Precíziós műhely. Őszi búza nitrogéntrágyázási kísérletek első eredményei, 2019

Az őszi búza az egyik legnagyobb termesztési hagyományokkal és termőterülettel rendelkező növényünk. Joggal jelenthetjük ki róla és nagy biztonsággal, hogy a búzatermesztés útvesztőit a magyar gazdálkodók kiismerték az elmúlt évszázadokban. Vajon valóban így van ez? Úgy gondolom, igen, azzal a megjegyzéssel, hogy a búzatermesztés tudománya, gyakorlata – már csak a piaci igények változása miatt is – folyamatosan változik. Ha képesek vagyunk a gabonatermesztésre, mint nem statikus folyamatra tekinteni, akkor kijelenthetjük, hogy „képben vagyunk a témában”. Ha közelebbről áttekintjük az elmúlt 30-40 év történéseit, érzékelhetjük, hogy az egész folyamat nagy változásokon ment át. Az utóbbi tíz évben, mint termesztési cél, szinte megszűnt a minőségi búza termesztése. Jelentős változások zajlottak le a fajtahasználat kérdésében, mindemellett megjelentek és egyes területeken rendkívül népszerűek lettek a hibridbúzák. Ezzel szemben a tápanyag-gazdálkodási oldalon maradtak a 30-40 éves „klisék”, vagy ezeknek a „ráncfelvarrott” áramvonalasításai. Ezekkel a régi adatokkal számol a modern kor gazdája (ha számol) és ezeket „etetik” fel a digitalizáció testébe is, miáltal a mesterséges intelligencia is majd ezen „okosodik”. Az a véleményem, hogy ez a széttartás az ismeretanyagban és a termesztési szokásokban a jövőben nem lesz kifizetődő sem gazdaságilag, sem ökológiailag. A MA termelője kevésbé érzékeli a gazdaságossági kényszer nyomását, illetve a folyamatos jelenben a környezetvédelmi elvárások fokozódását. Márpedig, ha a búzatermesztés gyakorlata változik, akkor az elvárások sem lesznek statikusak. Aki erre figyel, az már érzékelheti is az új idők szeleit.

A kísérletek évközi bonitálása

Felfigyelve a változó folyamatokra (és a várható változásokra is!) tíz éve végzünk őszibúza trágyázási kísérleteket többféle talajtípuson, az ország több régiójában. Az alaptrágyázás vizsgálata mellett különös figyelmet fordítottunk a nitrogéntrágyázásra és a fajták/hibridek nitrogén reakciójának vizsgálatára. Az elmúlt négy évben figyelmet fordítottunk a nitrogéntrágyázásra, illetve az azt kiegészítő gyakorlatra is. Húsz őszi búza fajtát/hibridet vizsgáltunk, hogyan reagálnak a különböző nitrogéndózisokra, továbbá a lombtrágyázási kezelésekre. A vizsgálatok kirajzolták, hogy a nitrogén adagján túl, a vizsgált lombtrágyák és huminsav-készítmények részéről sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem mutatkozott jelentős hozzáadott érték a kísérletek során. Az eredmények ismeretében, 2019-ben egyfelől szűkítettük a kezelésszámot, és három népszerű fajtára/hibridre fókuszáltunk; másfelől a korábbi kísérletekben hatékonynak bizonyult nitrogéndózisokat különböző megosztási stratégiák mentén teszteltük a három genotípuson. A kezelésekben megtartottuk a korábbi években alkalmazott négy dózislépcsőt, 60 kg/ha és 240 kg/ha közötti aktív hatóanyag-szinteken, azonban ezeknek a dózisoknak három kezeléscsoportban beterveztük az osztott kijuttatásaikat is. Az egyszeri, kora tavaszi kijuttatás mellett teszteltünk egy őszi-tavaszi megosztást, illetve – a hazánkban elterjedt őszi adag alkalmazása mellett – a tavaszi dózis megosztását, ahol, az egyre népszerűbb gyakorlatot követve, a második tavaszi nitrogén fejtrágyázásra folyékony nitrogénformát választottunk. (A részletes kezelés listát az 1. táblázat tartalmazza.)

A kísérleteket az ország három pontján, három eltérő talajtípuson állítottuk be (Püski, Dalmand, Derekegyház). Lapzártánkig a püski eredmények érkeztek meg, erről tudunk beszámolni jelen keretek között. A további helyszínek eredményeit a későbbiekben adjuk közre. A kísérletet kéttényezős kísérletnek megfelelő elrendezésben állítottuk be kisparcellákon, négy ismétlésben. A szükséges műveleteket parcellagépészeti technikával végeztük és takarítottuk be. A kísérletet évközben is nyomon követtük, értékeltük.

