Szerte a világon a gazdálkodók előtt álló egyik legnagyobb kihívás az új technológiai megoldások követése, használatának elsajátítása – hangzott el a CASE IH által szervezett sajtóeseményen, amelyre 2019. május 20. és 23. között került sor az Egyesült Államokban.

A CNH Industrial vállalatcsoport tagjaként működő CASE IH idén dobja piacra az immár 30 éves történetre visszatekintő Magnum traktorok új sorozatát. Igazi generációváltásnak lehetünk tanúi, hiszen amellett, hogy modernebb fülkével felszereltek az új traktorok, a továbbfejlesztett AFS Connect rendszernek (Advanced Farming Systems – Fejlett gazdálkodási rendszerek) köszönhetően a precíziós gazdálkodást támogató telematikai megoldások széles tárházát kínálják a gazdálkodóknak. A legújabb technológia és az új működési környezet lehetőséget teremt a távműködtetéshez és a távellenőrzéshez, valamint a szabad információáramláshoz.

Az új Magnum-sorozatot elsőként idén télen mutatták be az amerikai közönségnek az egyesült államok-beli Kentuckyban megrendezett National Farm Machinery Show-n. Európában várhatóan az ősz elején ismerhetik meg a sajtó képviselői Bécsben az AFS Connect Magnumot, novembereben pedig a hannoveri Agritechnika kiállításon láthatják a gazdálkodók e nagy teljesítményű mezőgazdasági erőgépeket. Az európai nagyközönség számára 2020-ra lesz elérhető az AFS Connect Magnum. A CASE IH által szervezett négynapos sajtóesemény – amelyen az Agrofórum is részt vett – abba az összetett és sokrétű folyamatba engedett betekintést, amely az új traktor „gyártószalagról” történő legördülését előzi meg. Pillantsunk hát be a színfalak mögé!

Ez év májusában az USA Wisconsin államában található Racin és az Illinoisban elhelyezkedő Burr Ridge adott otthon annak a sajtóeseménynek, ahol a résztvevők megismerkedhettek a CASE IH vállalat és a Magnum traktorok három évtizedes fejlődésének történetével, főbb állomásaival, betekinthettek a traktorgyárban zajló munkákba, a fejlesztőközpont laboratóriumaiba, a virtuális valóságban zajló tervezés, tesztelés folyamataiba. A gyakorlatban pedig az Indiana állam-beli Rensselaer közelében elhelyezkedő farmon mutatkoztak be a CASE IH traktorok.

Magnum-történeti visszatekintés

A CASE IH traktorok története egészen a 19. század első feléig nyúlik vissza, 2017-ben ünnepelték a fennállás 175. évfordulóját (1-3. kép). Napjainkban több mint másfél évszázad tapasztalatára és szakmai örökségére építve folyik a legújabb kihívásoknak is megfelelő, modern gazdálkodási technológiák alkalmazását lehetővé tevő fejlesztőmunka.

1. kép J.I. Case 1869 és 1924 között gőzhajtású traktorokat gyártott
(Fotó: CNH Industrial)

2. kép A CASE 1570 1976-ból

3. kép Az Old Abe bő 100 éven át volt a CASE logója. Az amerikai polgárháború idején a 8. wisconsini önkéntes gyalogos hadosztály 5 dollárért vette meg az indiánoktól az Old Abe nevű fehérfejű rétisast, amelyet kabalaként minden csatába magukkal vittek

A CASE IH traktorok történetét bemutató kiállítás a racini Élményközpontban (Experience Center) látható. Két nagy múltú vállalat egyesülésével jött létre a CASE IH vállalat 34 évvel ezelőtt, 1985-ben (4. kép).

4. kép A Case IH története a 19. század közepéig nyúlik vissza

Ekkor vásárolta fel a Tenneco csoport – amely az 1842-ben alapított J.I. CASE akkori tulajdonosa volt – az International Harvester (IH) cég mezőgazdasági üzletágát. A kezdeti időszakot a „mi és az ők” hozzáállás jellemezte, nem éppen harmonikus légkörben zajlott a munka. A békét az első közös, CASE IH fejlesztésű traktor hozta el. A cégegyesülést követően, két év múlva mutatta be ugyanis a CASE IH az első Magnum traktor generációt, a Magnum 7100-ast, amelyet 1988-ban dobtak piacra, és amely ebben az évben elnyerte az IDEA-díjat (Industrial Design Excellence Award) (5. kép).

