Az agráróriás tovább nő: Brazília 35%-kal bővítheti termőterületét
„Brazília számára nagy lehetőséget jelent, hogy mezőgazdasági termelését a leromlott legelők szántófölddé alakításával növelheti” – írják amerikai elemzők a farmdoc daily blogon.
Brazília már most is az egyik legjelentősebb szója-, kukorica- és gyapottermelő ország. A brazil mezőgazdasági minisztérium kutatóintézete szerint a túllegeltetett vagy elgazosodott legelők átalakításával több mint egyharmadával növelheti termőterületét. Az amerikai egyetemek közgazdászaiból álló csoport szerint Brazília a 70 millió hektárnyi termőterület potenciális bővítése mellett a termelést fokozhatná azáltal is, hogy nagyobb területen termeszt másodvetésű kukoricát.
70 millió hektárt lehetne bevetni
„Brazília számára nagy lehetőség, hogy mezőgazdasági termelését a leromlott legelőterületek szántófölddé alakításával növelheti – írták az amerikai elemzők a farmdoc daily blogon. – A mintegy 70 millió hektárnyi, átalakításra alkalmasnak minősített területével Brazília a jelenlegi termőterülethez képest 35 százalékkal növelhetné a teljes bevetett területét.”
Az átalakított földterületek tényleges nagysága az árucikkek árától, a nemzetközi piacoktól és a logisztikától függ. Az azonban biztos, hogy négy közép-nyugati államban, amelyek vezető kukorica- és szójatermelők, 45 millió hektár „leromlott” legelő van. „Mato Grossóban, Brazília legnagyobb mezőgazdasági államában a 2023/2024-es szezonhoz képest 25%-kal nőhetne a bevetett terület a leromlott legelők szántófölddé alakításával” – mondták az amerikai elemzők.
Brazíliában a leromlott legelőterület olyan földterületet jelent, amely túllegelt, gyomokkal benőtt, kártevők elleni védekezésre szorul, és műtrágyára van szükség a fűborítás helyreállításához. A kifejezés nem a talaj termőképességét jellemzi.
„Brazília tovább növelheti a jelenleg megművelt területét a másodvetésű kukoricával (az úgynevezett safrinhával). Ezt közvetlenül a szója betakarítása után, minden év január–februárjában vetik el” – mondták az elemzők. Jelenleg a másodvetésű kukoricát a szójaföldek mintegy 40%-án termesztik.
2013-ban Brazília, megelőzve az Egyesült Államokat, a világ első számú szójaexportőre lett, és már kukoricaexportőrként is megközelíti Amerika teljesítményét.
A leggyorsabb ütemben nő a művelt terület
„A bőséges föld- és vízkészletekkel rendelkező Brazíliának még mindig sok olyan műveletlen földterülete van, amely potenciálisan alkalmas a jövőbeli mezőgazdasági termelésre” – mondták az Egyesült Államok földművelésügyi minisztériumának (USDA) közgazdászai 2022-ben. Az előrejelzések szerint Brazília 2031-ig további 20 millió hektáron végezne növénytermesztést. Ez lenne az egyik leggyorsabb ütemű termőterület-bővülés a világon. Brazília 2022-ben 63,5 millió hektár szántófölddel rendelkezett.
„Az üzemanyag- és műtrágyaköltségek növekedése, a hitel- és tárolási korlátok, a túlterhelt kikötői és szállítási rendszer, valamint a környezet megóvására irányuló nyomás kihívást jelentenek a brazil mezőgazdaság hosszú távú növekedése szempontjából” – közölték az USDA szakértői.
