Október utolsó hetében ősziesre fordult hazánk időjárása. Az egymást váltó időjárási frontok több-kevesebb csapadékot szállítottak a térségbe. A legtöbb eső a délnyugati-északkeleti tengely mentén hullott, helyenként 30-40 mm is, de a dél-alföldi tájegységekben nem nedvesítette át kellőképpen a talaj felső rétegét, ott maradt az őszi aszály.
A kertészeti kultúrák termésének a betakarítása is a vége felé közelít, ennek ellenére néhány kártevő aktivitása alig csökkent. Ezen károsítók közül ki kell emelni a csupasz csigák több faját is, elsősorban pedig a spanyol meztelen csigát.
A száraz és meleg szeptember után, amikor csak az éjszakai órákban aktivizálták magukat, most kihasználva az alacsonyabb hőmérsékletet és a csak a déli órákban felszálló harmatot, szinte éjjel-nappal táplálkoznak.
A fejlett, gyakran 5-10 cm-es egyedek mellett rengeteg az apró, nemrég kikelt fiatal csiga, együttesen szinte minden zöldségfélébe, hullott gyümölcsbe belekóstolnak. A hidegebb, fagypont körüli órákat a föld alatti üregekben vészelik át, ahonnan rendszeresen indulnak portyázni.
A megrágott zöldségfélék szennyezése hatalmas károkat okoz, nagysága országos szinten milliárdokban mérhető. A korábban megjelent károsító fajok mellett újabb invazívnak tekinthető csupaszcsiga fajok jelennek meg az országban, előfordulásuk és gyors terjedésük elsősorban a kiterjedt élőnövény kereskedelemnek köszönhető.
Az újabb, invazív fajoknak nincs természetes ellenségük, így gyors felszaporodásuknak semmi sem szab gátat. Az újabb csupaszcsiga fajok gyérítése, a már meghonosodott fajokkal együtt minden kertbarát és gazdálkodó közös érdeke. A teljes kiirtás hiú álom, de számtalan biológiai, fizikai és kémiai lehetőség van a gyérítésre. Minél több aktív csigát pusztítunk el most, még mielőtt telelőre vonulnának, annál könnyebb lesz a jövő évi kezdet a termesztésben.
A mérsékelten meleg, párás időjárás aktivizálta a liszteskék (molytetvek) hadát is, elsősorban a káposztaféléken. A levelek mozgatására felrebbenő liszteskehad tömegesen szívogat a növények levélfonákán. Az egyre enyhébb telek miatt nemcsak a zárt termesztőberendezésekben, hanem a szabadban is sikeresen áttelelnek.
A növények szívogatása nyomán mézharmatot választanak ki, melyen megtelepszik a korompenész, így a szívogatás okozta közvetlen anyagi kár mellett minőségi kár is éri a kertészt. Csak kevés kémiai védekezési lehetőség áll rendelkezésre, házikerti körülmények között a legjobb sárga színű ragacsos fogólapokkal gyéríteni a liszteske populációt.
Az ázsiai márványos- és a zöld vándorpoloska kifejlett egyedei már folyamatosan húzódnak védett helyekre, hogy zavartalanul átteleljenek. Ilyenkor könnyedén beszöknek a lakásokba is, ezért zárjuk az ajtókat, ablakokat. Amennyiben mégis bejutnak, a háztartásban engedélyezett rovarirtókkal gyéríthetők ezek a rovarok is. A lárvák elpusztulnak az első fagyos napokon, csak a kifejlődött imágók képesek áttelelésre.