Változások előtt a közös agrárpolitika

Több döntésre ugyan még várni kell, és várhatóan még hosszabb folyamatot fog igénybe venni, míg a részletek is világossá válnak, de érdemes lehet a jelenleg ismert főbb irányokat rendszerezni.

Az Európai Unió legfontosabb személyügyi kérdéseit érintően sikerült a tagállamok vezetőinek megállapodásra jutniuk. Ennek nyomán – július elején – maratoni tárgyalások eredményeként az uniós tagállamok állam- és kormányfői eldöntötték, hogy kiket jelölnek az Európai Unió legfontosabb intézményeinek az élére, és az alakuló Európai Parlament is megválasztotta az elnökét a következő két és fél évre az olasz David Sassoli személyében. A spanyol Josep Borrell az olasz Federica Mogehrinit váltja az Európai Bizottsághoz (EB) tartozó Európai Külügyi Szolgálat élén. A belga Charles Michel a miniszterelnökök és államfők rendszeres találkozóit, az Európai Tanácsot fogja elnökölni a lengyel Donald Tusk után. Az Európai Központi Bank vezetője november 1-től az IMF korábbi vezetője, a francia Christine Lagarde lehet az olasz Mario Draghi elnöki periódusának lejárta után. A mezőgazdasági termelők számára az Európai Bizottság vezetője lehet még érdekes. Erre a posztra az Európai Parlament 2019. július 16-án Strasbourgban megtartott titkos szavazásán, 383 szavazattal a német Ursula von der Leyent választották.

Az új irányvonalak kijelölése

A november 1-jén hivatalába lévő bizottsági elnök számos területen kommunikálta elképzeléseit és meghatározta a főbb politikai céljait. A politikai iránymutatás azokra a közös ötletekre és prioritásokra fókuszál, amelyek az egész EU-t érintik. Az iránymutatás nem teljes körű szakmai program, inkább csak a közös célok elérést biztosító keretek meghatározására törekszik. A kifejtett iránymutatás középpontjában az Európa számára a következő öt évre – illetve jóval hosszabb távra – kitűzött hat fő cél áll:

• Európai zöld irányvonal.
• Az emberek érdekeit szolgáló gazdaság.
• A digitális kor igényeinek megfelelő Európa.
• Európai életformánk védelmezése.
• Európa globális szerepének erősítése.
• Új lendület az európai demokrácia számára.

A hangzatos célok mögött még a tartalmi elemek csak részlegesen jelentek meg, de az már látható, hogy a leendő főbiztos szerint sokkal ambiciózusabb célkitűzéseket kell tenni. E folyamat részeként a világ első klímasemleges kontinensévé kellene az EU-nak válnia. E törekvések során felértékelődik a körforgásos gazdaság gyakorlata, a tiszta technológiák erősítése. Szűkebb értelemben a mezőgazdaság is érintett e folyamatokban, hiszen az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az élelmezésbiztonság, az erdőirtás és a talajromlás összefügg egymással. Az új főbiztos szükségesnek tartja, hogy a termelés, a fogyasztás és a kereskedelem úgy változzon, hogy lehetőség nyíljon az ökoszisztémáink megőrzésére és helyreállítására. A kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság és a gazdaságpolitika területén új normákat kell meghatározni a biológiai sokféleség növelése érdekében.

Az új célok megfogalmazásakor a főbiztos utalt arra is, hogy védelmet kell biztosítani a mezőgazdasági termelők által végzett munkának azért, hogy tápláló, megfizethető és biztonságos élelmiszerrel láthassák el az állampolgárokat a gazdálkodók, ami csak akkor lehetséges, ha tisztességes megélhetést tudnak biztosítani a családjuk számára. A mezőgazdasági termelők megfelelő támogatása érdekében a teljes értékláncot átölelő – „Termelőtől a fogyasztóig” –, a fenntartható élelmiszer-előállításra irányuló startégiát kell kialakítani. Mivel az Európai Unió vidéki területein él az európaiak több mint 50%-a és a vidéki társadalom a gazdaság fontos eleme, meghatározó a táj és a kultúra sokszínűsége, ami az európai identitás és gazdasági fejlődés szerves részét adja, így ezen értékek megőrzésére fokozott figyelmet kell fordítanimel– hangsúlyozta a főbiztos. Egyértelműsítette, hogy a mezőgazdasági termelésnek meghatározó szerepe van abban, hogy az európai polgárok és a bolygó egészsége nem választható szét egymástól: rendkívül fontos a belélegzett levegő, a víz és az elfogyasztott élelmiszer minősége, illetve az általunk használt termékek biztonságossága. Kedvezően értékelhető üzenet, hogy előreláthatóan – az agrárforrások mellett – a kohéziós alapoknak továbbra is kulcsfontosságú szerepük lesz a régiók és a vidéki térségek támogatásában. Ezen célokat szolgálja, hogy a következő többéves pénzügyi keretben sokkal ambiciózusabb célként kívánja megjeleníteni az éghajlati szempontok érvényesítését.

Hol tart a KAP reformról szóló tárgyalássorozat?

