Október első napjaiban maradt a kora őszi, évszakhoz képest meleg, száraz időjárás. A Kárpát-medencén átvonuló gyenge hidegfront csak kevés esőt hozott, és átmeneti néhány fokos lehűlés után ismét kellemes a nappali hőmérséklet, éjszakánként viszont rendszeresen 10 ^oC-ra hűl le a levegő, emiatt erős a reggeli harmatképződés.

Még tart az alma és a körte betakarítása, az almamoly és a levélaknázó molyok már hetek óta nem rajzanak, emiatt friss fertőzések már nem alakulnak ki. A sérült gyümölcsök moníliás fertőzése a száraz idő ellenére tovább tart, a beteg termés a fák alatt köt ki, ahol a meztelen csigák, darazsak és hangyák tápláléka lesz. A lombszíneződés a körtén elkezdődött, az almán még várat magára, lombhullást csupán a körterozsdával fertőzött fákon tapasztalni.

A cseresznye és a meggy lombhullása tovább erősödött, különösen a sztigminával és blumeriellával fertőzött fákon. Házikerti körülmények között törekedjünk a rendszeres lombeltakarításra, mert a tartós takarást megsínyli a pázsit.

A száraz idő ellenére a szilvafák levelein, kissé késői időpontban megjelent a szilvalevelek vörösfoltosságának a tünete, mely erősíti a levéllikasztó betegség okozta lombhullást. A kései érésű fajtákon, hasonlóan az almához és a körtéhez, sok a gyümölcsfertőző monília és a beteg termés hullása. A fa alatti termést a különböző kártevők itt is dézsmálják.

A szőlő korai lombhullása megkezdődött, főként ott, ahol korábban erős peronoszpórás és lisztharmatos fertőzés alakult ki. A vesszőkön szabad szemmel is láthatóan érnek a lisztharmat áttelelő kazmotéciumai. Teljes lombhullás előtt vágjuk ki az aranyszínű sárgaság fitoplazmával fertőzött tőkéket, mert most még könnyebben felismerhetők a kórokozó okozta tünetek.

A dió érett termése folyamatosan hullik. A viszonylag későn kezdődő nyugati dióburok fúrólégy rajzás ellenére a nem permetezett fák alatt sok a megfeketedett dió. A burok alatt még találunk lárvákat, de már tart a lárvák befurakodása a talajba, ahol báb alakjában telelne át. A napi termésbegyűjtéssel, fóliás talajtakarással csökkenthetjük az áttelelő lárvák létszámát.

A mezei pocok országos szintű tömegszaporodása a gyümölcsös kultúrákat és a szőlő ültetvényeket sem kíméli. A fertőzés mérséklése érdekében ezeken a területeken is kötelező a védekezés a technológiai előírások szigorú betartása mellett, amennyiben a fertőzés meghaladja a 3-4 lakott járatot 100 m²-ként.

^{(Vezérkép: Ilo/Pixabay)}