A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban. Ennek enyhítésére a vizes élőhelyek, a rétek-legelők visszaállítását javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói legújabb elemzésükben.

Amerikában vegyesen teljesítettek a terménypiacok, Európában inkább eladói fölény alakult ki a hét utolsó napján. Európában a malmi búza, a kukorica és a repce drágult, ám a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt.

A kaporleves az élesztőpástétomhoz hasonlóan régen a „szegények eledelének” számított – bár a háború után ki nem volt szegény? Az emberek megszokták, hogy nincs hús, de így is, miután konszolidálódott a helyzet, a (vidéki) lakosság java legfeljebb hetente egyszer evett húst, jellemzően a hét végén.

Az azbeszt, ez a természetes formában előforduló ásvány, jó ideje tudjuk, hogy rendkívül veszélyes anyag. Az azbeszttartalmú termékek megsérülésekor apró szálak lélegezhetők be, ami idővel olyan betegségek kialakulásához vezet, mint az azbesztózis, a mezotelióma és a rák más formái.

Egyedülálló vízmonitorozó rendszert mutat be a 30. FeHoVa kiállításon az MBH Bank és a MA-HAL.

A már 2024. január 12-én megjelent közleményben jelzett módon - tekintettel a felmerült informatikai nehézségekre - az Agrárminisztérium két héttel, február 15-ig meghosszabbította a gazdálkodási napló elektronikus (eGN) benyújtására nyitva álló időszakot.

A mezőgazdasági és hidrológiai aszálytrendek megfigyelésén, valamint monitorozó- és előrejelző rendszer kidolgozásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság kutatói.

Az Agrárminisztérium idén kiírandó pályázatairól, az elbíráláskor hangsúlyosabban értékelt vállalásokról, a beruházásokat segítő intézkedésekről is szólt Feldman Zsolt a dél-dunántúli élelmiszeripari vállalkozásokat és a kapcsolódó szervezeteket összefogó iFood Élelmiszer Klaszter Kéthelyen tartott szakmai programján.