Május utolsó napjaira döntően a kellemesen meleg időjárás nyomta rá bélyegét. A napos órákat gyakran szakította meg felhősödés, zápor, zivatar, időnként jégesővel tarkítva. Elégséges csapadék kevés körzetben hullott, így jelenleg is a vízhiány a jellemző csaknem minden tájegységben.

Almában a varasodás fertőzés felfutása a jellemző. A magas, időnként 80-100%-os relatív páratartalom mellett már befejeződött az aszkospóra szóródás, az újabb tüneteket a konídiumos fertőzés okozza.

A dús, helyenként buja lombozat miatt a tünetek levélen és termésen egyaránt előfordulnak, de a varasodás mellett fogékony fajtákon a lisztharmatos hajtásvégek aránya tovább emelkedett az amúgy is magas szintről.

A levéltetű fertőzést mindkét faj (zöld és szürke) okozza, de jelenleg az előbbi faj a domináns. Emellett a sűrű lombozatban a vértetű kolóniák lassú, de folyamatos terjedése is megfigyelhető, már a zöld hajtásokon is előfordulnak vattacsomók.

Az almamoly mérsékelt ütemben folyamatosan rajzik, a heti lepkefogás a csapdákban 5-12 között alakul, miközben az almalevél aknázómoly enyhén emelkedik, de még így is viszonylag kevés.

A csapadékosabb nyugati tájegységekben enyhe tünetekkel, de fertőz a baktériumos tűzelhalás almán és körtén egyaránt. A beteg részek mielőbbi eltávolítása és megsemmisítése javasolt. A körtelevélbolha fertőzést most elsősorban a fejlett, L₃-L₅ fejlettségű lárvák okozzák, erős hajtásfertőzöttség miatt a védekezés javasolt.

A cseresznye és a meggy érése mellett a moníliás gyümölcsfertőzés erősödése figyelhető meg, különösen a jégveréstől sérült gyümölcsökön. További esők miatt a gyümölcsök felrepedése elősegíti a folyamatot.

A cseresznye fekete levéltetű fertőzés gyakoribbá vált, a cseresznyelégy rajzása viszont még jelenleg is mérsékelt. A keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása gyengült, a sárga szilva levéltetű viszont egybefüggő kolóniákat képez a hajtásvégeken, de a kajszi levéltetű fertőzés mértéke sem csökken.

A csapadékos napok hatására rendkívüli módon felerősödött a csupasz- és házascsigák károsítása. A domináns faj szerepét a spanyolcsiga vette át, nem válogatva a táplálék között. Nem ritkán szántóföldön is okoznak károkat. A folyamatos védekezés feltétlenül indokolttá vált a bevált módszerekkel.

Gócosan a zöld cserebogár nagyfokú lombkártétele figyelhető meg, ezért a veszélyeztetett növénykultúrákat ellenőrizzük.

A szőlőültetvényekben már megfigyelhetők a lisztharmat primer tünetei a leveleken. A szőlő virágzik, így minden kórokozójára rendkívül fogékony fázisban van, ezért a lisztharmat és a feketerothadás mellett a peronoszpóra és a szürkerothadás tünetei is bármelyik pillanatban megjelenhetnek. A szellős lombozat kialakítása elősegíti a betegségek elleni védekezés hatékonyságát.

Az amerikai szőlőkabóca lárvák 80%-a még L₁-es fejlettségű, 20% pedig már L₂ stádiumban van. A folyamatos sárgalapos megfigyelést folytatni kell.