5. kép Az első Magnum traktor generáció képviselője

Az 1990-es években a Tenecco cégcsoport értékesítette CASE IH részvényeit, amelyeknek az olasz FIAT Industrial 100%-os tulajdonosa lett 1999-re, és megalapította a CNH Global cégcsoportot (CASE IH és New Holland márkák egyesítésével). 2013-ban a CNH Global és a FIAT Industrial egybeolvadt, és megalakult a világ legnagyobb ipari és mezőgazdasági gépeket gyártó konszernje a CNH Industrial. És ezzel elérkezünk a jelenbe, a CNH Industrial legfiatalabb, traktorgenerációjához, a 2019-es év újdonságához az AFS Connect Magnumhoz (6. kép) és az AFS Connect Magnum Rowtrac-hez (7. kép), amelyek a 2016-ban demonstrációs célból – azaz annak bemutatására, hogy a csúcstechnikával már meddig lehet eljutni – megalkotott autonóm traktor technológiai megoldásait tartalmazzák (8. kép).

6. kép AFS Connect Magnum

7. kép AFS Connect Magnum Rowtrac

8. kép 2016-ban demonstrációs célból megalkotott autonóm traktor

Traktorfejlesztés a vevők igényére alapozva

A Magnum traktorok vevői köre – amely 60 országot ölel fel – túlnyomó részt olyan gazdaság, ahol gabonát, burgonyát cukornádat termesztenek. Az AFS Connect Magnum traktorszéria tervezésének, fejlesztésének, az új technológiai megoldások kidolgozásának kiinduló pontja a vevői igények meghatározása volt. Négy országból (Franciaország, Németország, Egyesült Királyság, USA) érkezett gazdákkal folytattak mélyreható konzultációt és 1000 személy bevonásával végeztek kérdőíves felmérést a CASE IH munkatársai annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjanak a vevők elvárásairól. A gazdákkal folytatott konzultáció során pontosan kirajzolódott, hogy a válaszadók miként rangsorolták a traktorral szemben támasztott igényeket. Első helyen az szerepelt, hogy minél nagyobb jövedelemre lehessen szert tenni az erőgép használatával, másodikként azt említették, hogy olyan traktort szeretnének, amelybe büszkén ülhetnek, mert tudják, hogy kiváló munka végezhető vele. Harmadik szempont az volt, hogy a lehető leggyorsabb munkavégzésre legyen alkalmas, megteremtve ezzel a munka és a pihenés egészséges arányát. Végül azt is fontosnak tartották a megkérdezettek, hogy élvezetes legyen a munkavégzés. A tervezés és fejlesztés folyamatát meghatározó másik fontos aspektus a design és működés harmonikus egységének kialakítása volt. A CASE IH nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a különböző gépek összehangoltan, szinonim módon működjenek, összekapcsolható rendszereket tartalmazzanak, az autonómia szintje növekedjen és a környezetre a lehető legkevesebb terhet róják. Az AFS Connect Magnum traktorszéria megalkotása során is e szempontok voltak a meghatározók.

Szintén Racinban, az Élményközpont és a kereskedők számára létrehozott Képzési Központ mellett található az a gyár, ahol az új Magnum traktorok is fognak készülni. Az egész létesítmény 82 acre (kb. 33 ha) nagyságú területen helyezkedik el. A gyár 1967-ben kezdete meg működését, ma összesen 57.600 m²-en 494 munkavállaló dolgozik, 30%-uk a gyengébbik nemet képviseli. Az ott foglalkoztatottak átlagéletkora nem éri el az 50 évet. A gyárban nem egységes terméket előállító termelés zajlik, egyedi igények szerint megrendelt traktorok készülnek. Itt gyártják a Case IH Magnum sorozathoz tartozó traktorokat, erőátviteli berendezéseket az Axial-Flow kombájnokhoz és gyapotbetakarító gépekhez, valamint tengelyeket és szelepeket a Case IH Steiger traktorokhoz. Az ipari robotok mellett a tökéletesen megvilágított, tiszta környezetben rengeteg munkaállomáson, jól szervezetten folyik a munka (9. kép).

9. kép A racini traktorgyár
(Fotó: CNH Industrial)

Utazás a traktor körül

Kezdetben Burr Ridge-ben, 1917-ben az International Harvester vállalat tehenészeti tesztfarmot hozott létre. Hat év múlva, 1923-ban már az eredeti Farmall traktorok tesztelése folyt a területen, 1959-ben kezdte meg a működését a kutató-fejlesztő központ. E fő tevékenység jellemzi napjainkban is a centrumot, amely, kiegészült vállalatirányítási funkcióval, a CNH Industrial észak-amerikai székhelye található itt, ahol a fejlesztést design- és virtuális valóság laboratórium, illetve tesztlaboratóriumok sora támogatja. 1980-ban az egykori híres univerzális Farmall traktor emlékére Nemzeti Történelmi Mezőgazdasági Emlékhellyé nyilvánították a területet.

