó Péter professzor által szerkesztett „Integrált növénytermesztés I-II-III.” című új tankönyvet ajánljuk olvasóink figyelmébe.