Mire jutott eddig a Közös Agrárpolitika (KAP) reformról szóló tárgyalás? 2018 júliusa óta az Európai Unió Tanácsának – mint döntéshozó testületnek – az elnökségi feladatait ellátó osztrák és a román delegációk egyaránt jelentős erőfeszítéseket tettek a reform előrehaladása érdekében. Noha számos szakértői és politikai szintű tárgyalásra került sor, a tagállamok küldöttei eddig nem tudtak – bármilyen szinten megjelenő – legalább részleges megközelítést elfogadni. A közös piacszervezésről szóló rendeletet leszámítva ugyanis még számtalan érdemi kérdés megoldatlan. Egy ennyire mélyreható reform esetében egyszerűen több időre van szükség mind a bizottsági elképzelések megértésére, mind pedig az ebből következő tagállami álláspontok kialakítására és egymáshoz való közelítésére, ezért a tagállamok többsége további tárgyalásokat tart szükségesnek mind technikai, mind pedig politikai szinten, a kompromisszum elérése érdekében. A Tanács soros elnöki teendőit 2019. II. félévében, július elejétől Finnország vette át. Az elnökség munkaprogramja alapján a finn elnökség az Európai Unió új, többéves (2021 és 2027 közötti időszakára vonatkozó) pénzügyi keretről (MFF) szóló megállapodását az ágazati jogszabályok véglegesítése előfeltételének tekinti és a lehető legnagyobb előrehaladást célozta meg a KAP-reform tekintetében.

Új uniós költségvetési javaslat, megvitatásra váró kérdések

De mit lehet tudni az új uniós költségvetésről? Mivel a mezőgazdaság stratégiai jelentőségű ágazat, amely uniós szinten 500 millió embert lát el biztonságos élelmiszerrel és 44 millió munkahelyet tart fenn, ezért a KAP-ot ennek megfelelő komolysággal kell kezelni és fejleszteni. Ez a rendelkezésre álló költségvetési keretekre és a végrehajthatóság szempontjaira is vonatkozik. Ezzel szemben a Bizottság a költségvetés csökkentése mellett fokozná az elvárásokat (ún. megerősített kondicionalitás) és a mezőgazdasági termelőktől a környezet- és klímavédelmi célok elérése terén nagyobb mértékű hozzájárulást várna el. Ezzel szemben hazánk osztja több tagállam véleményét, miszerint nem lehet többet kérni a gazdáktól, kevesebb támogatásért. A KAP képes egyszerre megfelelni az eredeti céljainak (pl. jövedelemtámogatás, élelmezésbiztonság, piacok stabilizálása), valamint a társadalom irányából érkező új kihívásoknak. Azt azonban nem várhatjuk el, hogy az uniós mezőgazdasági termelők egyre több feladatot a jelenleginél kevesebb segítséggel teljesítsenek.

Az Európai Bizottság javaslata alapján a 2021-27 közötti új többéves pénzügyi keret javasolt főösszege az EU 27 GNI 1,11%-a lenne, ami csökkenést jelent a 2014-2020 közötti időszak 1,13%-os mértékéhez képest. A KAP-ra vonatkozó költségvetési fejezet tekintetében elmondható, hogy a KAP részaránya a 2014-2020. közötti időszakban mért 39%-ról, a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó javaslat szerint 28,5%-ra csökkenne. Az összegszerű csökkenés 2018-as árakon a KAP vonatkozásában 91,751 milliárd euró. Magyarország folyó áron 8,538 milliárd eurót fordíthatna közvetlen kifizetésekre. Ez folyó áron 3,97%-os, míg 2018-as árakon 16,4%-os mérséklődést jelent. A javaslatcsomag szerint hazánk vidékfejlesztésre hét évre folyó áron 2,913 milliárd eurót fordíthatna, ami folyó áron 15,68%-os, 2018-as árakon 26,61%-os csökkenést jelentene. Azt látni kell, hogy a KAP forrásai kiemelten fontosak Magyarország számára, hiszen az EU-ból érkező források 36,8%-a (hét év alatt több mint 12 Mrd EUR) a Közös Agrárpolitikát finanszírozó alapokon keresztül érkezik. Ezért lényeges, hogy a KAP forrásait legalább a jelenlegi szinten meg kellene őrizni.

A források mellett tartalmi tekintetben több vitás pont tisztázásra is szükség. A szakpolitikai kérdésekben kiemelt jelentőségű az átmeneti nemzeti támogatások továbbvitele, a termeléshez kötött támogatásokra fordítható források növelése és lehetőség szerint az ágazati megkötések feloldása. Ezen túl az öntözési beruházások támogathatósága, a redisztributív kifizetések és az öko-rendszerek tagállamok számára önkéntes alkalmazása, a kisgazda támogatási rendszer hatályának kiszélesítése, vagy éppen a degresszió és capping lehető legrugalmasabb tagállami végrehajtásának lehetősége. A koncepcionális feltételek mellett fontos, hogy az egész rendszer technikailag végrehajtható legyen. Ennek keretében elvárás az is, hogy a végrehajtási szabályok ténylegesen egyszerűbbé váljanak a termelők számára, a működőképesség biztosítható legyen.

A tárgyalások időzítését illetően számos tagállam számára egyértelmű, hogy a KAP szakpolitikai kérdéseiről csak a költségvetés ismeretében lehet felelősségteljes döntést hozni, ezért az MFF (Többéves Pénzügyi Keret) megállapodásnak meg kell előznie a KAP ágazati jogszabályokról szóló tanácsi álláspont elfogadását. Fontos tudni azt is, hogy a társjogalkotó Európai Parlamentnek nincs a plenáris ülés által elfogadott álláspontja, így meg kell várni, hogy a választások után felálló új Európai Parlament kialakítsa azt. Az újonnan megválasztott képviselők következő ötéves munkájának megítélését nagyban befolyásolja majd, hogy milyen KAP reformot fogadnak el a tagállamok. Jelenleg elmondható, hogy összességében semmi sem indokolja a sietséget és a minőség továbbra is előbbre való a gyorsaságnál. Bár még több tényező is befolyásolhatja, a KAP reformra vonatkozó menetrend a következők szerint alakult, ill. várhatóan alakul:

Madarász István, Vásáry Miklós, Vitárius Csaba