A virtuális technológiát a fejlesztőközpontban már egy évtizede alkalmazzák. A virtuális valóság laboratórium egyik legnagyobb jelentősége, hogy sokkal kevesebb prototípus legyártására van szükség (10. kép).

10. kép Ez a prototípus nem állta ki a próbát, nem került piaci forgalomba

A VR-laborban egy teljes falat beborító aktív képernyőn jelennek meg 3D-ben a kivetített képek (11. kép).

11. kép Virtuális laboratórium a hatalmas aktív képernyővel

Attól függően, hogy 3D szemüveggel vagy fejre illeszthető kijelzőn át nézi az ember különböző élményekben lehet része, így például az életnagyságban, teljesen valósághűen a helyiség közepén megjelenő traktor fülkéjébe „be lehet ülni”. A virtuális modellben úgy „láthatjuk” a körülöttünk lévő teret, mint amit a traktor vezetője érzékelni fog. Emellett arra is lehetőséget teremt a VR-technológia, hogy utazást tegyünk a traktor belsejébe, megfoghatunk alkatrészeket, amelyeket még kisebb egységekre szerelhetünk szét. Plasztikusan jelenik meg előttünk a kivetített traktor teljes szerkezete (12. kép).

12. kép A VR-laborban plasztikusan jelenik meg a kivetített traktor felépítése

E csúcstechnika számtalan felhasználási lehetőséget kínál. Alkalmazható például stresszanalízisre, amikor azokat a pontokat keresik, amelyek leginkább ki vannak téve a törés veszélyének. Valós időben elemezhető, hogy a tükrökből milyen kép jut a vezető szemébe, hogyan világítják be a fénycsóvák a teret. Ez a technológia a légáramlás-vizsgálat vagy ergonómiai tesztek elvégzését is lehetővé teszi. Hatalmas lehetőségeket rejt a VR-technológia a képzés, oktatás és az egyes munkafolyamtok betanítása terén. A virtuális valóság a formatervezési folyamatok színtere is. Az ilyen módon kikristályosodott elemeket aztán következő lépésben agyagból építik meg és ezekkel a modellekkel folyik tovább a formatervezés (13. kép).

13. kép A MultiFunction Handle agyagból készített makettje

A 3D-ben látható élethű virtuális makett (14. kép), valamint a fizikai makett elkészítése és alapos elemzése, értékelése után a prototípus megépítése a következő lépés.

14. kép Virtuális makett

A dizájn-kialakítás során kiemelt figyelmet szentelnek a műszaki tartalomnak, valamint a gyártással és minőséggel kapcsolatos megfontolásoknak. Emellett szem előtt tartják az aktuális design trendeket és a vevők által megfogalmazott igényekről sem feledkeznek meg.

Azokat a berendezéseket, egységeket, amelyeket a szimuláció során elemeztek, a következő lépésben fizikai valójukban is meg kell építeni és vizsgálni. Ezek további vizsgálatára szolgálnak a burr ridge-i fejlesztőközpont tesztlaboratóriumai. Ezek közül bepillantást nyertünk egy fülkevázat vizsgáló laborba, ahol a traktor felborulását imitáló fizikai behatások után azt mérték, hogy a vezető biztonsági zónája nem sérült-e. Egy másik helyszínen vibrációs teszt zajlott. A vizsgálandó traktort egy rázóasztalra tették, ahol több száz órát töltött. Ez idő alatt az erőgép teljes életciklusát modellezték. A motorok kibocsátását elemző vizsgálatok több tesztkamrában zajlottak. A járműtesztlaborban többek között a szántóföldi körülményeket modellezve vizsgálták a különböző paramétereket, így pl. az üzemanyag-felhasználás alakulását, motorteljesítményt, a hűtés hatékonyságát.

*

A cikksorozat második részében a hamarosan az európai piacon is megjelenő AFS Connect Magnum és az AFS Connect Magnum Rowtrac traktorok mutatkoznak be, emellett ellátogatunk egy Indianában működő családi gazdaságba, ahol több évtizede CASE IH gépekkel folyik a munka.