Eltérően reagáltak a búzafajták

A három genotípus, melyeket A; B; és C betűkkel jelöltünk, a kísérletben teljesen eltérő reakciókat adott az alkalmazott nitrogéndózisokra és azok megosztás-kombinációira. Az „A” fajta minden kezeléscsoportban kiváló N-reakciót mutatott, még a 240 kg/ha aktív hatóanyag kijuttatása is szignifikáns termésnövekedést eredményezett. Ugyanakkor ez a fajta egyáltalán nem reagált a kijuttatott adagok megosztására, az ilyen jellegű „törődést” a kísérletben többletterméssel nem hálálta meg (1. ábra).

1. ábra Az „A” jelű fajtának az alkalmazott nitrogéndózisokra és azok megosztására adott reakciói

A „B” jelű fajta semmilyen megosztás-kombinációban nem mutatott nitrogénreakciót, a kijuttatott dózisoknak 60 kg/ha hatóanyag fölött semmilyen termésnövelő hatása nem volt. Ugyanakkor, ha a 60 kg/ha feletti dózisokat megosztottuk, egy kisebb őszi és egy nagyobb tavaszi adagra, akkor a magas nitrogéndózissal szignifikánsan magasabb terméseredményeket értünk el. A genotípus a kétszeri tavaszi kijuttatás alkalmazására egyik alkalmazott dózis esetében sem adott pozitív termésválaszt (2. ábra).

2. ábra Az „B” jelű fajtának az alkalmazott nitrogéndózisokra és azok megosztására adott reakciói

A „C” betűvel jelzett fajta termése ugyan – több kombinációban – 120 kg/ha alkalmazott nitrogén hatóanyag felhasználásig emelkedett, de ez a termésválasz 60 kg/ha hatóanyag-felhasználás fölött statisztikailag már nem volt igazolható. Ugyanakkor, ha az adagokat egyszeri kora tavaszi kijuttatás helyett megosztottuk (ősz + tavasz I., vagy ősz + tavasz I-II.), a termés az osztott kezelések hatására szignifikánsan csökkent (3. ábra).

3. ábra Az „C” jelű fajtának az alkalmazott nitrogéndózisokra és azok megosztására adott reakciói

Nem a megszokott válaszok születtek

A kísérletben három teljesen eltérő karakterisztikájú genotípus rajzolódik ki a kezelések és kezelés-kombinációk hatására.

A három fajta/hibrid Magyarországon népszerű, nagy felületen termesztett, kiváló tulajdonságokkal rendelkező genotípusok, ennek ellenére 2019-ben, dunai öntéstalajon a magyar nitrogéntrágyázási gyakorlathoz képest teljesen atípusos nitrogénválaszt adtak.

Figyelemre méltó különbségek a genotípusok között

Az elmúlt évtized vége felé volt néhány olyan kísérletünk, ahol a kialakult hazai nitrogén-megosztási gyakorlatot azok eredményei nem erősítették meg, de ezt akkor elegendő mennyiségű információ hiányában nem tartottuk kellőképpen megalapozottnak. Azonban a későbbi, más típusú vizsgálatok (nitrogénreakció és nitrogénformák vizsgálata) több éves eredményei alapján vetődött fel, hogy ezeket a faktorokat is újra vizsgálni kellene a tisztánlátás érdekében. Az első kísérleti eredményekből megmutatkozik (melyet a korábbi évek eredményei is teljesen alátámasztanak), hogy az őszi búza, mint növényfaj, tápanyag-dinamika vagy nitrogén-karakterisztika szempontjából messze nem tekinthető egységesnek, a fajták/hibridek között jelentős eltérések vannak. A kísérlet rámutat, hogy hasonló mélységű, megalapozott háttéreredmények nélkül, okszerű tápanyag-utánpótlást végezni lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a helyspecifikus gazdálkodásban változó dózissal nitrogéntrágyázási javaslatot adni – fajszinten és tábla alatti szinten – teljesen megalapozatlan. A teljes kép kialakításához természetesen még számos vizsgálat szükséges, más évjáratokból, területekről és talajtípusokról. Az bemutatott eredményeket már most jól árnyalhatják majd a dalmandi és a derekegyházi terméseredmények, illetve mindhárom helyszínen a nitrogénkezelésekre jelentkező beltartalmi mutatók változásai.

Újra és újra szembesülünk azzal az eddig is ismert ténnyel, hogy sem a hagyományos, sem a precíziós gazdálkodás nem nélkülözheti a korszerű agronómiai adatokat, információkat. Ilyen adatok nélkül a termelés és az agrárdigitalizáció is csak „vakrepülés”. A költséges gépészeti és digitalizációs technikák megtérülése valós, használható adatok nélkül versenyhelyzetben teljesen elképzelhetetlen.

*

Akik szeretnének többet látni az illúzióknál, azoknak javaslom, hogy regisztráljanak a AgroFIELDshow valamely rendezvényére, illetve csatlakozzanak a AgroFIELD Termelői Club-hoz, ahol az elkövetkezendő években törekszünk arra, hogy az információt megtisztítsuk a dezinformációtól, és lépéseket teszünk a valós haszon elérésének irányába.

Lajos Mihály, Hunyadi-Buzás Balázs
Agrofil-SZMI Kft., Püski