Az előző héten ismét folytatódott az évszakhoz képest hűvös, változékony időjárás. Mind az éjszakai, mind pedig a nappali hőmérsékleti átlagok elmaradtak a május végén megszokottól. Csapadék csak kis mennyiség hullott, az is szeszélyes eloszlásban, viszont a szél majd minden nap felerősödött, majd éjszakára elcsendesedett, így az aktuális növényvédelmi munkákat csak éjjel lehetett elvégezni. A kapás kultúrák fejlődése elmarad a kívánatostól, különösen a kukoricát kínozza az alacsony levegő- és talajhőmérséklet. A hideg talajban lilulnak a növények, a gyökérváltás késik, így relatív foszforhiány lépett fel, amennyiben melegebb napok jönnének, ez az antociános elszíneződés is megszűnne.
Az őszi kalászosok esetében mind az árpa, mind pedig a búza virágzik. A rendszertelenül, kis mennyiségben érkező csapadék szinte minden kórokozó terjedését elősegíti, így a levélfoltosságot előidéző betegségek tovább erősödtek, és több faj tünete elérte a növények zászlóslevelét.
A hűvösebb idő ellenére fokozódik a lisztharmat fertőzés, valamint az árpa törperozsda terjedése. A napokban a déli tájegységekben felütötte fejét a vörösrozsda is, bár a tünetek még csak észlelési szinten vannak jelen.
A legnagyobb gondot továbbra is a kalászfuzáriózis terjedése jelenti, mert egyes napokon a növények nedvesség borítottsága szinte folyamatosnak tekinthető. Az időnkénti viharos szél sok árpa és búzatáblát megdöntött, ezeken a területeken a járványveszély még nagyobb. Hajlamosító tényező a forgatás nélküli termesztés kukorica elővetemény után a szármaradványokról ugyanis fokozott a fertőző anyag szóródás.
A kártevők közül az időjárási tényezők csupán a levéltetvek szaporodásának kedvez, a vetésfehérítő bogár lárvák közül sokat lemosott a legutolsó bőséges eső. A gabonapoloskák és a szipolyok észlelési szinten figyelhetők meg.
A kukoricát elsősorban a hűvös idő hátráltatja a fejlődésben, helyenként fritlégy károsítja a növényeket, valamint a madár- és a vadkár nagyon gyakori. Az amerikai kukoricabogár lárvák még nem kelnek, az aktív hőösszeg jelenleg Tolna megyében 98,2 Celsius fok.
Az őszi káposztarepce jól érzi magát a nyugat-európaihoz hasonló klímán, a becők fejlődése folyamatos. A repcebecő ormányos és a becőszúnyog fertőzés a becők 1-3 százalékát érinti, a nem kellő védelemben részesített területeken azonban a fertőzés nagyságrendekkel magasabb. A kórokozók közül most még csupán a fómás fertőzés figyelhető meg, a többi betegség még nem jelent meg.
A napraforgó fejlődését a hűvösebb idő kevésbé gátolja, a károsítók közül csupán a levéltetvek okoznak gondot, de a fertőzés mértéke még nem éri el a veszélyességi küszöbértéket.
Burgonyában a burgonyabogár megjelenése folyamatos, de vontatott. Az előbújt bogarak megkezdték peterakásukat, a melegedő idő elősegíti az első lárvák kelését. A levéltetvek csupán észlelési szinten szívogatják a burgonyát.